Bizonytalan 36 Magyarországra érkezett gyanús uborka sorsa

Vágólapra másolva!
Bár a vidékfejlesztési miniszter szerint nincsenek fertőzött uborkák Magyarországon, két cégnél is találtak ilyeneket, és egy budapesti kiskereskedő hétfő délelőtt sem tudta megmondani, árult-e korábban a fertőzött termékből. A spanyol zöldségek átvizsgálása még folyamatban van a szakhatóság szerint, a miniszter azonban úgy tudja, már véget ért az ellenőrzés.
Vágólapra másolva!

Magyarországon eddig két vállalkozásnál találtak Spanyolországból érkezett fertőzött uborkákat - közölte az [origo]-val Jordán László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) elnökhelyettese hétfő délelőtt. A két vállalkozás közül az egyik budapesti, míg a másik békéscsabai. A békéscsabai cégnél már a hatóság jelzése előtt megtudták, hogy fertőzött uborkát importáltak, így saját hatáskörben megsemmisítették.

Jordán szerint azonban a budapesti kiskereskedelmi cég tulajdonosa vasárnap még nem tudta megmondani, hogy adtak-e el az általuk rendelt három karton, azaz összesen 36 kígyóuborkából. Jordán azt mondta, ez hétfőn fog kiderülni. Az Európai Unióban működő élelmiszer-biztonsági gyorsriasztó jelezte, hogy ez a két vállalat hozott be fertőzött uborkákat, amely a forgalmazók révén találta meg a budapesti és a békéscsabai üzletet.

Ellentmondás az ellenőrzésnél

Az MSZGH elnökhelyettese hétfő délelőtt azt mondta az [origo]-nak, hogy a legnagyobb forgalmú magyarországi boltokban korlátozzák a Spanyolországból importált zöldségek forgalomba hozatalát Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pénteki döntése értelmében. "Kiemelten vizsgáljuk a spanyol zöldségeket" - mondta Jordán, aki szerint valamennyi kereskedelmi egységnél, ahol korlátozták a spanyol zöldségek árusítását, mintát vettek. Jordán szerint összesen 150-200 körüli mintát vizsgálnak meg, és a vizsgálat eredményét keddre várják. Szerinte ez egy reprezentatív minta, és bár a keddi vizsgálatok után sem lehet biztosra mondani, hogy van-e fertőzött zöldség Magyarországon, Jordán szerint "nagy lépés lesz előre".

Ezzel szemben Fazekas Sándor hétfő délelőtt az uniós miniszterek debreceni találkozóján az MTI szerint azt mondta, hogy Jordán állításával ellentétben valamennyi spanyol eredetű élelmiszert ellenőrizték hazánkban. Fazekas tényként közölte azt is a tudósítás szerint, hogy nem találtak fertőzött spanyol zöldséget Magyarországon.

Fontos a mosás

Jordán szerint a külső jelek alapján semmiképpen nem lehet észrevenni a fertőzött zöldségeket. Szerinte a származási ország - azaz Spanyolország - adhat egyedül támpontot, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy valamennyi spanyol zöldség fertőzött lenne. A nagyon alapos mosással és hámozással lehet leginkább védekezni a fertőzés ellen. "Ha nyersen tárolják, akkor el tud szaporodni a baktérium" - mondta, és hozzátette, "senkit nem biztatok arra, hogy kerüljön bármilyen zöldségfélét, sokkal inkább arra, hogy a higiéniára figyeljen oda".

A Szent János kórház kórház-higiénikus főorvosa, Rákay Erzsébet is azt mondta az [origo]-nak, hogy az alapvető konyhahigiéniai előírásokat érdemes betartani. "Nagyon fontos, hogy a zöldségeket alaposan mossuk meg, mert a zöldség felszíne szennyeződhet a baktériummal. A mosással eltávolítjuk a baktériumokat, vagy legalábbis csökkentjük a csíraszámot, amellyel csökkenthetjük a megbetegedés kockázatát" - jelentette ki.

A feltételezések szerint az uborkákat is megfertőző EHEC-baktérium általában a fertőzöttek nagyobb részénél csak hasmenést okoz a főorvos szerint. A betegség tünetei a kórokozó szervezetbe jutását követő 3-8 nap múlva kezdődnek- hasi görcsök, véres hasmenés, alkalmanként láz kíséretében. A betegség a legtöbb esetben magától elmúlik, és a legtöbb beteg 5-7 nap alatt meggyógyul. Rákay Erzsébet szerint az esetek 5-10 százalékában okozhat komolyabb szövődményeket, ilyenkor a vörösvértestek szétesésével és veseelégtelenséggel járó tünetegyüttes (hemolitikus urémiás szindróma - HUS) léphet fel, ami akár halálos kimenetelű is lehet.

Németország szombaton jelentette be, hogy tízre emelkedett a valószínűleg fertőzött uborkák által okozott halálesetek száma. Az országban eddig közel háromszáz ember betegedett meg a baktérium okozta hemolitikus urémiás szindrómában, amely heveny veseelégtelenséget, rohamokat, agyvérzést és kómát is okozhat. Németországon kívül Svédországból, Dániából, Nagy-Britanniából, Hollandiából, Ausztriából és Svájcból is érkeztek hírek fertőzésekről. A gyanú szerint a fertőzött uborkák öt spanyolországi forgalmazótól származnak. Feltételezések szerint a fertőzést az okozhatta, hogy szarvasmarhatrágyát használtak az uborkák termesztésénél.

Az Országos Epidemiológiai Központ Bakteriológiai Osztályának vezetője, Herpay Mária korábban azt mondta az [origo]-nak, hogy Magyarországon 1985 óta figyelik az ilyen jellegű fertőzéseket, és évről évre akad is néhány ilyen eset, de ezek szórványos fertőzések, a kiterjedt járvány szintet soha nem érték el. Az ÁNTSZ szerint Magyarországon még senki sem betegedett meg a fertőzött uborka miatt.

Az EHEC-baktérium

Az ember és más melegvérű állatok bélrendszerében élő Escherichia coli (E. coli) baktérium legtöbb törzse ártalmatlan. Egyes típusai azonban, köztük az enterohaemorrhágiás E. coli (EHEC), olyan toxinokat termelnek, amelyek emberben súlyos bélrendszeri gyulladást (gastroenteritist) és vesekárosodást okozhatnak.

Tünetek

Az EHEC által okozott betegség jellemző tünetei a hasi görcsök és a hasmenés, amely esetenként véres is lehet, továbbá a fájdalmas székelés, a hányinger, a hányás és a láz. A lappangási időszak 3-8 nap.

A legtöbb beteg 10 napon belül meggyógyul, de ritka esetekben (főként kisgyerekekben és idősekben) a fertőzés életveszélyes állapothoz, úgynevezett hemolitikus urémiához vezethet. Ez a szindróma akut veseelégtelenséggel, a vörösvértestek szétesése miatti (hemolitikus) vérszegénységgel és a trombocitaszám csökkenésével jár. Felléphetnek neurológiai szövődmények, görcsök, szélütés és kóma is.

A fertőzés forrásai

A kórokozó a leggyakrabban fertőzött táplálékkal, például nyers vagy nem kellően megfőtt/átsült, illetve darált hússal, nem pasztörizált tejjel vagy gyümölcslével, szennyezett ivóvízzel kerül a szervezetbe. A felsoroltakon kívül okozhat fertőzést nem eléggé átsült hamburger, szalámi, joghurt és sajt fogyasztása, és több járványt okoztak már szennyezett gyümölcsök és zöldségek, különösen a csírák, a fejes saláta, a káposzta, amelyekre feltehetően az állati trágyával jut a kórokozó. A fertőzés forrása lehet szennyezett úszómedence vagy természetes víz is.

A fertőzés emberről emberre is terjedhet, a széklettel való érintkezés útján. Az EHEC-baktériummal fertőzött felnőtt körülbelül egy hétig üríti a kórokozót, gyermekekben ez az időszak hosszabb lehet.

Kezelés

A terápia legfontosabb része a folyadékpótlás (rehidráció), lehetőleg szájon át adható rehidráló folyadékokkal, amelyek a víz mellett szőlőcukrot, nátrium- és kálium-kloridot, valamint nátrium-citricumot is tartalmaznak. Súlyos, hányással járó, kiszáradással fenyegető esetekben intravénás folyadékpótlásra is szükség van.

Az orvostudomány mai álláspontja szerint fertőző gastroenteritis esetén nincs szükség koplalásra, de kerülendő a bélmozgást serkentő ételek és italok (pl. tejtermékek, alkoholos és koffeintartalmú italok) fogyasztása. Ugyanakkor kifejezetten ellenjavallt a bélmozgást csökkentő szerek alkalmazása, mert ez a kórokozó és a gyulladásos folyamat terjedését segíti elő. Súlyosságtól függően szükség lehet antibiotikumkezelésre, amelyet azonban - az eddigi tapasztalatok szerint - a megbetegedés első három napjában meg kell kezdeni. Minden egyéb esetben ellenjavallt az antibiotikus kezelés a verocitotoxint termelő Escherichia coli baktérium okozta fertőzés esetében.

Óvintézkedések a baktériumfertőzés elkerülésére

A darált húst és az abból készült ételeket (fasírtot, hamburgert) mindig alaposan süssük át!

A nyers húst mindig különítsük el a többi élelmiszertől, a feldolgozásához használt eszközöket nagyon alaposan mossuk el, és jól mossunk kezet!

Ne igyunk pasztőrözetlen (vagy forralatlan) tejet és frissen facsart gyümölcslevet!

A gyümölcsöket és zöldségeket alaposan mossuk meg, különösen, ha nyersen fogyasztjuk őket! Az öt éven aluli gyermekek, a legyengült immunrendszerű betegek kerüljék a csírák fogyasztását!

Gondosan mossunk kezet a vécé használata, illetve pelenkázás után! Akinek hasmenése van, ne menjen uszodába vagy strandra, ne fürödjön együtt másokkal, és lehetőleg ne készítsen ételt mások számára!