Kállai: Pofátlanság kihagyni a kisebbségi jogokat az új alkotmányból

Hiteltelenné teszi a kormány kisebbségi és nemzetpolitikáját, ha az új alkotmányból kihagynák az elmúlt két évtizedben megszerzett kisebbségi jogokat. Kállai Ernő szerint a kormány radikális változtatásai húsz évvel visszavetik a kisebbségi közösségek helyzetét.

A kisebbségi ombudsman "pofátlanságnak" tartja, hogy az új alaptörvényből a jogalkotók kihagynák az elmúlt két évtizedben már megszerzett kisebbségi jogokat. Ha ez megtörténik, akkor szerinte a kormányzat kisebbségi és nemzetpolitikája hiteltelenné válhat. Kállai Ernő pénteken, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Magyarország új alkotmányának nyilvánosságra hozott tervezete szisztematikusan leépíti a kisebbségi érdekképviseletet és intézményrendszert, megnyirbálja a már eddig megszerzett jogokat, és a kétharmados többségű kormány radikális változtatásaival nemhogy előmozdítaná a kisebbségi közösségek életét és jogaik kiszélesítését, hanem azt két évtizednyi visszalépésre kényszeríti.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy fogalmazott: ha a készülő alkotmányban nem biztosítják újra a már korábban lefektetett jogokat, így a kisebbségi önkormányzatok és intézmények, valamint a kisebbségi nyelv és kultúra védelmét, illetve a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtését, akkor a kormány kisebbségpolitikája - beleértve a soros magyar EU-elnökség fő prioritásaként hangoztatott egységes európai romastratégia megalkotását - hiteltelenné válik.

Kállai elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg az új alkotmány védené a magyar nyelvet és a siketek, némák jelnyelvét, ugyanakkor pusztán tiszteletben tartja a hazai nemzetiségekét és népcsoportokét, és ez ellentétes több európai jogszabállyal és keretegyezménnyel. Véleménye szerint ezt a hiányosságot nem ellensúlyozza az a kitétel, hogy joguk van az anyanyelvük használatához és a saját nyelven való névhasználathoz.

Bár továbbra is államalkotó tényezőként ismernék el az ország lakosságának 10 százalékát kitevő 13 nemzeti és etnikai kisebbséget, nem rendelkeznek arról, hogy a kisebbségek is részesei a nép hatalmának. Kimaradt az az állami kötelezettség is, hogy biztosítani kell kollektív részvételüket a közéletben, így elveszthetik a kisebbségi önkormányzati rendszerből adódó alkotmányos jogukat - sorolta. Kifogásolta azt is, hogy a kisebbségi törvény a jövőben nem lenne sarkalatos (kétharmados) törvény, így akár egyszerű többséggel lehetne szűkíteni a kisebbségi jogokat.

Kállai Ernő, akit Sólyom László akkori államfő javaslatára 2007. június 11-én hat évre választott meg az Országgyűlés a nemzeti és etnikai jogok biztosának, utalt arra, hogy a tervezet szerint saját hivatala mellett az állampolgári, a jövő nemzedékek, illetve az adatvédelmi biztos intézménye is megszűnne, helyettük az Országgyűlés egyetlen embert választana a feladatok ellátására. Az [origo] információi szerint a posztok összevonásán nemcsak Kállai, hanem a többi ombudsman is fölháborodott. Miközben a változás győztese az egybiztosos rendszert már régóta szorgalmazó Szabó Máté állampolgári biztos lehet.

Kállai Ernő azt mondta, hogy a kisebbségi és nemzetpolitikáért felelős államtitkároknak, így Szászfalvi Lászlónak és Balog Zoltánnak, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek "két kézzel kellene dörömbölniük, lemondásukat kiabálva, Orbán Viktor ajtaján", és figyelmeztetni, itt az utolsó lehetőség, hogy rendet tegyenek, felülvizsgálják a jogalkotók az álláspontjukat.