Ha kirúgom az oktatókat az egyetemről, utána mi lesz?

egyetemek sanyarú helyzete, 42 milliárdot vesz el az egyetemektől a kormány, illusztráció
Vágólapra másolva!
Kirúgásokat, zsúfolt termeket és lezárt épületeket látnak maguk előtt a rektorok, akik néhány napja tudták meg, hogy az idén jelentősen kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint tavaly. A felsőoktatásra költött pénz évek óta látványosan apad, de szorult helyzetükről maguk is tehetnek, mert nem tudtak alkalmazkodni a diákok számának csökkenéséhez. A kormány felügyelőket küld rájuk, hogy oldják meg ők a helyzetet, a rektorok szerint viszont ez durva határsértés.
Vágólapra másolva!

Nagy arányú leépítés; az oktatók óraszámának maximalizásálása; a meghirdetett szemináriumok és előadások számának csökkentése; termek, épületrészek bezárása; végső esetben a fizetések csökkentése - nem győzte sorolni egy rektor, milyen lehetőségei vannak arra, hogy az egyetem működési költségeit csökkentse a következő hónapokban. A rektor azt kérte, hogy még véletlenül se írjuk le se az ő, se az intézmény nevét, mert nem akar pánikot az egyetemen, ráadásul a minisztériumban a héten megpróbálja "pár száz millióval feljebb tornázni az idei költségvetést". Muszáj lobbizni, mert nem megoldás, ha tömegesen kirúgom az oktatókat, mert utána mi lesz?" - kérdezte egy rektor.

Az oktatási államtitkárságon információnk szerint egymásnak adják a kilincset a rektorok, akik megpróbálnak magasabb költségvetési támogatást kiharcolni intézményüknek 2013-ra. A rektorok ugyanis néhány nappal ezelőtt kaptak egy előzetes értesítést arról, hogy jelentősen, 20-30-40, sőt egy főiskolának 60 százalékkal kevesebb pénzből kell gazdálkodnia idén.

A kormány a Magyar Rektori Konferencia (MRK) összesítése szerint 42 milliárd forintot vesz el az állami egyetemektől és főiskoláktól, a tavalyi 165 milliárd helyett ugyanis idén összesen 123 milliárd jut az intézményeknek. Az MRK szerint a legnagyobb vesztesek a tudományegyetemek, amely közül az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem nagyjából 6 milliárddal, a Debreceni Egyetem 5 milliárddal, a Szegedi Tudományegyetem pedig 4 milliárddal kevesebb pénzből gazdálkodhat (ld. a táblázatunkat).

Intézmény2008 (milliárd)2012 (milliárd)2013 (milliárd, terv)
ELTE

22,6

19,4

13,4

Pécsi Tudományegyetem

20,2

16,2

10,7

Szegedi Tudományegyetem

19,2

16,6

12,4

Debreceni Tudományegyetem

23,8

19,4

14,5

BME

17,3

14,5

12,1

Corvinus

9,3

7,6

5,3

Szolnoki Főiskola

2

1,2

0,44

Az intézmények költségvetési támogatása (Forrás: Magyar Rektori Konferencia)

42 milliárd mínusz vagy 23 milliárd plusz?

Az oktatási államtitkárság kedden közleményben tudatta, hogy a kormány - az egyetemek által említett 42 milliárdos mínusszal szemben - 23 milliárd forinttal többet költ a felsőoktatásra 2012-höz képest. A hatalmas ellentmondást az okozza, hogy az államtitkárság a PPP-konstrukciók kiváltását, az EU-s projektek támogatását és az intézményi adósságok kifizetését is hozzászámolja a támogatáshoz, ezek azonban a napi működést jellemzően kevésbé segítik.

Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár szerint viszont ezek igenis segítik az intézmények napi gazdálkodását, "a működéshez nagyon is hozzátartozik az adósságállományuk, amely a kormány tíz milliárd forintos többlettámogatásának köszönhetően idén megszűnik" - mondta az [origo]-nak Maruzsa. Szerinte a PPP-konstrukciók 27 milliárdos kiváltása és az EU-s beruházások 10 milliárdos támogatása szintén ilyen pluszforrás az egyetemeknek. Habár az államtitkárság azt kommunikálja, hogy nő az intézmények költségvetési támogatása, több rektor szerint a háttértárgyalásokon a minisztérium képviselői is elismerték a "drasztikus csökkentést", és több egyetemnek már meg is ígérte a felsőoktatási helyettes államtitkár a pluszpénzek folyósítását.

Az elmúlt években az MRK adatai szerint folyamatosan csökkent az egyetemek állami támogatása: 2008-ban még 207 milliárdból gazdálkodhattak, ez csökkent 2010-ben 190 milliárdra, majd idén a tervezett 123 milliárdra. A megszorításnak az elmúlt években már számos jele volt a különböző intézményekben: csoportos létszámleépítések (például Debrecenben, Miskolcon és Kaposváron), rendkívüli téli szünetek elrendelése és intézmények bezárása több egyetemen, a megkérdezett rektorok szerint azonban a diákoknak is még inkább érezhető lesz a pénzhiány a következő hónapokban, ha a kormány kitart a jelenlegi tervek mellett.

Az egyetem, ahol már összehúzódtak

"Kevesebb kurzus, kevesebb oktató, kevesebb vizsgaidőpont, kevesebb terem" - foglalta össze a megszorítás érezhető következményeit egy tudományegyetem rektora, aki szerint már most is "nevetségesen alacsony összeget" fizet az intézmény az óraadóknak, a hivatalból pedig már alig tud elküldeni embert. "Így is lebénul az ügyintézés, ha valaki náthás lesz, és otthon marad". A rektor szerint a dolgozók és oktatók egy részének elküldése, az óraadók szerződésének meg nem hosszabbítása, illetve egyes épületek eladása "csak a B-terv", a rektor reméli, hogy az államtitkárságon "ki tudja még harcolni megközelítőleg ugyanazt a támogatást, mint tavaly".

A támogatások csökkentése a legrosszabbul a Szolnoki Főiskolát érinti. Az intézmény tavaly még 1,2 milliárd forintból gazdálkodhatott, az idén ezt az összeget a kormány több mint hatvan százalékkal 445 millió forintra csökkentené. "Természetesen ezt nem tudjuk kigazdálkodni" - mondta az [origo]-nak Turóczi Imre, a főiskola rektora, aki szerint az elmúlt években az intézmény már mindent megtett a költségek csökkentésére. Az elmúlt két évben negyedével csökkent a dolgozók létszáma úgy, hogy a nyugdíjba vonulók helyére nem vettek fel senkit, és a határozott idejű szerződéseket sem hosszabbították meg.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Emellett a Szolnoki Főiskola rektora szerint strukturális átalakításokat is végrehajtottak. "Felszámoltuk a mezőtúri telephelyet, bezártunk épületeket, és - hogy úgy mondjam - összehúzódtunk egy új épületegyüttesben" - mondta Turóczi. A főiskolán azzal is spóroltak, hogy kiépítették a geotermikus fűtési rendszert, amellyel jelentősen csökkent a fűtésszámla. A rektor azt mondta, már jelezte a minisztériumnak, hogy az átalakítások ellenére sem tudja kigazdálkodni a hatvanszázalékos csökkentést, és a rektor úgy látja, hogy a kormányzati tárgyalások után végül sikerül majd biztosítani a szükséges működési forrásokat.

Majd a kancellárok megoldják

Az évek óta tartó megszorításokhoz a felsőoktatási intézmények sem alkalmazkodtak elég rugalmasan. Az ÁSZ egyik 2011-es jelentése megállapította, hogy az egyetemek nem számoltak kellő mértékben a hallgatók számának és ezzel párhuzamosan a bevételeknek a csökkenésével. (2006-ban még 424 ezer hallgató tanult a felsőoktatásban, mára ez a szám nagyjából 330 ezerre csökkent.) Az ÁSZ szerint ez különösen tetten érhető abban, hogy több egyetem olyan PPP-beruházásba vágott bele, amely fizetési gondokat okozott az intézménynek, az épületeket ráadásul nem is tudják teljesen kihasználni az egyetemek. Az ÁSZ emellett megállapította, hogy az állami intézmények hároméves fenntartói megállapodási rendszere nem ösztönözte az egyetemeket és főiskolákat az oktatás minőségének és a működés hatékonyságának javítására.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár néhány nappal ezelőtt a támogatásokról azt nyilatkozta, hogy bár az intézmények a Széll Kálmán-tervből már tudhattak a költségvetési források csökkentéséről, mégsem tettek strukturális átalakításokat. Az intézményvezetők közül néhányan azt mondták, ilyen változtatásnak tekintik, hogy átszervezték a hivatalt, és intézményeket vontak össze, épületeket zártak be, mások szerint viszont nem tisztázott, mit tekint strukturális átalakításnak az államtitkárság. "Ha karokat kellett volna összevonnom vagy megszüntetnem, akkor erre azt tudom mondani, hogy majd bolond leszek önként és dalolva szűkíteni a kínálatot" - mondta egy egyetem rektora. Megkérdeztük az oktatási államtitkárságot is, hogy milyen változtatásokat kellett volna végrehajtaniuk az intézményeknek. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár szerint "fontos lépés lett volna például az újabb és újabb szakok indítása helyett az intézmények hagyományos erősségeinek támogatása, az évtizedek óta közismert demográfiai trend ugyanis nem a képzési kínálat átgondolatlan bővítését, hanem a minőségi fejlesztést indokolja".

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Több rektor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár most ők tárgyalnak a kormánnyal a költségvetésről, elképzelhető, hogy a kiadáscsökkentő lépéseket majd nem nekik kell végrehajtani. A kormány ugyanis nemsokára a tervek szerint az egyetemekre úgynevezett kancellárokat küld, akik az intézmények gazdasági irányításért felelnek majd, míg a rektorok csak az oktatási és tudományos ügyekbe szólhatnak bele.Maruzsa Zoltán is azt mondta, hogy csak akkor tudná az államtitkárság korrekten megmondani, hogyan spóroljanak az egyetemek, ha az intézmények "kancellár-típusú pénzügyi-gazdasági irányítási rendszerben működnének".

Habár a rektori konferencia már többször jelezte a kormánynak, hogy elfogadhatatlannak és az egyetemi autonómia megsértésének tartja a kancellárok kinevezését, a kormány ebben az ügyben semmiképp nem hajlandó engedni. Fideszes képviselőktől úgy tudjuk, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a párt gyulai frakcióülésén is kijelentette szerdán, hogy a minisztérium ragaszkodik a kancellárokhoz, mert a jelenlegi rendszer átláthatatlan, márpedig a kormány világosan szeretné látni az intézmények működését, és azt, hogy mennyibe kerül az államnak egy hallgató.