Kétkamarás parlamentben gondolkodik Szili Katalin pártja

Konszenzuális vagyis az egyeztetésekre építő demokráciát szeretne létrehozni az új alkotmánnyal Szili Katalin volt szocialista házelnök, aki vállalta, hogy részt vesz az alkotmányozásról szóló nemzeti konzultációban. A politikus pártja, a Szociális Unió, olyan alkotmánykoncepciót dolgozott ki, amely kétkamarás törvényhozásra tesz javaslatot.

Elkészült a Szociális Unió alkotmánykoncepciója, amelyet március 15-ig benyújtanak az Országgyűlés elnökének - közölte Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke, független országgyűlési képviselő. Szili Katalin a Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő által létrehozott alkotmányügyi nemzeti konzultációs testületnek is tagja.

A volt szocialista házelnök közölte, a koncepció egyik sarokpontja, hogy az elmúlt húsz év konfliktusos demokráciájának a figyelembe vételével egy olyan rendszert alakítsanak ki, amely visszatér a közel négyszáz éves történelmi hagyományokhoz, ugyanakkor egy XXI. századi kétkamarás parlamenti berendezkedést jelent.

Ennek a segítségével nyílna lehetőség arra, hogy egy konszenzuális demokrácia irányába mozduljon el Magyarország - mondta Szili Katalin. (A konszenzuális demokrácia lényege, hogy a politikai rendszer intézményeit a kormányzó erők nem egyedül, hanem a többi politikai erővel folyamatosan egyeztetve és kompromisszumokat kötve működtetik. Ellentéte a többségi demokrácia, ahol a többséget szerző erő a legtöbb intézmény fölött ellenőrzéssel bír.)

Mint mondta, a második kamara biztosítaná az érdekképviseletek, köztestületek, egyházak, önkormányzatok és a kisebbségek képviseletét. Szili Katalin kitért arra, hogy az alkotmányban rögzítenék a termőföldek, vízkészletek védelmét, valamint a lakhatáshoz való jogot; a polgármesterség és a parlamenti képviselőség összeférhetetlen lenne.

Szili Katalin jelezte, szeretnének társadalmi vitát a koncepcióról, ezért azt elküldik érdekképviseleteknek, köztestületeknek és egyházaknak is. Szavai szerint a Szociális Unió indítványozza, hogy az alkotmányozó Országgyűlés ne csak a parlamenti képviselőkből álljon, hanem egészüljön ki érdekképviseletek, köztestületek, egyházak, önkormányzati szervezetek, kisebbségek és határon túli szervezetek képviselőivel.

A parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottsága által elkészített alkotmány-koncepcióhoz benyújtott módosító indítványában Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) kezdeményezte, hogy - a kormány helyett - március 15-ig a képviselőcsoportok és a független képviselők nyújthassanak be saját javaslatot az új alkotmányról.

A kormányoldal az alkotmányozásba szerette volna visszacsalogatni az ellenzéket, hogy elkerülje az "Orbán-alkotmány" bélyegét, az MSZP azonban jelezte, hogy nem kíván tárgyalni, az LMP pedig kemény feltételekhez kötötte a részvételt, amelyet Lázár János irreálisnak nevezett.