Igazat mondott-e országértékelő beszédében Orbán Viktor?

Orbán Viktor az EU-elnökség első napján Budapesten
Vágólapra másolva!
Orbán Viktor miniszterelnök hétfői országértékelő beszédében beszélt Edison leégett laboratóriumáról, a szovjet mintát követő magyar alkotmányról, az összefogásról, a munkát akaró magyarokról is. A beszéd összefoglalóját itt olvashatja, ebben a cikkben pedig megtudhatja Orbán néhány kijelentéséről, hogy mennyire voltak pontosak.
Vágólapra másolva!

Arányossá tettük az adórendszerünket - Részben igaz

A kormány képviselői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök az adórendszer tavalyi átalakítása, az egykulcsos szja bevezetése óta többször kijelentették, hogy az adórendszer így arányos. Orbán tavaly októberben az MTI szerint kijelentette, hogy januártól aki tízszer többet keres, az tízszer annyit adózik majd; aki több emberről gondoskodik, mert több gyermeket nevel, az kevesebb adót fizet, "mindenki jobban jár".

Az egykulcsos szja valóban átláthatóvá teszi a rendszert, a családi adókedvezmény átalakítása pedig jelentősebben támogatja a több gyereket nevelőket, mint a gyermekteleneket. A családi kedvezmény és az egykulcsos új rendszer azonban a magas jövedelmű gyerekvállalóknak kedvez leginkább. Ennek egyik oka, hogy a magas bruttó jövedelem adóalapja is nagy, ezért több gyermek után tudják kihasználni a kedvezményt. A többletjövedelem másik része (gyermekteleneknél is 36 600 forint) abból származik, hogy a magasabb jövedelmeknél az eddig érvényes 17 és 32 százalékos kulcs (5 milliós sávhatárral) egységesen 16 százalékra csökken.

A családi adókedvezmény érvényesítésének sajátosságairól itt, az egykulcsos szja-ról itt olvashat.

Szovjet minta alapján készült a mostani alkotmány - Részben igaz

Az 1949-ben írt népköztársasági alkotmány mintája az 1936-os szovjet alkotmány volt. Átvették annak szerkezeti felépítését, az államhatalom céljaként a szocializmus építését határozták meg. Az 1949-es alkotmányból azonban hiányoztak az alkotmányosság garanciái (például a hatalmi ágak szétválasztása és a hatáskörök ellenőrizhetősége). 1989-ben a Nemzeti Kerekasztal megállapodásai alapján a parlament ideiglenes jelleggel állította össze az új alkotmány szövegét. Az 1949-es (szovjet mintájú) alkotmány szerkezeti felépítését megtartották, viszont a tartalmi módosítások jelentősek voltak. Az átfogó alkotmányreform révén tartalmilag új alaptörvény született.

A magyar ember dolgozni akar - Nehezen igazolható

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai között Magyarországon az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatottság, és Európában is sereghajtók vagyunk azzal, hogy a munkaképes korú lakosságnak nem egészen 60 százaléka dolgozik csak. Az OECD tanulmánya szerint az alacsony foglalkoztatásnak nemcsak a magas munkanélküliség, hanem a magas adók miatti adóelkerülés, a korai nyugdíjazás és a feketegazdaság is oka. A KSH adatai szerint Magyarországon tavaly decemberben 4,28 millió 15 és 64 éves kor közötti, azaz gazdaságilag aktív ember élt, de közülük csak 2,59 milliónak volt állása. A munkanélküliség 10,7 százalékos volt szeptember-októberben, hivatalosan 460 ezer embernek nincs állása, a munkanélküliek több mint fele egy éve vagy annál régebben keres állást.

Közel hatszázezer regisztrált álláskereső volt az országban 2010 decemberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint, ennyien vállalták, hogy rendszeresen, a megadott időpontban személyesen felkeresik a munkaügyi központok kirendeltségeit, a felajánlott munkát, képzési lehetőséget, programot elfogadják, és önállóan is aktívan keresnek munkát. Ez a KSH foglalkoztatási adataival összevetve azt jelenti, hogy több mint egymillió olyan ember van, aki munkaképes korú, de nem dolgozik és nem is keres állást. A NFSZ adatai szerint az év utolsó hónapjában összesen 16 800 betöltetlen állás volt az országban.

Egy 2007-es európai uniós felmérés szerint a magyar fiatalok kifejezetten inaktívak tanulmányaik befejezése után. Tanulmányaik befejezése után öt évvel a magyar fiatalok több mint 16 százaléka még nem végez semmilyen gazdaságilag hasznos tevékenységet. Ez az arány Olaszországban és Spanyolországban rosszabb a felmérésben említett európai országok közül.

Edisonnak három héttel a tűz után sikerült megszerkesztenie az első fonográfját - Nem igaz

Orbán beszédében többször visszatért a magyar nemzet talpraállása és a biztató jövő képe. Erre egy történelmi anekdotával is ráerősített. Azt mondta: "Edison laboratóriuma 1914 decemberében csaknem teljesen a lángok martalékává vált. Életművének nagy része odaveszett azon az éjszakán. Másnap reggel a 67 éves Edison kijelentette, a katasztrófa legnagyobb haszna, hogy minden tévedésünk elégett. Hála istennek tiszta lappal indulhatunk újra... Edisonnak három héttel a tűz után sikerült megszerkesztenie az első fonográfját".

Thomas Alva Edison amerikai elektrotechnikus az egykori kutatóintézetében működő múzeum honlapja szerint 1877-ben találta fel a mechanikai hangíró és visszajátszó eszközt, azaz a hengeres fonográfot, amelyet 1878-ban szabadalmaztatott. A múzeum honlapja szerint Edison háza 1914-ben, a laboratóriuma pedig 1919-ben égett le.

Az Orbán által idézett történet, amely szerint Edison három héttel az után találta fel a fonográfot, miután leégett a laboratóriuma, számos internetes oldalon megjelenik az "Idézetek, bölcsességek" kategóriában, például itt és itt.