"Szerencse is kell a Duna megvédéséhez" - savakkal harcolnak a vörösiszap ellen

Három megyében hirdetett vészhelyzetet a kormány az Ajka melletti vörösiszap-tározó gátszakadása miatt, amely már a Mosoni-Dunát is veszélyezteti. A katasztrófavédelem és a honvédség gipsszel és vegyszerekkel igyekszik semlegesíteni a szennyezést, de a vízügy szerint szerencse is kell ahhoz, hogy megmentsék a Dunát, amelyet 30 óra alatt érhet el az iszap. A környzetvédelmi államtitkár példátlan ökológiai katasztrófáról beszél, és az egyetemek rektoraival közösen keres megoldást a szennyezés felszámolására.

Veszélyhelyzet kihirdetését rendelte el a kormány kedden a kolontári vörösiszap-tároló gátszakadása miatt. A vészhelyzet három megyében Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye területein lép életbe - közölték kedd reggel. Az iszaptároló gátja hétfőn szakadt át, veszélyes, erősen lúgos iszappal árasztva el három közeli települést (erről itt olvashat részletesen). A környezeti katasztrófa elhárításán hétfő óta folyamatosan dolgoznak a szakemberek, de további erőfeszítésekre van szükség a szennyezés feltartóztatásához és később a károk felszámolásához.

A vízügyi szakemberek jelenleg azt próbálják megakadályozni, hogy a Marcalba ömlött vörösiszap elérje a Mosoni-Dunát - közölte kedden a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság veszprémi szakaszmérnöke. Kovács László szerint a Marcal vízébe keveredett szennyezés még nem érte el Mersevátot, de a vízügy szakemberei Győrnél már felkészültek a szennyezés fogadására. A szakaszmérnök hozzátette: szerencse is kell ahhoz, hogy sikerüljön távol tartani a szennyezést a Dunától.

A Torna-patak visszatért medrébe, újabb árhullám nem várható, de a mederben jelenleg nagy mennyiségű szennyezett víz folyik. A kármentesítés részeként, a lúgos kémhatás csökkentésére savasító gipszet öntenek Kolontár belterületén és a település felett a folyóba, mert még mindig nagyon nagy a szennyezés töménysége. Ilyen mértékű katasztrófára emberemlékezet óta nem volt példa, ezért megbecsülni sem lehet mekkora a kár - közölte a szakmérnök. Hozzátette: most a meder helyreállítása a legfontosabb feladat, mert Kolontáron a víz vasbeton hidat és autókat sodort a Tornába.

Harminc óra a Dunáig

Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője délelőtt közölte, hogy a védekezés célja nem a szennyezés teljes feltartóztatása, hanem az, hogy annyira felhígítsák a szennyezést, hogy az a Rábába, a Mosoni-Dunába érve ne okozzon súlyos környezetkárosodást. A szakember szerint az alacsony vízállás miatt a vörösiszap áramlása lelassult, körülbelül harminc óra múlva éri el Győrben a Mosoni-Dunát.

A vízügyi szakemberek célja az is, hogy mielőbb 10 alá csökkentsék az iszap pH-értékét, azaz enyhítsék lúgosságát, elkerülve ezzel az alsóbb szakaszon az élővilág pusztulását. Jelenlegi információik szerint a Felső-Marcal teljes halállományát kiirtja a lúgos anyag, amely a gátszakadás után ömlött ki egy zagytározóból.

Egy munkagép gipszet szór a patakba Kolontáron. Kattintson a fotóra és nézze meg a helyszíni képekből készült galériákat!

Vas megyében Szergény határában próbálnak beavatkozni a katasztrófavédelem egységei, hogy megállítsák, lelassítsák a Marcal vizébe került vörösiszap továbbterjedését, egyelőre a védekezést készítik elő és nagy mennyiségű gipszet szállítanak a folyó partjára - mondta Kovács Ferenc, a megyei védelmi bizottság elnöke. Eddig két tűzoltóegységet irányítottak a helyszínre, Kovács szerint jelenleg egyetlen Vas megyei község sincs közvetlenül veszélyben, a lakosság kitelepítésére nincs szükség. A Marcal és az abban haladó szennyezés is a töltések között van, a szennyezőanyag semlegesítésén dolgoznak a szakemberek.

Gipsz, nitrátok és ecetsav

Ökológiai katasztrófának minősítette a helyzetet Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, aki szintén jelezte, hogy a vörösiszap-áradás a Marcal folyó mellett már a Rábát és a Dunát is veszélyezteti. Az államtitkár a Veszprém megyei Kolontár településen kedd reggel, a védelmi bizottság ülésének kezdete előtt, majd az ülés után is beszélt a helyzetről.

Illés közölte: honvédségi helikopterekkel hordják a semlegesítő folyadékot a Marcal folyóba, illetve több száz tonna gipszet öntenek a még hömpölygő iszaplavinába. Az államtitkár reggel úgy tudta, hogy még mindig ömlik a vörösiszap az ajkai timföldgyár 9-es és 10-es zagytározójából, ezért az már nemcsak Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely települést és ezek lakosságát, élővilágát veszélyezteti, hanem egy 40 négyzetkilométeres területet. Az [origo] helyszíni tudósítója reggel 10 körül ugyanakkor már azt látta, hogy az átszakadt gát mögötti tározó teljesen kiürült, és nem szivárog.

Így néz ki a Marcal Celldömölk környékén. Több fotóért kattintson a képre!

A védekezés részeként honvédségi tartálykocsikból a hidakról magnézium- és kalcium-nitrátot öntenek a folyóba, de ecetsavra is szükség lenne a semlegesítéshez. Azért kell a folyadékot a Marcalba önteni, hogy megakadályozzák, hogy a szennyeződés a Rábába, majd a Dunába jusson - mondta Illés. A védekezéshez a mátrai erőműből eddig 500-600 tonna gipszet szállítottak ki. Az államtitkár azt mondta: egymillió köbméter iszap ömlött ki eddig a megsérült tározóból. A timföldgyár 10 tározójában 50 millió köbméter szürke- és 30 millió köbméter vörösiszapot tárolnak, amely közül az utóbbi enyhén radioaktív és rákkeltő.

Ez még csak a kezdet

A környezetvédelmi államtitkár kijelentette: a katasztrófahelyzet kezelésének még csak elején vannak, ugyanis az enyhén radioaktív szennyeződést össze kell gyűjteni, meg kell semmisíteni és meg kell akadályozni a térség teljes ökológiai katasztrófáját. Azt mondta, a megyei egyetemek rektoraival és akadémikusokkal közösen keresik a megoldási lehetőséget, miként lehetne a leghatékonyabban és a leggyorsabban felszámolni a károkat, enyhíteni a környezeti károsodást. Az iszapömlés helyszínére indult kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) több vegyész és biológus tagja is, hogy megvizsgálják, miként lehet a leggyorsabban és a leghatékonyabban semlegesíteni a szennyezőanyagot.

Küzdenek a patakért Kolontárnál - még több kép a fotóra kattintva!

Illés Zoltán szerint a tejes kárfelszámolás költsége meghaladhatja a tízmilliárd forintot, a költségeket az államtitkár szerint a tározót üzemeltető cégnek kell állnia. Illés szerint a védekezés jelenlegi célja az, hogy megmentsék a kipusztulástól a térség élővilágát. Az államtitkár a katasztrófát a tiszai cianidszennyezéshez hasonlította, és közölte: ha a szennyezőanyagot nem tudják megfogni a Marcalban, és eléri a Rábát, "akkor mindenkinek térdre, imához!".

Védeni kell a vizet és a levegőt is

A védekezőknek azt is meg kell akadályozniuk, hogy a szennyezés az ivóvízbe kerüljön, illetve hogy száradása után rákkeltő anyagként az emberek szervezetébe jusson - mondta Illés. Ezért az azonnali veszélyhelyzet elhárítása után a következő nagy feladat az enyhén radioaktív szennyeződés összegyűjtése és megsemmisítése lesz. Illés szerint ehhez még a száradás előtt le kell verni az elöntött lakóházak faláról a vakolatot, hogy a szennyeződést be lehessen gyűjteni.

Ha a szántóföldekre, az utakra kiömlött vörösiszap megszárad, akkor a levegőben terjedve okozhat egészségkárosodást, míg az ivóvízből ólom, cink és egyéb nehézfémek juthatnak be a szervezetbe. Ez rákkeltő - mondta Illés Zoltán. Hozzáfűzte: a teljes kármentesítéshez több száz hektárnyi talaj cseréjére volna szükség.

Az országos katasztrófavédelem szerint lakosság és a közvélemény megnyugtatása érdekében a Magyar Honvédség Havária Laborja és a katasztrófavédelem öt speciális vészhelyzeti felderítő csoportja is méri, hogy van-e sugárveszély a vörösiszappal elöntött településeken, mivel a kiömlött vörösiszap enyhén radioaktív. Illés Zoltán az MTI tudósítójának azt mondta: ilyen katasztrófa még sehol a világon nem történt. Néhány évvel ezelőtt Korzikán egy alumíniumgyárból ömlött a tengerbe vörösiszap, amely a terület teljes élővilágát kipusztította - mondta.