"Aki dolgozik, nem érzi, hogy börtönben van" - így dolgoznak a rabok

A minimálbér harmadáért válogatnak szemetet, csomagolnak elektronikai termékeket, mossák a börtönök folyosóit vagy főznek társaikra a magyar elítéltek. A Jobbik által sokat emlegetett önfenntartó börtönökhöz az kéne, hogy minden rab keressen 200 ezer forintot, amire a jelenlegi helyzetben semmi esély. A dolgozó rabok szerint még szemetet válogatni is jobb, mint a rácsok mögött ülni, a 23 ezer forint pedig nem sok, de legalább cigire futja belőle.

Már messziről érezni lehet Győr határában a szemétfeldolgozó bűzét, pedig a modern csarnokokban csak szelektíven gyűjtött hulladékot válogatnak. Egy üzemcsarnokon belüli konténerben 12 férfi dolgozik az egyik szalag mellett, ők csak legyintenek, nyáron, vagy ha döglött macska, esetleg döglött patkány kerül eléjük a szemétből, sokkal rosszabb a szag. A szalagon papírszemét fut, egyikük kihalász a kupacból egy bulvárújságot, és mielőtt a megfelelő konténerbe dobja, körbemutatja a címlapon szereplő meztelen nőt a társainak. A férfiak a szemetes cég kék egyenruhájában és sapkájában dolgoznak, csak a szalag két végén álló fegyveres őrök árulkodnak arról, hogy nem hétköznapi munkások: a műszak végén, délután kettőkor rabszállító viszi vissza őket a győri börtönbe.

Óránként öt percre megáll a szalag, a csapat együtt vonul az udvarra, a szünetben cigiznek, egymást ugratják. "Soha, semmi pénzért" - mondják nevetve arra a kérdésre, mennyiért vállalnák el ezt a munkát, ha nem börtönben lennének. Így meg még örülnek is neki, mert minden jobb, mint tétlenül ülni a börtönben. "Gyorsabban megy az idő, és valami hasznosat csinálok, ezzel a munkával még jót is teszek, így tán visszafizetek valamit abból, amit elkövettem. Az is sokat számít, hogy naponta kétszer végigmegyünk kocsival a városon. Legalább látunk embereket, civileket, látjuk, hogy mi történik" - magyarázza egyikük az [origo]-nak, miért irigylik rabtársai, amiért napi nyolc órában egy nagy szemétkupacból vasvillával szórhatja a papírt a szalagra.

A Jobbiknak az országgyűlési választásokra kiadott programja szerint olyan önfenntartó börtönökre lenne szükség, hogy az elítéltek "legalább saját fogva tartásuk költségeit termeljék ki", és az önkormányzati választások előtt is azzal kampányolt főpolgármester-jelöltjük, hogy építkezéseken dolgoztatná a fővárosi rabokat. Jogos az a társadalmi igény, hogy a börtönben lévő emberek is dolgozzanak - mondja az [origo]-nak Mihály Attila bv. ezredes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka. "Ráadásul a munkánál jobb elfoglaltságot még nem talált ki senki, a börtönökben a foglalkoztatásnak ez a formája már évszázadok óta mindent überel", hiszen aki dolgozik, azzal kevesebb a gond - magyarázza Mihály.

Három étkezés négyszáz forintból

Naponta átlagosan körülbelül 7300 forintba kerül egy fogvatartott a magyar adófizetőknek (a rabok száma 16 400-16 500) a büntetés-végrehajtás költségvetése alapján. Ebben az összegben minden költség benne van: az etetésükön, ruházásukon és ellátásukon kívül az őrök és a dolgozók bére, a börtönök fenntartása, az oktatás, a betegellátás és a munkáltatás költségei is. (A bv-intézményekben tavaly bevezetett takarékossági intézkedésekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)

A fogvatartottakra közvetlenül körülbelül 2700 forintot fordítanak egy nap, ebből nettó 400 forint a napi háromszori alapétkezés Szalai Tímea, a BVOP szóvivője szerint. Palócleves, dejós tészta és alma - Győrben erre az ebédre futotta a hideg reggeli és vacsora mellett aznap, amikor a börtönben jártunk.

A több mint 16 ezer fogvatartott - egy részük már elítélt, más részük még csak előzetes letartóztatását tölti - csak egy részének tudnak munkát adni a magyar börtönökben. Körülbelül 6000-en dolgoznak három területen: a büntetés-végrehajtás saját kft.-iben, a börtönökben vagy külsős, civil cégeknél. A bv. 12 gazdasági társasága körülbelül 3500 embert foglalkoztat: négy mezőgazdasági kft.-ben állatokat tartanak és növényt termesztenek, 8 ipari társaságban pedig a ruhától és a cipőtől kezdve a precíziós elektronikus ágyemelőkön át a seprűig és a labdáig sok mindent gyártanak a börtönök falain belül.

Börtönből a világbajnokságra

A rendszerváltás előtt a börtöncégek szinte mindenkinek tudtak munkát adni. Akkor még sok terméket világszínvonalon gyártottak, erre a győri parancsnok azokat a bőrlabdákat hozta példának, amelyeket foci-világbajnokságok mérkőzéseire varrtak a magyar rabok. A rendszerváltás után a magyar könnyűiparral együtt a börtönipar is összeomlott, csökkent a kereslet, és nem tudtak versenyezni az olcsó távol-keleti árukkal. Bár a mezőgazdasági cégek még nyereségesen termelnek, az ipariak többsége veszteséges. Szalai szerint elsősorban nem is a nyereség a lényegük, hanem az, hogy a törvényben előírt állami feladatnak megfelelően munkát tudjanak adni a fogvatartottaknak. Azért mindent megpróbálnak, hogy újra fellendítsék a termelést, most éppen az államigazgatásban próbálnak munkát szerezni: formaruhákat, bakancsot, cipőt gyártanának az állami cégeknek. Szalai szerint "komoly kormányzati szándék" van arra, hogy ilyen megrendelésekkel növeljék a börtönökben a foglalkoztatást.

Megérzik a koszton, ha bekerül egy szakács

Akinek nem jut munka valamilyen cégnél, még mindig kaphat takarító, konyhás vagy karbantartó munkát a börtönben. "Egyből megérezni a koszton, ha bebukik egy szakács" - mondták Győrben, mert ha épp nincs a fogvatartottak között képzett ember, szakmai felügyelettel ugyan, de a hozzá nem értő elítéltekből verbuvált konyhások főznek. Győrben a 240 fős összlétszámból 12 embernek tudnak így munkát adni, országosan pedig körülbelül 2100 fogvatartott dolgozik a börtönök működtetésén. A legnehezebben olyan külsős, civil cégeknél tudnak munkát szerezni a fogvatartottaknak, mint amilyen például a győri hulladékválogató: az egész országban összesen 400 elítélt dolgozik így 30 helyen, többségük a győriekhez hasonlóan szemetet válogat.

Bárhol, bármilyen munkát végezzenek is, a fogvatartottak a törvényben előírt munkadíjat kapják: az előző év januári minimálbér harmadáért, jelenleg 23 834 forintért dolgoznak egy hónapig. Az intézetek ettől kis mértékben eltérhetnek, egy esztergályos vagy egy ügyes szakács Győrben 25 ezer forintot keres. Ebből a pénzből naponta 300 forinttal járulnak hozzá a saját fogva tartásuk költségeihez - ez még a kosztjukat sem fedezi. Fizetésük tíz százalékát tíz hónapon át zárolja a börtön, hogy a szabaduláskor ne üres zsebbel induljanak el a börtönből, hanem legalább egyhavi fizetésük meglegyen. A fogvatartottak a levonások után megmaradó 13-15 ezer forintot kapják meg. "Nem sok, de arra elég, hogy kiegészítsük a kaját, vagy hogy legalább ne kelljen bekérni pénzt a családtól cigire" - mondja az egyik győri munkás. Szalai szerint van olyan, aki a fizetéséből még haza is ad, de a többséget nem is annyira a pénz, mint az elfoglaltság motiválja. "Ennyi pénzért hogy érné meg? Csak az számít, hogy aki dolgozik, nem annyira érzi, hogy börtönben van" - mondta az egyik győri fogvatartott.

Szerteszéjjel nem dolgozhatnak

A dolgozó fogvatartottak nemcsak hozzák, viszik is a pénzt a börtöntől, mert többe kerül a tartásuk, mint a nem dolgozóké. A munkások étkezésére napi kilencven forinttal többet költenek, heti egy alkalom helyett minden nap zuhanyozhatnak, és többe kerül az őrzésük is, mint ha egész nap csak a zárkában lennének. Ha külső cégekhez viszik ki őket, ehhez hozzájön még az utazás. A külső helyszínen való munkavégzést biztonsági szempontok mérlegelése után sokszor visszautasítja a börtön, mert kevés olyan hely van, mint a szeméttelep, ahol a fogvatartottak az üzemen belül is egy kicsi, zárt helyen dolgoznak, ráadásul az egész telep be van kamerázva, és szökni is nagyon nehéz.

Ha nem börtönben lennének, semmi pénzért nem vállalnák a szemétválogatást

"Mi is sok munkát tudnánk adni, de azokhoz szerteszét kellene dolgozniuk. Most például szedhetnék a lehullott lombot a temetőben, de azt mondták a vezetők, az túl nagy terület, nem tudják megfelelően biztosítani" - mondja Kovács Barnabás, a szeméttelepet is működtető Győr-Szol Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. igazgatója az [origo]-nak.

A börtönben nincs annyi őr, mint amennyi több ilyen, külsős munkát biztosítani tudna, új embereket nem tudnak felvenni, mert nincs rá keret a költségvetésben, ráadásul ha a rabok nem tudják kitermelni az őrök bérét is, az ilyen munka csak drágítaná a fogva tartásukat. Hiába lenne nagy szükség minden munkára, a biztonság mindennél előbbre való, még a szeméttelephez hasonlóan ideális helyekre is csak a legmegbízhatóbb embereket viszik ki - mondta Mihály Attila. Van a börtönben öt olyan fogvatartott is, akik bírói ítélet alapján párban, kíséret nélkül járnak ki a börtönből dolgozni, ketten az állatkertbe, hárman az ipari parkba. Mihály szerint a cégek leginkább ilyen munkaerőt szeretnének tőlük kapni. "Ha csak ilyen 'lightos', azaz enyhébb végrehajtási szabályok alá tartozó fogvatartottaink lennének, mindenkinek tudnánk munkát biztosítani. De ez börtön, az ilyen elítéltekből van a legkevesebb" - mondja.

Börtön, nem kényszermunka

A Győr-Szolnak valamivel kevesebbe kerül egy rab munkaerő, mint egy minimálbéren foglalkoztatott hétköznapi munkás, de az igazgató szerint nem is ez legnagyobb nyereség, hanem az, hogy a rabokkal nagyon meg vannak elégedve. "Talán bizonyítani akarnak, mindenesetre jobban teljesítenek, mint a többi műszak" - állította Kovács.

Több munkához több őr is kellene

A napi fogvatartási költség alapján könnyű kiszámolni, hogy körülbelül kétszázezer forintot kellene keresnie egy fogvatartottnak, hogy megtermelje, amit az állam költ rá, és akkor még teljesen ingyen, fizetés nélkül dolgoznának. Ennyiért képzett, civil emberek se mindig találnak munkát - mondta Németh Attila, a győri börtön gazdasági vezetője, aki szerint a minimálbér körüli összegért is nehéz olyan munkát találni, ami biztonsági szempontból is megfelel. "Hiába kevés az a napi 300 forint, amivel most hozzájárulnak a saját tartásukhoz, többet nem vonhatunk le tőlük. Ingyen nem dolgoztathatjuk az embereket, mert nem kényszermunka, hanem szabadságvesztés a büntetésük" - mondja Mihály.

Önszántukból egyébként dolgoznak néha ingyen is a fogvatartottak. A "Megbántam, jóvátenném" szlogennel futó jóvátételi programra azzal a feltétellel jelentkezhetnek a győri elítéltek, hogy hajlandóak két napot ingyen, a nyilvánosság előtt valamilyen közcélért dolgozni. Festettek már óvodakerítést, játszóteret, belső tereket, dolgoztak az állatkertben, a helyi parkerdőben, most pedig a temetőbe mennek majd segíteni. A bv. szerint a program nagyon népszerű, mindig túljelentkezés van, de ezekre a munkákra is csak annyi embert tudnak kivinni, ahányra biztonságosan tudnak vigyázni.

"Magyarországon a jelenlegi szabályok mellett az önfenntartás elképzelhetetlen" - mondja Mihály a börtönmunkáról. A börtön intézményét a társadalom hozta létre, mondta a parancsnok, amikor kitalálták, akkor is pénzbe került, nincs ez másként 2010-ben sem.

Tent City

Ismerem én is Tent Cityt, amire hivatkozni szoktak, ha az önfenntartó börtönök jönnek szóba, de az egy szélsőséges példa - mondta az [origo]-nak Mihály Attila. Az egyesült államokbeli Tent Cityben puritán körülmények között tartják fogva az elítélteket, a tábort létrehozó John Arpaio sheriff például azzal dicsekedett a New Yorkernek, hogy kevesebbet költ egy elítélt kosztjára, mint a rendőrségi kutyákéra. A takarékosságra hivatkozva a seriff betiltotta börtöneiben a cigarettát, a pornóújságokat, a filmeket, de még a kávét, a sót és a borsot, sőt a meleg ebédet is. A rabok csak napi két alkalommal ehetnek, az egyes ételadagokat fejenként 30 centből kell kihozni. Az elítéltek sátrakban laknak, és tévét is csak akkor nézhetnek, ha egy áramfejlesztős szobabiciklin megtermelik az ehhez szükséges áramot.

A tábort a körülmények miatt sokat támadták a jogvédők, és nem csak azért, mert a nyári hőségben a sátrakban gyakran 40 Celsius-fok fölé szökik a hőmérséklet. Kritikusai szerint már rég betiltották volna a tábort, ha hadifoglyokat tartanának ott, mert a lakókkal való bánásmód sérti a genfi egyezményt. John Arpaio indoklása szerint azért hozta létre a börtönt, mert nem akarta, hogy a túlzsúfoltság miatt akár egyetlen rabot is szabadon engedjenek. Tent Cityről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.