Semjén: "Megharcolunk minden magyarért"

Semjén Zsolt szerint az idén 11 ezer diák utazhat tanulmányi kirándulásra külhoni magyarlakta területekre. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint az elmúlt egy évben a honosítással megindult a nemzet közjogi egyesítése, elkezdődött az iskolák közötti kapcsolatépítés, lesz nemzeti regiszter, és "elmondhatjuk, megharcolunk minden magyarért".

Az idén mintegy tizenegyezer diák utazhat külhoni magyarlakta területekre tanulmányi kirándulásra a Határtalanul! program keretében - mondta Semjén Zsolt szombaton a fővárosban, amikor a program nyitányaként Felvidékre tartó diákokat indítottak útnak a budai Várból. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a Határtalanul! program lényege, hogy ne érettségizzen le egyetlen fiatal sem úgy Magyarországon, hogy nem volt intézményes formában legalább egyszer határon túli magyarok között.

Semjén Zsolt, felidézve az egy évvel ezelőtt, a nemzeti összetartozásról hozott törvényt, úgy fogalmazott, hogy ez a jogszabály szembenézett a trianoni katasztrófa okaival, a külső és belső magyarellenességgel. A nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel megtették a legfontosabb lépést, amelyet Trianon katasztrófájának orvoslására meg lehetett tenni, és kiterjesztették a magyar állampolgárságot minden, a világon bárhol élő magyarra. A héten került nyilvánosságra az, a kormány által készített oktatási segédanyag, amelyet az iskoláknak állítottak össze a Trianon emléknapokra.

Semjén kitért arra is, hogy ősszel létrejön a nemzeti regiszter, amellyel az interneten keresztül minden magyart szeretnének elérni a világban. "Ezáltal, ha bármely magyart bárhol a világon sérelem ér, az egyetemes magyar nemzet tud neki segíteni. Emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha nem fogjuk alárendelni más országok szempontjainak" - fogalmazott.

"Megcselekedtük, amit a törvény előírt, megindult a nemzet közjogi egyesítése, az iskolák közötti kapcsolatépítése, lesz nemzeti regiszter, és elmondhatjuk, megharcolunk minden magyarért" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

"Vége a jelzős szerkezetes magyarságnak"

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban azt hangsúlyozta, hogy ezen a napon "nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük. Semjén Zsolt a magyarok egyetemes emberiség iránti elsődleges kötelességének nevezte a sárospataki ünnepségen, hogy magyarságukat megőrizzék, kimunkálják, felmutassák. A magyarság egységéről beszélt Hende Csaba honvédelmi miniszter is Szombathelyen. A kormány csak az államot szervezheti újjá, Magyarország megújításához azonban az egész nemzetre szükség van - mondta.

Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos Baktalórántházán természetes igénynek nevezte, hogy aki a nemzethez tartozik, az megkaphassa az állampolgárságot. Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár pedig arra hívta fel a figyelmet a főváros XXII. kerületi rendezvényén, hogy mára több ezer határon túli magyar kapta meg, kapta vissza a magyar állampolgárságot, és kilencvenezren nyilvánították ki szándékukat erre. Lázár János polgármester, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője Hódmezővásárhelyen azt hangsúlyozta, hogy azok számára, akik ma állampolgársági esküt tesznek, vége a "jelzős szerkezetes" magyarságnak, a mai eskü valódi választóvonal az egész magyarság életében. Ez az utolsó alkalom, amikor a ma esküt tevőket bárki megkülönböztetheti nemzettársaitól - fogalmazott. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke pedig úgy fogalmazott, hogy ugyanaz a nemzeti szövetség újul meg most - igaz, más formában, és most nem vérrel pecsételik meg -, amelyet annak idején megkötöttek az ősök.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szombaton Budapesten tiltakozó felvonulást tartott. Zagyva György Gyula, a HVIM tiszteletbeli elnöke, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy 91 év után még mindig egymástól elszakítva élnek a magyarok, családok, rokonok. Toroczkai László, a HVIM elnöke pedig azt mondta: június 4. nem lehet a nemzeti összetartozás napja, Trianon kérdését pedig nem lehet pusztán a kettős állampolgárság kérdésével elrendezni.

Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a nemzeti összetartozás napja.

Versailles-ban a Magyarok Világszövetsége tüntetett

Versailles-ban a Magyarok Világszövetsége (MVSZ), Szabadkán Kövér László, az Országgyűlés elnöke részvételével, továbbá Szlovákia magyarok lakta vidékein és minden fontosabb erdélyi városban tartottak rendezvényt, megemlékezést szombaton a trianoni békeszerződés aláírásának 91. évfordulóján.

A versailles-i kastély parkjában található Nagy-Trianon palota előtt tartott nagygyűlést a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A megmozdulásra mintegy 150 magyar megemlékező érkezett Magyarországról és nyugat-európai országokból. A megemlékezésen megjelent a Magyar Nemzeti Gárda 15 fős csoportja is, közülük ketten a betiltott Magyar Gárda egyenruháját viselték. A beszédek között a tömeg magyar nemzeti és árpádsávos zászlókat lengetett, és azt skandálta, hogy "vesszen Trianon". Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke beszédében a nemzeti összetartozás napját egy évvel ezelőtt kimondó törvény "kulcsmondatának" nevezte, hogy "minden magyar, bárhol éljen, tagja a magyar nemzetnek". Ugyanakkor úgy vélte, hogy Trianont addig nem lehet meghaladni, és nem lehet pusztán "kijelenteni, hogy elfelejtettük és nem fáj", ameddig nem történt meg a bocsánatkérés és a jóvátétel.

Szlovákia magyarok lakta vidékein szombaton közösségi akciók voltak. A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) az évforduló előestéjén felkérte a párt polgármestereit, hogy hangosbemondón keresztül tájékoztassák a lakosságot az ünnepnap jelentőségéről, és egyben hívják fel a magyarok figyelmét a nemzeti összetartozás eszményére. Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Búcson, Somorján, Gútán, Jénén és néhány más településen volt szombaton megemlékezés Trianon évfordulójáról.

A határon túli magyarok választójogáról a döntés a kormánykoalíció tagjainak fejében és lelkében már megszületett, a megvalósítás azonban még sok technikai kérdést vet föl - közölte Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szombaton a vajdasági Szabadkán. A jelenleg még hatályos alkotmány a választójogot még magyarországi lakhelyhez köti - mondta a fideszes politikus újságíróknak azt követően, hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából 34 délvidéki magyar állampolgársági esküt tett. Az új alaptörvény nyomán módosítandó választójogi törvény ezt a kitételt valószínűleg eltörli, és minden magyar állampolgárnak lesz választójoga, függetlenül attól, hogy életvitelszerűen Magyarországon él-e, vagy nem - tudatta a házelnök.