Vissza akarja csábítani az ellenzéket az alkotmányozásba a Fidesz

A Fidesz legújabb elképzelései szerint nemcsak egy alkotmánytervezet kerülhetne márciusban a parlament elé, hanem minden ellenzéki párt benyújthatná a saját elképzeléseit. A kormánypártok Szájer József fideszes EP-képviselő szerint nyitottak lesznek, készek elfogadni az alkotmányozást jelenleg bojkottáló ellenzék javaslatait.

Saját alkotmánytervezet benyújtására kéri az ellenzéki pártokat a Fidesz és a KDNP - jelentette be csütörtökön, a kormánypártok siófoki kihelyezett frakcióülésének szünetében Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. Szájer ígérete szerint a kormánypártok nyitottak lesznek az ellenzéki javaslatok megvitatására, esetleg elfogadására is.

A Szájer által bejelentett ajánlat azt is jelenti, hogy az eredeti tervekkel szemben februárban nem kerül az országgyűlés elő az alkotmány-előkészítő bizottság által elkészített koncepció (amelyet egy határozati javaslat mellékleteként nyújtottak be). A kormánypártok saját javaslatát egy szövegező bizottság készíti el március közepéig, amelynek Szájer mellett tagja lesz a kereszténydemokrata Salamon László és a fideszes Gulyás Gergely is.

A házszabály ma nem teszi lehetővé ugyan, hogy egyszerre tárgyaljanak párhuzamos javaslatokat, de Szájer szerint ezt márciusig meg fogják oldani, a részletekről pénteken egyeztet a házbizottság. Az EP-képviselő szerint a kormánypártok azt szeretnék, ha az alkotmányozás nyitott maradna. Ajánlata szerint a múlt héten bejelentett nemzeti konzultáció során beszerzett véleményeket készek megosztani az ellenzéki pártokkal is, illetve a kormány technikai segítséget is nyújt a javaslatok szövegezéséhez.

Az abortusz szabályozása marad

Az alapjogokkal kapcsolatban Szájer azt mondta: a tervek szerint teljes egészében átemelnék az alkotmányba az Európai Unió alapjogi Chartáját. Az ellenzéki pártok felé lehet gesztus, hogy bekerülhet az alaptörvénybe a fenntartható fejlődés (vagyis a természeti és kulturális örökség védelme), illetve bizonyos alapvető szociális jogok.

Surján László, a KDNP európai parlamenti képviselője külön beszélt a magzatvédelemről. Korábban vitát váltott ki, hogy az alkotmánykoncepció a fogantatástól kezdve rendelte volna védeni az emberi életet, ami elvileg lehetővé tette volna az abortusztilalom bevezetését. Surján - aki az 1992-es magzatvédelmi törvény benyújtója volt - azt mondta: az új alkotmány nem fogja megváltoztatni a jelenlegi magzatvédelmi előírásokat. Bár a hatályos törvényt szerinte a keresztény emberek nem tartják jónak, de a jogszabály két évtized alatt felére csökkentette a terhességmegszakítások számát.

Belekerül 1956

A Fidesznek és a KDNP-nek Szájer szerint nem áll szándékában jelentősen változtatni az államszervezet rendszerén sem. Az EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy ő személy szerint is részt vett az 1989-es alkotmánymódosításban, amikor tartalmilag szinte teljesen átírták az 1949-es kommunista alaptörvényt, a kerekasztal-tárgyalásokon ő javasolta a tulajdonjogra vonatkozó részt.

Szájer szerint a kormánypárti frakciók egyetértettek abban, hogy az alkotmánynak egy méltó preambulumra van szüksége, és kérdésre válaszolva megerősítette: abban lesz utalás az 1956-os forradalomra is mint a mai rendszer politikai alapjára. Az alkotmány a kormánypárti elképzelések szerint erős közpénzügyi szabályokat is tartalmazni fog az eladósodás ellen, illetve széles körű átláthatóságot biztosít majd közpénzügyekben.

A múlt héten beharangozott nemzeti konzultációra vonatkozó kérdésekre Szájer nem válaszolt, a képviselő türelmet kért. Szerinte néhány napon belül összeáll a kérdőív, majd ismét néhány nap, míg az eljut a postaládákba, így lesz ideje az embereknek válaszolni. A konzultáció ugyanakkor Szájer szerint a parlamenti munkával párhuzamosan is folyhat, egészen a zárószavazás pillanatáig van lehetőség módosítani a szövegen.