Pintér szelleme hajtja a száguldó birodalmat

Céltudatosan tart a piacvezető pozíció felé a Pintér Sándor belügyminiszter által épített cégbirodalom, sőt, Pintér tavalyi távozása óta még inkább rákapcsoltak. Hosszú út vezetett odáig, hogy a CBSZ megkerülhetetlen biztonsági céggé váljon. Mennyit számított ebben, hogy Pintér ügyesen bánik az emberekkel, hogy szereti a fegyelmezett munkát és ügyesen válogatta meg munkatársait?

A titokzatos hírszerző

A CBSZ 2010 márciusában, két héttel a választás első fordulója előtt jelentette be, hogy Pintér Sándor eladta 100 százalékos tulajdonrészét. Bár ekkor még hivatalosan nem volt szó arról, hogy a Fidesz választási győzelme esetén Pintér szerepet kapna a kormányban, üzleti érdekeltségeinek eladása ezt valószínűsítette. Pintér egy olyan céget adott el, amely a gazdasági válság ellenére is dinamikusan fejlődött, 2010-es árbevétele már a hatmilliárd forintot is meghaladta.

A vevő a Prostasia Zrt. volt, amelyet 2010 januárjában alapította az egyedüli tulajdonos, Kántor Tibor ötmillió forintos jegyzett tőkével. A Prostasia eleinte ugyanarra a békásmegyeri panellakás címére volt bejegyezve, amely az Opten cégadatbázis szerint Kántor állandó lakhelye is egyben, majd később átköltözött a CBSZ-birodalom telephelyének számító zuglói Angol utcába. Az Opten szerint 2010-ben a Prostasiának nem volt árbevétele, a cég tevékenységi körének pedig egyedül a vagyonkezelés van megadva. Bár nem hozták nyilvánosságra, hogy Pintér mennyiért adta el a CBSZ-t, 2010-es vagyonnyilatkozata szerint 2013-ig több mint 1,8 milliárd forint folyik be hozzá cégeladásaiból. Bár Pintér nem részletezte, hogy különböző cégeiért mennyi bevételhez jutott, de az 1,8 milliárd nagy részét feltehetően a CBSZ-ért kapja, mivel a cégadatbázisok szerint a többi cége jóval kisebb forgalmat bonyolított le a CBSZ-nél.

A CBSZ-t megvásárló Kántorról a Népszava 1998-ban kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy korábban az Információs Hivatalnál dolgozott, azaz hírszerző volt. Az [origo]-nak is ugyanezt állította két, egymástól független, Kántort ismerő forrás.A Világgazdaság egyik 1999-es cikke szerint a hírszerzésnél Kántor annak a Földi Lászlónak volt a közvetlen beosztottja, aki a Nyírfa-ügynek nevezett, MSZP-s politikusok lehallgatásáról szóló botrány miatt vált ismertté, majd az első Orbán-kormány idején hatalmas állami megrendeléseket kapó Defend Security Kft. tulajdonosaként bukkant fel.

Kántor 1998-ban az APEH-hez került: az adóhatóság frissen megválasztott elnöke, a Fidesz egyik legfontosabb gazdasági háttéremberének tartott Simicska Lajos nevezte ki elnökhelyettesnek. Kántor többek között a bűnügyi igazgatóságot is vezette, de Simicska távozása után szűk egy évvel, 2000 júliusában egészségügyi problémákra hivatkozva szintén elhagyta a hivatalt, és az osztály Vida Ildikóhoz, az adóhivatal akkori elnökéhez került. Vida - aki jelenleg is az adóhivatalt vezeti - azt mondta egy akkori, a Népszabadságnak adott interjúban, hogy a bűnügyi igazgatóságnál főleg volt rendőrök és nemzetbiztonságiak dolgoztak.

A Magyar Nemzet szerint a 2002-es kormányváltás után Keller László akkori közpénzügyi államtitkár feljelentést tett Kántor és az adóhatóság kilenc másik munkatársa ellen hűtlen kezelés, hivatalos személy által elkövetett sikkasztás és közokirat-hamisítás gyanújával. Az ügyészség vádat is emelt a gyanúsítottak ellen, de a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat. A büntetőeljárás szigorúan titkos minősítést kapott, egyedül az ítélet kihirdetése volt nyilvános.

A CBSZ megvásárlása előtt Kántor nem volt túl aktív a gazdasági életben: az Opten szerint résztulajdona van az Occulto and 2006 Kft.-ben, amely 2008-ig néhány millió forintos bevétel mellett veszteséges volt, azóta viszont bevétele sincs. Emellett szintén tulajdona van a Dunántúl egyik legnagyobb biztonsági cége, a Sárvár Security Kft. leánycégében, az S-System Kft.-ben. A cégnek 2010-ben 216 millió forintos árbevétel mellett adózott eredménye 10 millió forint volt, mérlegi szerinti eredménye pedig nulla. Kántor 2010-ben, már a CBSZ tulajdonosaként a pénzügyi tanácsadással foglalkozó Sprintinvest Zrt. felügyelőbizottsági elnöke lett.

Végrehajtóból cégvezér - Rákapcsol a CBSZ

"Kántornak soha nem volt tízmillió forintja egyben" - mondta róla az egyik ismerőse, és ugyanezt állította egy másik, tőle független forrás is. A forrás szerint Kántor csak néhány évvel ezelőtt költözött el a békásmegyeri panelépület 10. emeletéről. Egy harmadik forrás viszont azt mondta, hogy amikor találkoztak, Kántor hosszasan bizonygatta, hogy volt pénze a CBSZ megvásárlására. Az őt ismerő forrás szerint Kántor a 2000-es évek elejétől került közvetlenebb kapcsolatba Pintérrel, és bár papíron nem dolgozott a CBSZ-nél, tanácsadóként és ügyintézőként segítette őt. "Igazi végrehajtó volt" - mondta róla a forrás, hozzátéve, hogy "rejtőzködő, nem szereti a nyilvánosságot". Azt is mondta róla, hogy "igazi nem bízik senkiben típus, aki szeret utánajárni a dolgoknak". "Pintérrel jó viszonyban van, de nem barátok" - tette hozzá a forrás.

"A CBSZ hozta meg számára az áttörést. Az elmúlt három évben nagyon jó kapcsolatokra tett szert, kezd kikupálódni" - mondta a forrás. Szerinte ez annak volt köszönhető, hogy 2007 környékén már lehetett tudni, a Fidesz kerül hatalomra és Pintér már készült a kormányzati pozícióra. "Pintér rájött, hogy emiatt nem szabad személyesen részt venni a tárgyalásokon" - mondta. Szerinte innentől kezdve Pintér bizalmi emberei, Tasnádi László, Valenta László, Lajtár József vagy Kántor vettek részt a tárgyalásokon. Az egyik, a biztonsági piacon dolgozó forrás, aki találkozott személyesen Kántorral, azt mondta róla, hogy "semmiképp sem üzletembernek tűnt, de látszott rajta az ezeréves rutin", utalva arra, hogy szerinte nagyon jól tud bánni emberekkel. A forrás, aki állítása szerint több CBSZ-essel is beszélt erről, azt mondta, Kántort többen nem tartják megfelelő vezetőnek a CBSZ-hez, mert elhitte, hogy "tényleg ért hozzá, és tényleg valaki lett".

Kik tartoztak Pintér belső köréhez?

Pintér Sándor érdekeltségeinél több olyan vezető is dolgozott, aki a kormányváltás után állami pozíciókat kapott, őket mutatjuk be röviden.

Tasnádi László - Tasnádi 2006 és a tavalyi kormányváltás között a CBSZ vezérigazgatójaként dolgozott, Pintér miniszteri kinevezése óta pedig Pintér kabinetfőnöke a Belügyminisztériumban. A Hvg.hu egyik korábbi cikke szerint Tasnádi a BRFK-nál dolgozott, majd az APEH-hez került, ahol a Bűnügyi Igazgatóságot vezette 2002-ig. Tasnádit 2010 októberében Pintér előterjesztése alapján dandártábornokká nevezte ki Schmitt Pál köztársasági elnök. Az egyik őt ismerő forrásunk "igazán okosnak", Pintér egyik legfontosabb munkatársának nevezte. "Tasnádi húzza az igát, Pintér osztja az észt" - mondta viszonyukról a forrás, amelyet egy őket ismerő másik forrás is hasonlóan írt le.

Valenta László - Valenta többek között Pintérrel együtt alapította a Preventív-Securityt, és közös tanácsadó cégük is volt, a P & V Tanácsadó Kft. Valenta az ORFK gazdasági főosztályát vezette, amikor Pintér főkapitány volt. Valenta jelenleg Pintér főtanácsadója a Stop.hu által kikért áprilisi lista szerint, havi juttatása bruttó 880 ezer forint. Pintért és Valentát is ismerő forrásunk szerint Valenta régebben Pintér első számú gazdasági tanácsadójának számított, de az elmúlt két-három évben "mintha eltávolodtak volna egymástól, Valenta kicsit függetlenebb lett, kicsit hátrébb került".

Hatala József - A jelenlegi országos rendőrfőkapitány a CBSZ vezérigazgató-helyetteseként dolgozott kinevezése előtt. Az [origo] róla készült portréja szerint Hatalát 2006-ban menesztették az ORFK közigazgatási főigazgatói pozíciójából. A portréhoz megszólaltatott ismerői "korrektnek, katonásnak" jellemezték.

Miután Pintér eladta vállalatát Kántor cégének, a CBSZ robbanásszerűen növekedni kezdett. A tulajdonosváltás óta a CBSZ jóval sikeresebb a közbeszerzéseknél, mint korábban: a Közbeszerzési Értesítőben megjelent nyilvános közbeszerzések közül 2008. január 1-je és a 2010. áprilisi választások között eltelt több mint két év alatt hét kiírást nyert meg, míg az azt követő bő egy évben tizenegyet. A cég többször is nyert "kirívóan alacsony" ajánlattal, de olyan alkalom is volt, hogy öt ajánlat közül a legdrágábbal szerzett megbízást. A CBSZ szinte valamennyi forrásunk szerint már most a két legnagyobb biztonsági cég egyike. Bár biztosat csak a cég 2011-es mérlegének nyilvánosságra kerülése után lehet mondani, a piacot ismerők becslése szerint idén megtöbbszöröződött a CBSZ-birodalom árbevétele a 2010-es évhez képest: több konkurens cég vezetője azt mondta, bár a napi működést nem ismerik, de becslésük szerint a cégcsoport bevétele a 20 milliárd forintot is elérheti, a CBSZ egyik korábbi munkatársa pedig úgy becsülte, 35 milliárd forint lehet a csoport idei bevétele.

A feketegazdaság motorja - Kemény terep, kemény harc

A kormányváltás nem csak Pintér CBSZ-től való távozása miatt volt hatással a biztonsági piacra, forrásaink szerint a kormányváltás óta érezhetően emelkedtek az óradíjak a biztonsági piacon. A piac működését ismerő egyik forrás szerint ennek egyik oka az, hogy a kormányzati szféra elindult a fehéredés irányába, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részéről is erősödött az ellenőrzés. Szintén a fehéredés felé vezethet, hogy a parlament által 2011 márciusában elfogadott törvénymódosítás értelmében jövőre már nem lehet alvállalkozói láncokat alkalmazni megbízások teljesítéséhez, kizárólag egy alvállalkozót.

A piacot ismerő forrásaink szerint ezzel az is a célja a kormányzatnak, hogy szűkítse a vagyonvédelmi cégek piacát. Ez a nagyobb cégeknek kedvezne, mint amilyen a CBSZ is. "A kisebb cégek közül többen sajnos el kell hogy hagyják a piacot [...] A nagy biztonsági cégek, ha nyerni akarnak, kénytelenek önállóan, alvállalkozók nélkül ellátni a megbízásokat" - mondta még 2009-ban a CBSZ akkori vezérigazgató-helyettese, jelenleg országos rendőr-főkapitányként dolgozó Hatala József a Vagyonőr Újságnak. "Pintér ebben a szférában dolgozott, ismeri a helyzetet" - mondta a piacot jól ismerő egyik forrás, aki szerint az őrzés-védelem a feketegazdaság egyik legerősebb ágának számít. Az is erre utal, hogy míg a piacot ismerő forrásaink 130 ezerre teszik a szférában dolgozók számát, addig a KSH szerint mindössze 43 ezren dolgoztak a biztonsági piacon. Az [origo] forrásai számos olyan állítólag megtörtént esetet megemlítettek bizonyítékok nélkül, amikor állami szervek, például kormányhivatalok állítólag feketén oldottak meg őrzés-védelmi feladatokat. Az idézett interjúban Hatala is arról beszélt, hogy az állami szervek által kiírt őrzési pályázatok is olyan megbízási díjakon kelnek el, amelyekből szerinte nyilvánvalóan nem lehet kigazdálkodni a járulékokat.

Hatala Józseg (balra elöl) és Pintér Sándor (távcsővel)

Több forrásunk is egybehangzóan beszélt egy tipikusnak nevezhető őrző-védő cég működéséről. Szerintük a nagyobb cégek jellemzően csak egy központi bázist működtetnek ellenőrökkel, a tényleges állományt és a felügyelőket alvállalkozói láncokon keresztül foglalkoztatják. "Egy minimálbérért alkalmazott őr után a munkaadói költség körülbelül 700-750 forint. Ezt az árat sokszor azonban az átlagos fővállalkozói díjak sem érik el" - mondta korábban egy biztonsági céget vezető forrás. A CBSZ nyilvános közbeszerzései alapján a cég jelentősen eltérő árakkal dolgozik: míg az MNV-nél például egy őr után több mint nettó ezer forint óradíjat fizetnek, az MFB-nél pedig nettó ezret, addig BGYH-val nettó 800 forintos, a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatallal 629 forintos, a pécsi vagyonkezelővel pedig 610 forintos óradíjban állapodtak meg.

Többen is azt állították, hogy a profit érdekében alvállalkozói láncokat hoznak létre érdekkörükben a nagyobb cégek, és rajtuk keresztül, azaz a lánc legvégén található cégen keresztül alkalmazzák a biztonsági őröket. "A nagyobb cégek megszerzik a megbízást, összerakják a szakmai részt, majd kiosztják a feladatokat az alattuk lévő alvállalkozónak" - mondta az egyik forrás. Az őrök fizetését nagyjából 350-450 forintos óradíjra becsülték, ezt általában feketén kapják meg, nem fizetnek utánuk járulékot. A megkérdezettek szerint a biztonsági cégeknél szintén jellemző a fiktív foglalkoztatás: rendezvényeken vagy akár telephelyek őrzésénél is előfordul, hogy kevesebben dolgoznak a ténylegesen bejelentettnél. A CBSZ-szel kapcsolatban ugyanakkor nem tudtak bizonyítható példát mondani ilyen visszaélésekre.

Az alvállalkozói láncokból adódóan egy őrző-védő cég leváltása a legtöbb esetben nem sok változást jelent a gyakorlatban. "Maguk az emberek maradnak, csak más a formaruha, más a logó és más folyószámlára folynak a pénzek" - mondta az egyik biztonsági cég vezetője. "Az emberek 99 százaléka ugyanaz marad ilyenkor" - jelentette ki egy másik cégvezető. A Közbeszerzési Értesítőben elérhető adatok alapján a CBSZ valamennyi nyilvános közbeszerzését más vállalkozásokkal nyerte meg: vagy közösen indult egy kisebb céggel, vagy jelezte, hogy alvállalkozókat fog alkalmazni a szerződések teljesítéséhez. A Terror Háza vagy a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság őrzését elnyerő pályázatában szerepel, hogy alvállalkozókkal dolgozna, míg az MFB, az MNV, a BGYH vagy az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet esetében egy kisebb céggel együtt nyerte meg a közbeszerzést. Az Opten cégadatbázis szerint a CBSZ-nek mindössze 105 alkalmazottja van, így feltételezhető, hogy ez a cég is jellemzően alvállalkozókkal dolgozik.

A kiválasztottak - Biztonsági cégek a politka árnyékában

A feketegazdaság nagymértékű jelenléte mellett a biztonsági cégek munkáját befolyásoló jogszabályok némelyik rendelkezése sem szolgálja az őrző-védő piac átláthatóságát. "A biztonsági piac mindig fontos volt a mindenkori kormányoknak, mert bizonyos megrendeléseknek van nemzetbiztonsági vonzata - ezért nagyon nem mindegy, kik látják el bizonyos objektumok őrzését" - mondta az egyik biztonsági cég vezetője. Leegyszerűsítve ez a magyarázata a 2004-es 143-as kormányhatározatnak, amelyet a biztonsági piacon 143-as mentesítőnek neveznek. A határozat alapján a nemzetbiztonságra nézve kockázatosnak tartott épületek őrzésére kiírt közbeszerzésen csak olyan vállalat indulhat, amelyet meghívtak, a közbeszerzésről szóló adatokat pedig nem kötelesek nyilvánosságra hozni.

Ez elég széles körben csökkenti az állami megrendelések átláthatóságát, ugyanis a rendelkezés hatálya alá tartoznak többek között a minisztériumok, önkormányzatok, közalapítványok, közmédiumok, katonai objektumok vagy a Magyar Nemzeti Bank. Ráadásul a konkrétan meghatározott szervezeteken kívül számos köztulajdonban lévő intézmény hivatkozhatott a 143-as mentesítőre a tágan meghatározott kritériumok miatt. A piacot ismerő forrásaink szerint ezek közé tartozott például a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM), a Szerencsejáték Zrt. vagy éppen a magyarországi erőművek.

A megkérdezett források közül szinte valamennyien beszéltek arról, hogy a politika rendszerint kiválaszt "kedvenc cégeket", és ezek "igazodnak az adott ciklusokhoz". A források szerint ilyen volt az első Orbán-kormány alatt a Defend Security Kft., amely leginkább az állami megrendeléseinek köszönhető gyors terjeszkedése miatt vált ismertté. A 2002-es kormányváltás a Defend csődbe is ment, vezetője, Földi László ellen pedig nyomozást rendelt el az ORFK, de végül azt állapították meg, hogy nem történt bűncselekmény. A biztonsági piacot ismerő források szerint a CBSZ mostani dominanciájához hasonlított az MSZP-közelinek tartott In-Kal Security Kft.-é az MSZP és az SZDSZ kormányzása alatti nyolc évben. A megkérdezettek szerint azonban különbség, hogy az In-Kal a CBSZ mostani terjeszkedésével szemben az MSZP rendezvényeit és az ünnepségeket is biztosította.

Forrásaink közül szintén többen említették, a szektorban széles körben elterjedt nézet, hogy továbbra is Pintért sejtik a CBSZ mögött, bár ezt Pintér többször is tagadta miniszterré választása óta. "A CBSZ-nek nagyon jó tesz, hogy mindenki azt hiszi, Pintér továbbra is ott áll a cég mögött. Emiatt nem mernek fellépni ellene, a szakmában széles körben tartanak tőle" - mondta az egyik, a biztonsági piacra rálátó forrás, azonban nem tudott olyan konkrét dolgot megnevezni, amely alapján jogosan félnének.