Az egyszínű Médiatanácsot kifogásolja az Európa Tanács

Vágólapra másolva!
Az MTI hírmonopóliumát és a Médiatanács tagjainak megválasztását kifogásolja a magyar médiatörvényről készült jelentésében az Európa Tanács. A Népszabadság birtokába került tervezet a rádiós pályázatokra is tartalmaz ajánlást.
Vágólapra másolva!

Több ponton is változtatást javasol az Európai Tanács (ET) médiatörvényről készült jelentéstervezete - írja a Népszabadság pénteki száma a lap birtokába került dokumentumra hivatkozva. Az ET szóvivője a Népszabadság brüsszeli tudósítójának megerősítette, hogy a tervezetet megküldték a magyar kormánynak, és remélik, hogy heteken belül választ kapnak.

A nemzetközi bírálatok kereszttüzébe került médiatörvénnyel kapcsolatban a jelentéstervezet megállapítja, hogy a Médiatanács tagjainak és elnökének kinevezése "politikailag motivált" volt, a testületben kizárólag a Fidesz jelöltjei kaptak helyet. A jelentéstervezet azt javasolja, hogy a kétharmados többség helyett kössék többpárti kompromisszumhoz a médiaszabályok elfogadását, és erősítsék meg a felügyelet függetlenségét.

A jelentéstervezet nehezményezi, hogy míg a kereskedelmi tévéknek kötelező saját hírrészleget fenntartani, a közmédiának előírták, hogy csak az MTI gyárthatja a hírműsoraikat. Az ET szerint ez megengedhetetlen beavatkozás a piaci viszonyokba, és azt javasolják, hogy szűnjön meg az MTI monopóliuma. A vitatott rádiós pályázatok szempontjából lehet fontos az a javaslat, hogy ne csak a tender eredményét, de már a kiírását is meg lehessen támadni a bíróságon.

Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly decemberben állapította meg, hogy alkotmányellenes a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvénynek (az úgynevezett médiaalkotmánynak) az a rendelkezése, amely szerint a médiahatóság azonos szempontok alapján vizsgálhatja az írott és az elektronikus sajtó tartalmát. Ugyancsak alkotmányellenesnek minősítette a testület a médiabiztos intézményét (a döntésről részletesen itt olvashat).

Az AB döntése értelmében május 31-én veszti hatályát a médiaalkotmány kifogásolt része, vagyis eddig van ideje a parlamentnek másik, az alaptörvénynek megfelelő szabállyal pótolni azt. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter ezért korábban állásfoglalást kért az alkotmánybíráktól arról, hogyan kell értelmezni az alaptörvény sajtóra vonatkozó részét. Az AB viszont úgy határozott, nem mondhatja meg a parlament helyett, hogy milyen jogszabályt alkosson.

Az Európa Tanács nem az EU intézménye, hanem az emberi jogok érvényesülésén őrködő, 47 tagországot tömörítő, strasbourgi székhelyű szervezet. Az ET parlamenti közgyűlésének illetékes bizottsága tavaly óta vizsgálja, szükséges-e úgynevezett monitoring eljárást indítania Magyarország ellen (erről korábbi cikkünkben olvashat).