Sportszerűtlen volt Orbán kifakadása az ellenzék szerint

Csak felületesen beszélt a kormány terveiről a múlt hét végi EU-csúcs előtt Orbán Viktor abban a bizottságban, ahol a kormány és a parlamenti pártok egyeztetnek bizalmas körülmények között az európai uniós találkozók előtt. Ezt állították az MSZP-t és az LMP-t a bizottságban képviselő politikusok az után, hogy Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy hátba támadták.

"Megállapodunk, és az első adandó lehetőséget, amikor önök úgy gondolják, hogy szabadon lehet gúnyolódni, azt azonnal, az ország érdekére tekintet nélkül kihasználják. Micsoda vircsaft ez, uraim?!" - bírálta élesen az őt kritizáló ellenzéki pártokat Orbán Viktor miniszterelnök a parlament hétfői ülésén, a frakcióvezetők hozzászólásaira adott viszontválaszában.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azzal vívta ki Orbán haragját, hogy bírálta, amiért a múlt heti EU-s csúcstalálkozón nem mondott egyértelmű igent az európai országok költségvetési politikáját az eddiginél szigorúbban összehangoló megállapodás tervezetére. Orbán azzal vágott vissza Mesterházynak, hogy olyan dolgot akar megszavazni, aminek a pontos tartalmával nincs is tisztában, Vona Gábort, a Jobbik elnökét pedig azért bírálta, amiért egy olyan megállapodást akar csípőből elutasítani, aminek a részletei nem ismertek (Orbán hétfői parlamenti felszólalásáról és az ellenzéki reakciókról itt olvashat).

Orbán szerint az ellenzéki frakcióvezetők kritikája "hátbatámadás" volt, hiszen - a korábbi uniós csúcsokhoz hasonlóan - ő előzetesen tárgyalt az úgynevezett európai nagybizottság tagjaival. "Önök azzal küldtek el egy közös megállapodás alapján engem Brüsszelbe, hogy próbáljunk az euróválságra olyan megoldást találni, ami a 27-ek keretén belül lesz. Ezért hátbatámadásnak érzem azt, amit néhány képviselőtársam itt elmondott" - állította Orbán.

Ahol feltárulkozhat Orbán is

A miniszterelnök által nagybizottságnak nevezett informális fórumot hivatalosan EU-konzultációs ülésnek hívják. Bár 2004 óta törvény írja elő a működését, eddig kevés nyilvánosságot kapott. A nagybizottság feladata, hogy uniós ügyekben párbeszéd legyen a kormány és a parlament közt. A testületet az országgyűlés elnöke hívja össze, tagjai a frakcióvezetők, európai ügyek bizottságának elnöke és alelnökei, az alkotmányügyi bizottság és a külügyi bizottság elnöke, illetve az országgyűlés meghívott tisztségviselői.

A parlament európai ügyek bizottságának honlapján található tájékoztató szerint a nagybizottság ebben az évben eddig nyolc alkalommal ülésezett, mindig egy-két nappal az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európa Tanács csúcstalálkozói előtt. Az utolsó ülés két nappal a legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozó előtt, múlt kedden délelőtt volt (a kormányfő délután már Marseille-be utazott az Európai Néppárt ülésére), erre hivatkozott Orbán, amikor azt mondta, a csúcs előtt beszélt a frakciók vezetőivel.

A nagybizottság ülései hagyományosan zártak, még a meghívók sem nyilvánosak, és sajtótájékoztatót sem tartanak utánuk. Mile Lajos, az LMP képviselője (aki az európai ügyek bizottságának alelnökeként szokott jelen lenni, de múlt kedden éppen Brüsszelben volt) szerint éppen ezért hasznosak az ülések: a miniszterelnök vagy a külügyminiszter közvetlen hangon, a szokásosnál őszintébben beszél a kormány álláspontjáról, és reflektálnak az ellenzék véleményére is.

Nem volt sportszerű

A keddi ülésen az LMP-t képviselő Schiffer András frakcióvezető az [origo]-nak azt mondta: Orbán részéről "sportszerűtlen" húzás volt, hogy a nagybizottság zárt ülésére hivatkozott a parlamenti felszólalásában. Ráadásul nem ez az első ilyen eset - állította egybehangzóan Schiffer és Szabó Vilmos, az MSZP képviselője. Orbán idén februárban az Euró Plusz paktum elutasításakor is arra hivatkozott, hogy a kérdésben konszenzus van, de az LMP-s és MSZP-s képviselők szerint ez nem volt igaz, ők kritikát fogalmaztak meg a kormányfő döntésével szemben.

Szabó Vilmos szerint a múlt keddi ülésen Orbán valóban tájékoztatta a nagybizottságot a készülő EU-csúcsról. Bár a téma ismert volt, a kormányfő a szocialista képviselő szerint azt mondta: még a napirend sem biztos, nemhogy annak tartalma. Schiffer is úgy emlékezett, hogy az ülésen nem volt semmilyen megállapodás, így nem is volt miről megegyezni. Orbán csak tájékoztatást adott, amit ők meghallgattak, de nem szóltak hozzá - mondta az LMP frakcióvezetője.

Balczó Zoltán, az országgyűlés jobbikos alelnöke szintén jelen volt a múlt keddi ülésen, de az ott elhangzottakról a fórum bizalmas jellege miatt nem kívánt az [origo]-nak részleteket elárulni. Saját álláspontjukról annyit mondott: mint minden ilyen tanácskozáson, a múlt kedden is ismertette a Jobbik álláspontját az EU-ról, és felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amelyet szerintük a nemzeti önrendelkezést korlátozó szerződésmódosítás jelentene. Balczó szerint tehát szó sem lehetett hátbatámadásról, a kormányfő tudhatta előre, mi a Jobbik álláspontja.

Az ellenzéki képviselők mind egyetértettek abban, hogy az EU-konzultációs ülés hasznos fórum, ahol a magyar diplomácia megkaphatja azt a háttértámogatást, aminek birtokában hatékonyabban tud működni, hiszen nem kell arra figyelni, hogy mit mondanak majd itthon. Schiffer András szerint a közelmúltban volt is rá példa, hogy Orbán elmondta a terveit, az ellenzéki frakciók pedig támogatásukról biztosították. "Nem is volt purparlé utána" - fogalmazott a frakcióvezető.