Megoldások a középszintű magyar érettségihez

Érettségi 2011 (Pécs,  Miroslav Krleza Gimnázium)
Vágólapra másolva!
Az [origo] egy magyartanár segítségével elkészítette a hétfői középszintű magyar érettségi megoldásait. A vizsga első részében Nemes Nagy Ágnes egyik írásához kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolni, ezeket találja a cikk első oldalán, majd kapaszkodót adunk az érvelő, műelemző, illetve összehasonlító elemző feladat megoldásához. A cikkben szereplő válaszok nem az érettségi feladatok hivatalos megoldásai, de támpontot adnak.
Vágólapra másolva!

Érvelés

Az emberi magatartásformák, az emberi természet bemutatása az irodalmi művek állandó tárgya. Az alábbi Szophoklész-idézetet is figyelembe véve, fejtse ki véleményét az emberi természet sokszínűségéről! Érvelő esszéjében három, különböző kultúrtörténeti korszakban megjelenített, tanulmányai során megismert irodalmi alak magatartásformájára hivatkozzon!

"Sok van, mi csodálatos, / De az embernél nincs semmi csodálatosabb, / Ő az, ki a szürke / Tengeren átkel, / A téli viharban / Örvénylő habokon ´(...) / Lakhatatlan szirteken / Tűző nap forró sugarát s a fagyot / Kikerülni ügyes, mindenben ügyes, / Ha akármi jön, ám a haláltól / Nem tud menekülni, / De gyógyírt a nehéz nyavalyákra kigondol. / Ha tud valamit valaki, / Mesteri bölcset, újszerűt, / Van, ki a jóra, van, ki gonoszra tör vele." (Szophoklész: Antigoné)

A megoldás néhány lehetséges eleme (számos jó válasz és megközelítés létezik!):

A különböző kultúrtörténeti korszakokból az emberi jellem különféle ábrázolási módját lehet kiemelni, mindig más-más helyre kerülnek a hangsúlyok. Néhány példa:
- az ókori komédiákban a jellemkomikumra építettek, a drámákban a jellemekből fakadó dráma jellemző
- a középkorra az ember istenhez fordulása jellemző, illetve a lelki megvilágosodás keresése. Példa: Szent Ágoston - Vallomások.
- reneszánsz: a humanizmus a sokszínűséget is hirdette, az ember került a középpontba. Példa: Boccaccio - Dekameron. Érdemes szembeállítani a középkori és a reneszánsz embert.
- felvilágosodás: a klasszicizmusban a tudásra vágyó ember, példa: Faust, Candide; a szentimentalizmus - érzékenység, lelkiség - is fontos jellemző, példa: Az ifjú Werther szenvedései, Az arany virágcserép
- romantika: az ember sokszínűsége, a lélek középpontba állítása, az elvágyódás, a változatosságra való törekvés. Példa: Victor Hugo
- realizmus: objektív kritika a társadalom minden rétegéről. Példa: Stendhal, Csehov, Puskin, Dosztojevszkij, Tolsztoj stb.
- modernség, izmusok: lázadás, kicsapongás, szokszínűség, lélektan. Példa lehet: Édes Anna, Thomas Mann stb.

A műnemek felől közelítve:
- dráma: jellemkomikum, illetve a jellemekből fakadó dráma. Az ókori tragédiákban a jellemek különbözősége mozgatórugó, Antigoné és Kreón például különböző értékrendet képvisel, ebből adódik a konfliktus. A későbbi drámában már nem ilyen egyértelmű a szereplők értékrendje, lásd például Csehov alakjait.
- líra: a műfaj alapvetően érzelemközpontú és szubjektív, a személyiség hangsúlyosan jelenik meg. Fontos a lírai én kérdése.
- epika: a regényben nagy hangsúlyt kaphat a lélektan, a részletes jellemábrázolás, lásd a levélregényeket, illetve a modern regényt. Fontos az elbeszélő szereplőkhöz való viszonyulása.

Szophoklész-idézet:
- érdemes támaszkodni a részletben szereplő fogalmakra, érdemes idézni belőle egy-egy érv alátámasztására