Elszánt uniós ellenféllel vívja az adatháborút a kormány

A pénzügyi mentőcsomag körül kirobbant konfliktus mellett dúl egy másik küzdelem is az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Hónapok óta érkeznek panaszok az EU alapjogokért felelős biztosához a magyar igazságszolgáltatási reform és az adatvédelmi biztos leváltása miatt. Az utóbbi éppen Viviane Reding egyik kedvenc témája, akinek célja egy egységes európai jogszabály megalkotása.

"Egy erős adatvédelmi hatóság legfőbb jellemzője a függetlenség" - jelentette ki december 7-én Brüsszelben, az európai adatvédelmi biztosokat és hatóságokat tömörítő úgynevezett 29-es munkacsoport ülésén Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alelnöke. Az alapjogi biztos a tervezett új, egységes európai adatvédelmi jogszabályról beszélt a testület előtt, de utólag kiolvashatók a szövegből aktuálpolitikai utalások is.

Reding egy héttel a brüsszeli találkozó után levelet írt Navracsics Tibor magyar igazságügyi és közigazgatási miniszternek, amelyben az igazságügyi reformmal - köztük a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításával -, illetve az adatvédelmi biztos hivatalának átalakításával kapcsolatban tett fel kérdéseket. Reding kérdések formájában, de "súlyos aggályokat" fogalmazott meg a magyar jogszabályokkal szemben. A biztos a múlt héten személyesen is beszélt Navracsiccsal, aki múlt pénteken megküldte válaszait Brüsszelbe.

A kormány az év végére többszörösen is konfliktusba keveredett az Európai Bizottsággal. José Manuel Barroso, az EB elnöke a múlt hét végén levélben szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy vonja vissza a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, illetve a stabilitási törvény tervezetét. A bizottság szerint ez alapfeltétele annak, hogy tárgyalni lehessen egy biztonsági hitelkeretről. A levél előzménye, hogy a múlt csütörtökön a tervezettnél előbb elhagyta az országot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság tárgyalódelegációja.

Reding kedvenc ügye

Bár Viviane Reding levelében a legtöbb szó az igazságszolgáltatásról, a bírák nyugdíjkorhatáráról, illetve az Országos Bírói Hivatal elnökéről esik, az adatvédelmi biztos helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAVIH) kapcsolatos kérdések lehetnek igazán kényesek a kormány számára. Az adatvédelmi hatóságokra egyrészt konkrét szabályok vonatkoznak az EU-ban, másrészt Viviane Reding kedvenc szakterületére tévedtek: a biztosnak eltökélt célja, hogy 2014-ig megalkotja az új, egységes európai adatvédelmi jogszabályt.

Jelenleg az Európai Unióban egy 1995 óta érvényes irányelv szabályozza az adatvédelmet. Ez a jogszabálytípus nem közvetlenül érvényes, az abban foglalt elveket a tagállamoknak be kell építeniük a saját jogrendszerükbe. Reding elképzeléseiben már egy EU-s rendelet szerepel, amelyet közvetlenül kell alkalmazni, és mindenkire nézve kötelező. "Önök tudatában vannak vele, hogy egységes adatvédelmi jogot szeretnék Európában" - mondta Reding december 7-én az adatvédelmi biztosoknak.

Reding elképzelései szerint a reform fontos eleme lenne az adatvédelmi hatóságok megerősítése, hatásköreik összehangolása. Utóbbi érdekében a biztos az úgynevezett 29-es munkacsoportból (amelynek neve az adatvédelmi irányelv 29. cikkére utal, amelynek alapján működik) egy új, európai szintű adatvédelmi bizottság jönne létre. Erre Reding szerint többek közt azért van szükség, hogy az adatvédelem fel tudjon lépni a "webóriások", vagyis a globális szolgáltatók ellen is.

Mi a teljes függetlenség?

"A bizottsági javaslatban tisztázni fogom a függetlenség gyakorlati szempontjait, beleértve a hatóságok tagjainak kinevezését, a munkaerő kiválasztását, valamint az önálló költségvetést" - mondta a biztosoknak és hivatalvezetőknek Reding. A magyar kormánynak írt levelében a biztos külön rákérdezett arra, hogy miért nem alkalmaztak átmeneti szabályokat 2014-ig, amikor is lejárna Jóri András adatvédelmi biztos megbízatása. Az új alaptörvény értelmében Jóri hivatala megszűnik, helyét a NAVIH veszi át, amelynek vezetője Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi biztos lesz.

Az uniós direktíva előírja, hogy a független adatvédelmi intézmények vezetői nem mozdíthatók el hivatalukból a megbízatásuk lejárta előtt. Válaszlevelében Navracsics arra hivatkozott, hogy Jóri maga jelezte egy interjúban, hogy nem kíván az új hivatal vezetője lenni. A miniszter azt is közölte, hogy az EU legtöbb országában olyan adatvédelmi hivatal működik, mint amilyet az új alaptörvény alapján állítanak fel, nem pedig ombudsman jellegű adatvédelmi biztos.

"Ahogyan más tagállamok, úgy Magyarország is jogosult a leghatékonyabb intézményi modell kiválasztására" - írta Navracsics, aki egy táblázatot is összeállított annak bizonyítására, hogy a NAVIH (amelynek elnökét a köztársasági elnök nevezte ki a miniszterelnök javaslatára) erősebb intézmény lesz, mint az adatvédelmi biztos volt (akit a parlament választott). Ezt azzal illusztrálja többek közt, hogy az új hivatalnak a biztossal szemben joga lesz pert indítani, bírságot kiszabni, illetve saját költségvetési fejezete lesz.

Matthew Newman, Reding szóvivője az [origo] érdeklődésére csak annyit közölt: megkapták és tanulmányozzák Navracsics válaszait, de azt nem tudta megmondani, hogy mikor végeznek a munkával. Az új törvényben azonban több olyan elem is van, amely arra utal, hogy az adatvédelmi biztos intézményéhez képest gyengébb lesz az új hatóság. A Navracsics által említett bírság például legfeljebb tízmillió forint lehet, ami eltörpül a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabható milliárdos büntetésektől, és valószínűleg csekély visszatartó erőt jelent majd egy-egy nagyobb adatkezelőnek. A gyengülés jele az is, hogy a NAVIH munkatársai az adatvédelmi biztos hivatalával szemben nem a legmagasabb fizetési kategóriába kerülnek.

Az Európai Bíróság gyakorlata sem támasztja alá a magyar kormányzat érvelését. Egy tavalyi ítéletében az Európai Bíróság elmarasztalta Németországot, amiért állami felügyelet alá vonták a tartományi adatvédelmi hatóságokat. A németek szerint eljárásuk megfelelt az irányelvnek, de az ítélet kimondta: a "teljes függetlenség" fogalma "bármilyen, közvetlen vagy közvetett befolyástól mentes döntéshozatali jogkört jelent". A bíróság szerint nem zárható ki, hogy a közigazgatás részét képező hatóságoknak "nem áll módjukban objektíven eljárni".

Ki panaszkodott?

A kormány az uniós biztossal kialakult vitát igyekezett úgy beállítani, hogy a konfliktust a magyar szocialisták gerjesztették. "Viviane Reding az után kért tájékoztatást a magyar bírósági rendszer és az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával kapcsolatosan, hogy Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő november 30-án panaszt nyújtott be Brüsszelben a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvényekkel kapcsolatban" - olvasható a Kormány.hu oldalon.

A helyzet azonban árnyaltabb annál, mint ahogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóirodája állítja, az Európai Bizottság nem egyetlen helyről értesült a magyarországi változásokról. Reding levelében maga is megnevezi a forrásait: "Ezekben az ügyekben az Európai Bizottság egy sor panasszal szembesült, amelyek több tagállam legfelsőbb bíróságaitól, az Európai Parlament tagjaitól és civil szervezetektől érkeztek."

A bírósági reformmal kapcsolatban a finn legfelsőbb bíróság elnöke, Pauliine Koskelo hívta fel Reding figyelmét a szerinte aggályos intézkedésekre. Koskelo a Helsingin Sanomat című lapnak (amelyet magyarul a hvg.hu idézett először) azt mondta: "véleményem szerint Magyarországon olyan dolgok történnek, amelyek nem állnak összhangban egy alkotmányos állam alapelveivel". A főbíró ugyanakkor biztos benne, hogy a bizottság vizsgálata nem kizárólag az ő levelén alapul.

Koskelo mellett ugyanis Európa összes főbírója tagja az Európai Legfelsőbb Bírósági Elnökök Hálózata nevű szervezetnek, amely idén októberben Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökét választotta vezetőjének. A választáskor még nem lehetett tudni, hogy Baka maradhat-e az LB helyére lépő Kúria élén, csak novemberben derült ki, hogy nem. A Magyarországon zajló folyamatokról minden főbíró értesülhetett, legkésőbb akkor, amikor Baka tájékoztatta őket, hogy hamarosan új vezetőt kell keresni helyette a testületben.

Jogvédők levele

Az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetéséről az Európai Bizottság legkésőbb októberben részletes információkat kaphatott az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint), a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös leveléből. A José Manuel Barrosónak, az EB elnökének címzett levélben számos hivatkozással érveltek amellett, hogy Jórit az uniós szabályok szerint nem lett volna szabad leváltani, és ezzel szerintük sérült a függetlenség legfontosabb ismertetőjele.

A levélírók szerint mindez "különösen aggodalmat keltő annak fényében, hogy az elmúlt év során nyílt és állandó konfliktus állt fenn az adatvédelmi biztos és a kormánypárt között". Ezzel a civil szervezetek a Jóri és Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, a Fidesz frakcióvezetője közt az úgynevezett szégyenlista miatt, illetve a kormánnyal az szociális konzultáció adatkezelése miatt kialakult konfliktusra emlékeztették az EB-t (az utóbbiban Jóri még pert is indított a miniszterelnök szóvivője ellen - részletekről itt olvashat).

Az Európai Bizottság nevében Viviane Reding válaszolt november 30-i keltezéssel, tehát egy héttel az előtt, hogy az adatvédelmi biztosok munkacsoportjában beszélt volna. "Utasítottam a szolgálatot, hogy vizsgálják ki a panaszt, és elemezzék az új információs önrendelkezésről és információszabadságról szóló törvényt" - írta Reding, aki hangsúlyozta, hogy a hatóság "teljes függetlensége" alapvető eleme az adatvédelemnek. Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos, az Ekint elnöke az [origo]-nak azt mondta: ma már látszik, hogy ez a levél volt a közvetlen előzménye az EB vizsgálatának.