Tizenhárom kudarcos év után kiderülhet, ki lőtte agyon a nyílt utcán Fenyő Jánost

A büntetés-végrehajtás géppisztolyos kommandósai kísérik be a Fővárosi Bíróság tárgyalótermébe a golyóálló mellényt és maszkot viselő Jozef Rohácot (jobbra)
Vágólapra másolva!
Kilenc éve lezárták, majd újraindították, sokáig a "döglött ügyek osztálya" kezelte, most azonban újabb szál bukkant fel a Fenyő-gyilkosság nyomozásában. Egy Magyarországról tavaly kiutasított szlovák férfi kiadatását kérték a magyar hatóságok a bűncselekménnyel összefüggésben. Az [origo] felidézi a magyar kriminalisztika egyik legnagyobb rejtélyének feltárását célzó nyomozás történetét.
Vágólapra másolva!

Elképzelhető, hogy megtalálták Fenyő János gyilkosát - közölte szerda este az RTL Klub híradója. A csatorna információi szerint az 1998-ban elkövetett gyilkosság helyszínének közelében hagyott hajszál DNS-e megegyezik a szlovák Jozef Rohác DNS-ével. Rohácot idén február 18-án vették őrizetbe Szlovákiában, egy Magyarországon kiadott európai elfogatóparancs alapján. A Nyitra Megyei Bíróság jóváhagyta a kiadatását Magyarországnak.

Fenyő János meggyilkolása egyike a magyar kriminalisztika nagy megoldatlan ügyeinek. Több, később hamisnak bizonyuló nyom és éveken át tartó próbálkozások jellemezték, miközben a nyomozással foglalkozó rendőrségi ügyosztály egyik vezetője 2010-ben megjelent könyvében azt állította, hogy pontosan tudja, ki a gyilkosság megbízója. Ha az RTL által közölt információ helytálló, most következhet a végső fordulat az ügyben.

Gyanúsították már merénylettel Rohácot

Jozef Rohácot a Fővárosi Főügyészség korábban azzal vádolta, hogy tizenhárom évvel ezelőtt bűnsegédként részt vett a Seres Zoltán vállalkozó elleni sikertelen merényletkísérletben (a tárgyalásról cikkünket itt olvashatja). A Fővárosi Bíróság azonban 2010-ben első fokon felmentette az előre kitervelt emberölés kísérletének vádja alól, viszont két év börtönbüntetésre ítélte robbanóanyaggal való visszaélés miatt. Ugyanakkor ez Rohác szabadulását jelentette, mivel a férfi már két évet töltött előzetes letartóztatásban. A férfi büntetésének része volt az is, hogy három évre kiutasították Magyarországról. Az ügyész és Rohác ügyvédje is fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.

Forrás: MTI

Jozef Rohácot kommandósok kísérték 2010-ben a Fővárosi Bíróságon lezajlott tárgyalására

Rohác védője ebben az ügyben Bánáti János, aki az [origo]-nak azt mondta, hogy a Fenyő-gyilkosság "soha, semmilyen formában nem került elő" az eljárás során. Az ügyvéd elhárította azt a kérdést, hogy megkeresték-e a mostani kiadatással kapcsolatban, azt azonban elmondta, hogy a Seres-ügyön kívül Rohácot tanúként hallgatták ki az Aranykéz utcai robbantás ügyében is.

A "döglött ügyek osztályát" is megjárta a Fenyő-ügy

"Fenyő János gyilkosa és megbízói körülbelül 2018-ig még aggódhatnak" - mondta az MTI-nek az elévülési időre hivatkozva 2010 elején Kovács Lajos, a rendőrség "döglött ügyek osztálya" néven emlegetett egységének korábbi vezetője, aki később tanácsadóként is segítette a rendőrség munkáját. 2010-ben szállt ki a rendőrségi munkából, amikor megírta "a Mór megtette" című könyvét, amelyben megemlítette a Fenyő-gyilkosságot is. "Egészen pontosan tudni lehet a történtek lényegét, a bűntett hátterét" - írta Kovács, és hozzátette, hogy szerinte csak a közvetlen tárgyi bizonyítékok hiánya miatt nem lépett az ügyészség. Kovács akkor azt mondta, hogy körülbelül húsz döglött ügy vár megoldásra, de reflektorfénybe csak az ismert emberek nevével fémjelezett ügyek kerülnek, és erre példaként említette a Fenyő-gyilkosságot.

Fenyő János médiavállalkozót, a Vico-birodalom egykori tulajdonosát, akinek az érdekeltségi körébe tartozott többek között a Népszava is, 1998. február 11-én gépkocsija volánjánál géppisztolysorozattal végezte ki egy ismeretlen a budapesti Margit utcában. Bár tucatnyi szemtanúja volt az esetnek, és a gyilkos fegyver, egy Agram-2000 típusú hangtompítós géppisztoly is a helyszínen maradt, sőt a tetthely közelében megtalálták a feltételezett elkövető sapkáját is (benne egy hajszállal), azóta sem emeltek vádat egy gyanúsított ellen sem, pedig a rendőrségnek több kiszemeltje is volt az évek során.

A rendőrség a nyomozás kezdetekor egy körülbelül ötvenfős speciális nyomozócsoportot állított rá az ügyre és mintegy két héttel a gyilkosság után már előzetes letartóztatásba is helyeztek egy jugoszláv állampolgárt, aki egy akkori közlemény szerint "esetlegesen kapcsolatba hozható Fenyő János meggyilkolásával", de más bűntények miatt körözték. Ennek a férfinak az esetében kapott először szerepet a gyilkosság tetthelyének közelében megtalált sapkában lévő hajszál, amelyről megállapították, hogy nem a jugoszláv férfié. Ettől függetlenül a rendőrség továbbra is azt mondta, hogy a férfi kapcsolatba hozható a Fenyő-gyilkossággal, de csupán tanúként hallgatták ki.

Az albán szál

A gyilkosság egyetlen gyanúsítottja egy koszovói albán férfi, Acifi Nijazi volt, akit társaival többen is a láttak a gyilkosság előtt a Vico székháza előtt, és a szakértők szerint ők használhatták azt a fehér színű Mitsubishi Lancert, amelyből a merénylő kiszállhatott, és amelyben ugyanolyan anyagi maradványokat találtak, mint amilyeneket a tettes által hátrahagyott ruhadarabokon.

A külföldön tartózkodó férfi pár hónappal a meggyanúsítása után az ügyvédjén keresztül közölte, hogy önként jelentkezik a rendőrségen. Teljesen ártatlannak vallotta magát, és csak hosszas alkudozás és bizonyos feltételek mellett vállalta, hogy átlépi a magyar határt. Az ügyvéd szerint a rendőrök garantálták számára, hogy ha a szakértői vizsgálatok kimondják, hogy nem ő követte el a gyilkosságot, akkor harmincnapos előzetes letartóztatás után kiengedik.

Forrás: MTI

Acifi Nijazi, a Fenyő-gyilkosság egyetlen gyanúsítottja

"Nem érzem magam bűnösnek, és bízom abban, hogy miután az kiderült, elengednek" - mondta a férfi, amikor 1998. augusztus 15-én átlépte a határt Röszkénél, és a magyar rendőrség őrizetbe vette. Nijazit végül októberben engedték ki, miután a szakértők nem tudták bizonyítani, hogy részt vett volna a gyilkosságban, bár a bűnösségét sem zárták ki. Fél évre rá újra kihallgatták, és az ügyvédje szerint még egy poligráfos hazugságvizsgáló tesztet is "gondolkodás nélkül" vállalt.

Az ORFK végül 1999 augusztusában szüntette meg a nyomozást Nijazi ellen bizonyítottság hiányában, de Fenyő János gyilkosa után még három éven keresztül nyomoztak. Végül 2002 februárjában szüntették meg a nyomozást, hatszori meghosszabbítás és több ezer, felderítésre szánt munkaóra után. Ezzel azonban a Fenyő-ügy még nem zárult le.

A halálos beteg egykori bizalmas és az újabb DNS

A rendőrség 2004-ben újra elrendelte a nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig újabb nevet dobott be a bérgyilkosság lehetséges elkövetőjeként, egy harminckét éves albán férfit, Sefedini G.-t. Mivel Magyarországon nem bukkantak a nyomára, nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene, de ez nem vezetett eredményre. Lefoglaltak azonban egy dokumentumfilmet, amelyben Fenyő egykori pszichológusa beszél a gyilkosságról. Perczel Tamás, aki Fenyő bizalmas tanácsadója volt, halálos betegségben szenvedett, ezért döntött úgy, hogy beszél a médiavállalkozó üzleti és személyes kapcsolatairól.

Perczel szerint Fenyő "képtelen volt abbahagyni" magánháborúit. A haldokló pszichológus Fenyő ellenfelei közül név szerint említette Gyárfás Tamást, a Nap Tv producerét, Princz Gábort, a Postabank volt elnökét és Székely Herbertet, a Vico-vagyon egyik örökösét, de egyikükről sem állította, hogy köze lenne a gyilkossághoz. Princz akkor a HVG-nek beszélt arról, hogy a Vico-csoport számos konfliktusa torkollott bírósági eljárásba, de a Postabankkal sohasem pereskedtek. Gyárfás annyit közölt, "úgy érzi, nincs mit hozzátennie a történethez". A Perczellel készült videofelvételt azonban a rendőrség bizonyítékként kezelte.

A nyomozás ezek után még éveken keresztül folyt, de nem járt látható eredménnyel. 2007-ben aztán a Fővárosi Főügyészség jogsegélykérelmet küldött Szerbia igazságügyi minisztériumának a Fenyő-gyilkosság ügyében, és arra kérte a szerb hatóságokat, hogy segítsenek a feltételezett elkövető elfogásában, illetve abban, hogy tőle DNS-azonosításra alkalmas mintát szerezzenek be. Pár hónapra rá a szerb hatóságok, amelyek más bűncselekmények miatt elfogták a férfit, Sefedini G.-t, át is adták a magyar rendőrségnek a DNS-mintáját, de végül ez a minta sem egyezett a bűntény helyszínén talált maradványokkal.

A Magyar Nemzet értesülése szerint egy évvel később a rendőrség még egyszer megvizsgálta Sefedini G. DNS-mintáját, állítólag azért, mert nem voltak biztosak benne, hogy valóban az ő DNS-mintáját kapták meg. Az ügyben azóta csend van, de a Blikk meg nem nevezett forrásból származó értesülései szerint valaki 2009 márciusában a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak több olyan információt is elmondott, amelyek "új lendületet adtak a már évek óta döglött ügyek nyomozásának". Ez a valaki a lap szerint Jozef Rohác volt.

"Igen, így van. Ezt megerősíthetem" - mondta az MTI-nek Rohác szlovák ügyvédje, Dusan Danovy, arra a kérdésre válaszolva, hogy valóban Fenyő János meggyilkolásával összefüggésben adták ki védencét Magyarországnak. Az [origo] pénteken megkereste az Országos Rendőr-főkapitányságot is, de a sajtóosztály csak annyit közölt, hogy nincs hozzáfűznivalójuk a témához. Danovy szerint azonban a magyar hatóságok a gyilkosság elkövetésével gyanúsítják Rohácot. "Az a tény, hogy a gyilkosság helyszínén egy sapkában talált hajszál DNS-e megegyezik annak a hajszálnak a DNS-ével, amelyet Roháctól vettek néhány évvel ezelőtti budapesti fogva tartása idején, még nem bizonyíték arra, hogy ő gyilkolt volna" - tette hozzá Danovy az MTI-nek.