Átlátja a káoszt, szót ért az MSZP-vel Tarlós jobbkeze

Nélküle összecsapnának a hullámok Tarlós István feje felett - az [origo]-nak nyilatkozó fővárosi politikusok szerint ez teszi nélkülözhetetlenné György Istvánt, akit legfőbb helyettesévé akar kinevezi a főpolgármesteri szék átvételére készülő Tarlós. György átlátja a legkaotikusabb budapesti ügyeket is, ráadásul kerületi polgármesterként nem csak ügyesen gazdálkodott, de szót értett a szocialistákkal is.

"Régi jó harcostárs, ahogy mondani szokták, együtt húztunk csizmát még 1990-ben. Olyan gyakorlattal és rutinnal rendelkezik, hogy az ő helye elvitathatatlan ezen a poszton" - magyarázta egy júliusi interjújában Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje, hogy miért György Istvánt, a korábbi kőbányai polgármestert szeretné győzelme esetén első számú helyettesének. A főpolgármester-jelölt szándékai szerint a politikai pályafutását - az Óbudát tizenhat évig irányító Tarlóshoz hasonlóan - független kerületi polgármesterként kezdő György feladata lesz Budapest gazdálkodásának rendbetétele, a főváros cégeinek átvilágítása és közös felügyelet alá szervezése.

Tarlós István a jelölését megerősítő budapesti Fidesz-választmány június 26-i döntését követően jelentette be, hogy győzelme esetén négy főpolgármester-helyettest szeretne. Az elmúlt hetekben adott interjúiban többször jelezte, a kinevezéseket illetően nyitott a kompromisszumokra - ha a választás eredményei megkívánják, az egyik posztot akár még az ellenzéknek is átengedné -, egyedül György István személyéhez ragaszkodik, akivel közösen dolgozták ki a "főváros jövőjét érintő törvénymódosító csomagot". A főpolgármester-jelölt tervei szerint ez új alapokra helyezné a főváros és a kormány viszonyát. (A tervezet még nem került a parlament elé, csúszásának okairól részletesen itt olvashat.)

Az [origo] által megkeresett budapesti fideszes politikusok szerint a nyilvánosság előtt keveset szereplő, a legapróbb részletkérdésekkel is nagy odaadással foglalkozó György Istvánhoz nemcsak Tarlós ragaszkodik, kinevezését egy ideje a fővárosi és országos Fidesz-vezetés is támogatja. "Az önkormányzatnál és a közműcégeknél teljes a káosz, a romok eltakarítását senki nem vállalja szívesen, és a budapesti politikusaink közül György az egyedüli, aki átlátja a rendszert" - mondta egy neve elhallgatását kérő fővárosi fideszes képviselő.

"Pista, nézz utána"

A pártvezetés és a főpolgármester-jelölt közti egyeztetésekre rálátó forrás szerint, ha csak Györgyön múlik, soha nem jutott volna ilyen magasra. "Nem egy helyezkedő típus, nem a Fidesz-tagságának köszönhetően csinált karriert" - mondta róla Révész Máriusz, a Györggyel több évtizede baráti viszonyt ápoló, Kőbányán élő parlamenti képviselő. Bár a polgármesteri posztot 1990 és 2002 között három alkalommal is Fidesz-támogatással nyerte el, György István sokáig őrizte függetlenségét: a pártba csak 2003-ban lépett be.

A Fidesz budapesti képviselőjelöltjei (Tarlós és Rogán Antal között)

Egy névtelenséget kérő budapesti fideszes képviselő szerint György nem rendelkezik hátországgal a Fideszben, és 2006-ban be sem jutott volna a fővárosi közgyűlésbe, ha az óbudai polgármesterséget hátrahagyó, Orbán Viktor felkérését a főpolgármester-jelöltséget csak feltételekkel elvállaló Tarlós nem ragaszkodik ahhoz, hogy befutó helyre tegyék a párt fővárosi listáján. Fideszes források szerint György ekkor vált a főpolgármester-jelölt legfőbb bizalmasává. A négy évvel ezelőtti helyhatósági választásokat követően Orbán Tarlóst kérte fel a fővárosi Fidesz-képviselőcsoport vezetésére, aki a pártelnökkel folyatatott egyeztetéseken elérte, hogy a volt kőbányai polgármestert frakcióvezető-helyettessé nevezzék ki.

"Előfordult, hogy késő estig vitatkoztunk valamiről a frakcióban, mert fennakadtunk valamilyen jogi vagy szervezeti problémán. Ilyenkor Tarlós berekesztette az ülést és odaszólt Pistának, hogy nézzen utána az ügynek. Másnap reggelre ott volt az asztalán a megoldási javaslatokat tartalmazó vaskos dosszié" - beszélt a két politikus viszonyáról az egyik fideszes képviselő. Az [origo]-nak nyilatkozó fővárosi politikusok szerint a 49 évesen jogi diplomát szerző Györgynek hatalmas munkabírása van, rendkívül precíz, olyannyira, hogy néha elvész a résztelekben. Egy budapesti fideszes forrás szerint a Nemzet fővárosa című, tavaly bemutatott program kidolgozásakor is jól kiegészítették egymást a főpolgármester-jelölttel: "Tarlósé volt a koncepció, György István szállította hozzá az adatokat".

Átlátja a BKV-t

Az elmúlt négy évben a fideszes frakcióvezető-helyettes elsősorban a budapesti távfűtés és a BKV ügyeivel foglalkozott. György még 2007-2008-ban dolgozta ki a távfűtés versenyképességét az egyéni fűtési rendszerekkel szemben javítani kívánó koncepcióját, amelynek több elemét a fővárosi fideszes politikusok szerint a szocialisták 2009-ben átvettek és beépítettek abba a törvényjavaslatba, amely 5 százalékra csökkentette a távfűtés áfáját. Augusztus 26-án - a jelenlegi önkormányzati ciklus utolsó közgyűlésén - a kőbányai MSZP-s polgármester-jelölttel, Élő Norberttel közös előterjesztést nyújtott be a távhődíjak befagyasztásáról, melyet a képviselők egy ellenszavazattal fogadtak el. A tervezet ellen egyedül Ikvai-Szabó Imre leköszönő főpolgármester-helyettes tiltakozott, aki azt állította, a távhőszolgáltató Főtávnak 3 milliárd forint vesztesége keletkezhet.

Demszky Gáborral

Az [origo]-nak nyilatkozó fővárosi fideszes képviselők szerint György István azon kevés budapesti politikusok közé tartozik, aki átlátja a BKV szövevényes ügyeit. Fideszes források azt mondták, az elmúlt években szoros munkakapcsolatot ápolt a BKV felügyelőbizottságában tavaly novemberig tagként tevékenykedő Vitézy Dáviddal, aki segített megérteni neki a közlekedési vállalat belső viszonyait.

György István vezette 2009 novembere és 2010 márciusa között a BKV botrányos ügyeit vizsgáló fővárosi bizottságot is. A testület működésének öt hónapja alatt meghallgatta a közlekedési vállalat összes korábbi és jelenlegi vezetőjét, és Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettes kivételével - aki nem ment el a meghallgatásra - a BKV-t felügyelő politikusokat. A György által kidolgozott, és a tavaszi választási kampány idején beterjesztett bizottsági jelentést viszont a közgyűlés MSZP-s és SZDSZ-es többsége nem volt hajlandó megtárgyalni.

Nélkülözhetetlen ismeretek

A fideszes frakcióvezető-helyettes nemcsak a BKV és a Főtáv problémáit ismeri, de sokat foglalkozott a fővárosi fürdőtársasággal, a Budapest Gyógyfürdői Hévizei Zrt-vel és a budapesti útfelújításokkal is. 2009 szeptemberében vizsgálatot kezdeményezett a legfőbb ügyésznél, amiért - szerinte - a Rác fürdőt 75 százalékban "kicsempészték" Budapest vagyonából. A fővárosi fürdőtársaság ugyanis a beruházás megvalósítására létrehozta a hárommillió forint törzstőkéjű Rác Nosztalgia Kft.-t, amelyben a fővárosi részvénytársaságnak 25 százalékos üzletrésze van, más, jogi és magánszemélyek pedig 75 százalékos tulajdonrésszel bírnak. György akkor felszólította az önkormányzatot, kezdjen tárgyalást a beruházókkal annak érdekében, hogy a Rác Nosztalgia Kft.-ben Budapest bevitt vagyonának megfelelő pozíciót harcoljon ki.

2008 januárjában György István kezdeményezte, hogy a közgyűlés hozzon létre egy paritásos eseti bizottságot, amely azt vizsgálná, miért pályázott valótlan adatokkal az állami útfelújítási forrásokra a főváros. Budapestnek akkor 553 millió forintot kellett visszafizetnie az államnak a 2006-os útfelújításokhoz kapott hatmilliárd forintból, szabálytalan felhasználás miatt.

György, Papcsák Ferenc és Pesti Imre fővárosi fideszes képviselők

"Pista ismeretei nélkülözhetetlenek, nélküle Tarlós feje fölött hónapok alatt összecsapnának a hullámok, képtelen lenne kezelni a Demszky-korszakból rájuk maradt ügyeket" - állította egy budapesti fideszes polgármester. A politikus szerint György István Kőbányán már bebizonyította, hogy képes mederben tartani az önkormányzat gazdálkodását, kérdés, hogy az idén 47 milliárdos hiányt tartalmazó, közel háromszáz milliárdos költségvetésű Budapest üzemeltetésével is megbirkózik-e. "A Tarlósék előtt álló kihívás óriási: nemcsak a 4-es metrót kell befejezni, de új alapokra kell helyezni a BKV finanszírozását, és a júliusban megakadt metrókocsi-beszerzés ügyének megoldása is rájuk marad" - mondta a neve elhallgatását kérő fideszes polgármester.

Elolvadt önkormányzati vagyon

"Pista 1990 és 2002 között Kőbányán nagyon jól manőverezett a pártok között, bár az állandósuló konfliktusok miatt az ezredfordulóra kicsúszott a kezéből a gyeplő" - mondta az [origo]-nak egy, a kőbányai képviselő-testületben 1998 és 2002 között tevékenykedő szocialista politikus, aki kérte, hogy ne írjuk le a nevét, mert "a kampány idején nem veszi ki jól magát az ellenfél dicsérete".

Az [origo] által megkeresett kőbányai fideszes és MSZP-s politikusok egyaránt úgy emlékeztek, az első két ciklusban György István nagyon jól gazdálkodott az önkormányzat vagyonával, 1996-1998-ra Kőbánya az ország egyik leggazdagabb önkormányzatává vált. A közel 20 milliárdos vagyon azokból a részvényekből származott, amelyeket hosszú pereskedés után, az Állami Privatizációs és Vagyonügynökség adott Kőbányának a privatizáció előtt álló állami vállalatok által használt önkormányzati belterületek után. Egy neve elhallgatását kérő, helyi fideszes képviselő szerint, a következő években "a hatalmas vagyon megmozgatta a pártok fantáziáját, és a képviselőtestületben egyik javaslat érte a másikat", hogy mire költsék a pénzt, a polgármester pedig egyensúlyozott a frakciók között.

Schmitt Pállal 2002-ben

Az ezredfordulóra Kőbánya a részvények nagy többségét eladta, a vagyont részben felélte, részben beruházta. 2000-ben az 5,5 milliárd értékű maradék részvényt a K and H Equitiesre, illetve a cégnél dolgozó brókerre, Kulcsár Attilára bízta. A később letartoztatott Kulcsár végül az önkormányzat letétbe helyezett pénzének egy jelentős részét elsikkasztotta, amit Kőbánya csak pereskedés útján tudott visszaszerezni a K and H-tól. "Nem tiltakoztam, igaz, nem is tiltakozhattam volna e döntés ellen, mert az ABN Amro Bankkal épp egyesülő K and H-bankcsoport komoly, megbízható pénzügyi szolgáltatónak tűnt" - magyarázta a HVG-nek 2005-ben György István, miért nem tiltakozott az MSZP-s többségű képviselőtestület öt évvel korábbi döntése ellen.

Átugrott a polgármesterségért

György - aki 1990-ben a kőbányai Pataky téri általános iskola igazgatóhelyettese volt - véletlenszerűen került a helyi politikába. A rendszerváltás utáni első önkormányzati választást követően - amikor még a képviselőtestület választotta a polgármestert -, a kőbányai képviselők hetekig nem tudtak megegyezni a polgármester személyében. "Az egyik ülés szünetében átsétáltam az iskolába, és áthívtam Pistát. A képviselőknek megtetszett és megszavazták" - elevenítette fel Révész Máriusz György István 1990-es megválasztásának történetét.

Révész szerint György Istvánnak nagyon sokáig nem okozott gondot a képviselőtestület összetétele, az óbudai Tarlós István és az újpesti Derce Tamás polgármesterekhez hasonlóan a baloldali és a jobboldali frakciókkal is együtt tudott működni, sőt 1994-es helyhatósági választásokon a Fidesz, az MDF, a KDNP és az SZDSZ is felsorakozott mögötte. Az utolsó ciklusban elmérgesedett a viszonya az MSZP-vel, elsősorban a szocialista alpolgármesterrel, Andó Sándorral vitázott rendszersen, aki 2002-ben végül elhódította tőle a polgármesteri címet. Erre az időszakra György fokozatosan feladta a függetlenségét, és 2002-es országgyűlési választásokon már a Fidesz színeiben indult, de alul maradt az MSZP-s jelölttel szemben.