Kirúgások veszélyeztetik a betegjogok védelmét

Bizonytalanná vált az évente több mint tízezer panaszt kezelő betegjogi képviselet rendszer egy átszervezés következtében, amelyet a kormány rendelt el tavaly év végén. Harmadára csökkentették a terület költségvetési támogatását, egy hivatalhoz helyezték át a korábban egy közalapítványhoz tartozó betegjogi képviselőket, akik azonban állítják, hogy azóta fizetést nem kaptak, most pedig többeket ki is rúgtak közülük.

Sírva beszélt telefonon az [origo]-nak szerdán egy betegjogi képviselő arról, hogy négy munkatársával együtt indoklás nélkül és azonnali hatállyal kirúgta őket állásukból a Nemzeti Szociális és Rehabilitációs Hivatal. A döntést ugyan nem értik, de azt mondják, a menesztésük nem teljesen előzmény nélküli, mert január elseje óta nemcsak ők, hanem országszerte körülbelül 120 beteg-, ellátott- és gyermekjogi szakember dolgozik teljes bizonytalanságban, közülük sokan fizetés nélkül.

Magyarországon 2000 júliusa óta működik a betegjogi képviseleti rendszer, amelyet az egészségügyi törvény szabályoz. A betegjogi képviselők feladata az, hogy felvilágosítsák a betegeket arról, hogy milyen jogaik vannak: például milyen esetekben és hogyan tarthatják a kapcsolatot hozzátartozóikkal, hogy joguk van bizonyos helyzetekben megtagadni az ellátást, elhagyni a kórházat vagy épp megismerni minden rá vonatkozó egészségügyi dokumentációt. A betegjogi képviselők segítenek azoknak a betegnek is, akiket sérelem ért a kórházban, hogy panaszt tudjanak tenni vagy kivizsgáltassák ügyüket. A kórháztól függetlenül, de a kórházban, általában meghatározott fogadóórákban dolgoznak, és a betegek bármikor elérhetik őket telefonon is.

A betegjogi képviselőket 2004 óta egy akkori kormányrendelet nyomán megalakult Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi közalapítvány foglalkoztatta és szervezte. A közalapítvány honlapján közölt adatok szerint 2009-ben 52 betegjogi képviselő összesen 144 kórházban és 28 szakorvosi rendelőben tartott rendszeresen fogadóórát. Abban az évben összesen 11 297 esetben keresték fel őket a betegek panaszos ügyeikkel, de 2008-ban ennél is több, 16 700 megkeresést fogadtak. A legtöbb bejelentést a kórházakból kapták, és a betegek legtöbbször azért panaszkodtak, mert úgy érezték, hogy sérült az ellátáshoz vagy az emberi méltósághoz való joguk.

A közalapítványt egy tavaly december 27-én kelt kormányhatározat megszüntette (illetve elrendelte, hogy legkésőbb április 30-ig megszűnik), feladatait pedig átadta a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak (NRSZH). "A közalapítványt Csehák Judit volt egészségügyi miniszter vezette, ezért gondolom, hogy lehetett politikai oka is a megszűnésnek, de az is igaz, hogy ezzel együtt több tucat másik közalapítványt is átalakítottak. De látni kellett volna, hogy ez nem egy pénzosztó hely volt, hanem 120 embert foglalkoztatott és tényleges munkát végzett" - mondta a közalapítvány megszüntetéséről az [origo]-nak az egyik betegjogi képviselő, aki a többi nyilatkozóhoz hasonlóan azt kérte, hogy a jövőbeli munkája érdekében ne írjuk le a nevét.

A kormány arra hivatkozva döntött a közalapítványok megszüntetéséről, hogy hatékonyabbá és olcsóbbá akarják tenni az állam működését. Az Állami Számvevőszék már évek óta kritizálta általánosságban a közalapítványok működését, amelyek a vizsgálatok szerint sok esetben pazarlóan működtek.

A betegjogok esetében nemcsak a működési forma alakult át év elejétől, hanem a beteg-, ellátott- és gyermekjogokra szánt költségvetési forrás is megcsappant: míg tavaly 250 millió forintot kapott a közalapítvány a három terület ellátásra, addig idén már csak 70 millió forint szerepelt erre a célra a költségvetésben. Az NRSZH is csak a feladatot - és vele a költségvetésben meghatározott összeget - kapta meg, de pluszforrásokat nem utalt a kormány a három jogvédő rendszer fenntartására.

Hosszú halogatás, gyors döntés

A betegjogi képviselők szerint január 1. óta várnak arra, hogy kiderüljön, mi lesz a sorsuk. "Egyszer berendeltek minket egy egyeztetésre, ahol elmondták, hogy sokkal kevesebb a pénz, és majd tájékoztatnak minket arról, hogy mi lesz a sorunk. Azóta sem szóltak semmit" - mondta az egyik vidéki betegjogi képviselő szerdán az [origo]-nak. Egy, a központban dolgozó másik képviselő szerint minden nap más híreket kaptak: hol azt mondták, hogy minden marad a régiben, hol azt, hogy néhány embert átvesznek köztisztviselőnek, a többieket pedig vállalkozóként fogják foglalkoztatni - de leginkább semmit sem mondtak. Több betegjogi képviselő is azt mondta, hogy január 3-án kaptak egy levelet arról, hogy a képviselők foglalkoztatása tekintetében is az NRSZH a jogutód, ő a munkáltató, de ezen kívül semilyen írásos papír nincs a kezükben..

"Ha szó is volt, mindig csak a pénzről, a számokról, de a feladatokról soha, ez nem érdekel senkit, nem is kíváncsiak rá, milyen munkát végzünk" - panaszolta az egyik képviselő, aki szerint ettől és a bizonytalanságtól függetlenül ellátják a feladatukat, január óta is járják a kórházakat és fogadják a panaszokat. "Vannak olyan képviselők, akik még a januári fizetésüket sem kapták meg, közülük volt már, aki szólt, hogy nem tud elmenni a vidéki kórházba, mert nem tud benzint venni az autójába" - mondta a budapesti központban dolgozó egyik betegjogi képviselő az [origo]-nak.

Mindezek után rúgtak ki az állásából szerdán öt betegjogi képviselőt az NRSZH-nál. Egyikük szerint reggel bejelentették nekik a döntést, majd ügyvédek szoros felügyelete mellett azonnal zárolták a számítógépeiket, nem engedték őket telefonálni és át kellett adniuk a papírokat. Az elmúlt két hónapban még nem zajlott le az átadás-átvétel, és mivel a közalapítvány jogilag még nem szűnt meg, még mindig Csehák Judit a vezetője, őt azonban nem értesítették a szerdai akcióról. Később mégis megjelent a hivatalban, az egyik betegjogi képviselő szerint őt is csak ügyvédi kísérettel engedték be az épületbe.

Csehák az eset után levelet írt a főigazgatónak, amelyet szerda este teljes egészében közölt a Népszabadság online változata. Ebben azt írja, hogy az eljárásról tájékoztatni fogja a minisztériumi szakmai és közigazgatási feletteseiket, a jogvédőket és a közvéleményt. "Eljárásukat nemcsak humánus szempontokból, hanem szakmai értelemben is károsnak kell tekintenem, hiszen a jogvédők bérének kifizetését, a szakmai munkájuk érdemi felügyeletét, a teljes TÁMOP program szakmai, pénzügyi és adminisztratív irányítását lehetetlenítették el ezzel a döntésükkel, tekintettel arra, hogy feladataikat érdemben senkinek sem adhatták át" - írja.

Szerettük volna megkérdezni a területért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, hogy miért szűnt meg a közalapítvány, miért csökkentették harmadára a költségvetési támogatást, és mi lesz a betegjogi képviselet sorsa. A minisztériumból a NRSZH-hoz irányítottak minket, ahol a szerdán történt elbocsátásokról is szerettük volna hallani a hivatal álláspontját. Kérdéseinkre előbb szerda délutánra ígértek választ, majd szerdán délután azt a választ kaptuk, hogy a minisztérium utasítására egyelőre nem nyilatkozhatnak az ügyben, ezért türelmünket kérve későbbre ígértek tájékoztatást.