Gergényi mindent megtett, hogy ne legyen baj a tévészékháznál

Vágólapra másolva!
A volt országos rendőrfőkapitány szerint őt nem terheli felelősség amiatt, hogy 2006 őszén nem tudták megfékezni a feldühödött tömeget. Gergényi szerint a rendőrség személyi állománya nem volt felkészülve "ilyen durván törvénysértő, agresszív és súlyos támadásokra".
Vágólapra másolva!

A 2006-os őszi események során a Magyar Televízió székházánál akkor sem tudtunk volna parancsnokot cserélni, ha akartunk volna - mondta Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy a rendőri vezetők ellen indított büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.

A volt budapesti rendőrfőkapitány ezt a kialakult helyzettel indokolta, amit "a hihetetlen agresszív túlerőnek" tulajdonított. Hozzátette: 2006 szeptemberében a rendőrség személyi állománya nem volt felkészülve "ilyen durván törvénysértő, agresszív és súlyos támadásokra".

Gergényi Péter alaptalannak nevezte az ügyészség vádját, és úgy vélte, nemhogy szándékos bűncselekményt nem követett el, de még gondatlant sem. Bene Lászlóhoz hasonlóan Gergényi Péter is rövid nyilatkozatot tett a bíróság előtt, kérdésekre pedig nem válaszolt.

Azt mondta, a titkosszolgálatoktól sem kaptak figyelmeztető tájékoztatást, amit az bizonyít, hogy az országos rendőrfőkapitány külföldre utazott a zavargások előtt. Úgy vélte, ha lett volna erről információjuk, Bene László nem utazott volna el.

Az állomány kiképzetlen volt ilyen esetekre, a meglévő elavult technika nem volt alkalmas szinte semmire se - fogalmazott a volt fővárosi rendőrfőkapitány. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyszerre sok helyen - a Parlamentnél, a Magyar Rádiónál, a Köztársaság téren, a Sándor-palotánál, a képviselői irodaháznál és a miniszterelnöki rezidenciánál - kellett a biztosítást megszervezni.

"A tévészékház védőinek szorult helyzetét a biztosítás parancsnoka érzékelte, kerültek is erők átcsoportosításra, azonban a hatalmas túlerővel szemben ezek az egységek semmiféle eredményt nem tudtak elérni" - fogalmazott. Hozzátette: elsősorban a Parlament védelmét, de a többi objektumét sem lehetett tovább csökkenteni, hiszen "az igen nagy létszámú tömeg részben támadta már a képviselői irodaházat, részben a Parlamentnél is agresszív, támadásra utaló magatartást tanúsított".

M. Gáborról, a biztosítási osztály vezetőjéről, a per negyedrendű vádlottjáról azt mondta: az összes budapesti, úgynevezett nagybiztosítást ő parancsnokolta, elöljárója szerint kiválóan. Hozzátette: a Budapesti Rendőr-főkapitányságon ő rendelkezett a legnagyobb rutinnal, a legnagyobb gyakorlattal, ezért őt bízták meg a tévészékházban levő rendőri erők parancsnokának.

Gergényi Péter úgy fogalmazott, hogy hitelt érdemlő információi ma sincsenek M. Gábor helyszínparancsnoki tevékenységéről, az események alatt pedig "zéró információja volt". A történteket az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálta, az eljárás dokumentumait azonban nem ismeri, nem kapta meg betekintésre.

Szerinte beosztottja kvalitását és képességeit jól mutatja, hogy jóval az események után, 2007-ben, miután őt az akkori miniszterelnök eltávolította a rendőrségtől, M. Gábort az új rendőri vezetés előléptette, és az összes biztosítandó eseményt továbbra is rábízták. Gergényi Péter arra is rámutatott, hogy "a kormányváltás utáni legújabb vezetés is ugyanezt a gyakorlatot követte és folytatta, ismét magasabb beosztásba került az alezredes".

A volt rendőrfőkapitány arról is beszélt, hogy a tévészékháznál történtekről nem a sajtóból értesültek, hanem a saját csatornáikra támaszkodtak. Ezek az információs csatornák azonban nem adtak teljes képet a történésekről. Hozzátette, hogy a Hír TV felvételeit is csak jóval az események után ismerte meg.

Hangsúlyozta, hogy a nagyon szorult és bonyolult helyzetben mindannyian tudásuk legjavát igyekeztek adni a törvények és jogszabályok betartása mellett, és nemcsak akkor, hanem a későbbiek folyamán is Bene László országos rendőrfőkapitánnyal együtt.

A vád szerint éjszaka, a székház körüli események miatt Gergényi Péter másodrendű vádlott M. Gábor rendőr alezredest jelölte ki helyszínparancsnoknak. Ő azonban nem volt képes ellátni a feladatát, nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja.

Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi Péter mulasztása következtében a helyszínre vezényelt kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg. Mindezek miatt Gergényi Pétert elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.