A megsebzett elnök - Sólyom ütközeteinek titkos története II.

Sólyom László már tanítványaiként is tisztelte a Fidesz vezéralakjait, de mindig távolságot tartott tőlük, és ez a laza kapcsolat most keserűre fordult. Az elnök méltatlannak tartotta a párt államfő-jelölési eljárását, és elmélyült az a konfliktus is, amely évek óta feszül Orbán Viktor és közte a közösen végigküzdött rendszerváltás megítéléséről. Az [origo] sorozatának második része Sólyom legemlékezetesebb politikai csatáiról.

Ezek azonban csendes, felszín alatti feszültségek voltak, és sokáig semmi komolyabb jele nem volt annak, hogy a 2010-es államfőválasztáson a Fidesz Sólyom lecserélésére készül, és tavaly decemberben, a Heti Válasznak adott interjújában az elnök is nyitva hagyta azt a kérdést, hogy vállalna-e egy újabb ciklust. "Ha valakit felkérnek egy ilyen fontos tisztség betöltésére, erkölcsi kötelessége nagyon komolyan mérlegelni. Ahhoz azonban előbb kérni kell" - mondta Sólyom, hozzátéve, hogy a felkérés elhangzásáig ugyanakkor nem szabad ezzel foglalkoznia, mert "máskülönben elveszíti a függetlenségét".

Ez a pillanat nem érkezett el, pedig az elnök számított rá. "A Heti Válasznak adott tavaly decemberi interjúban úgy beszélt erről, hogy a felkérést reális lehetőségnek érezte, és majd az után eldöntötte volna, hogy vállalja-e" - mondta Kumin, aki szerint felkérés esetén valószínűleg igent mondott volna az elnök. "Szerintem szeretett volna egy olyan ciklust is végigcsinálni, amelyben nem ennyire turbulens viszonyok között kellene működnie. És nem feltétlenül azért, mert a jobboldal van hatalmon, hanem mert nyugodtabb időszakra lehetett számítani" - magyarázta az elnöki hivatal tisztviselője.

A választási kampányra és a kormányzati felkészülésre koncentráló Fidesz ugyanakkor eközben az államfőjelölés kérdésének jegelésére törekedett. A pártvezetés két tagja szerint már az év elején előkerült ugyan a téma az elnökségi üléseken, de komolyabban csak a választások után kezdtek el vele foglalkozni. Ebben közrejátszott az, hogy két nappal a választások után a párt egyik alelnöke, Pokorni Zoltán a Tv2-nek azt nyilatkozta, nem tartja valószínűnek, hogy Sólyom marad a köztársasági elnök. Ezzel egy csapásra témává vált a Fidesz által addig került kérdés, és a nyilatkozat különösen kínosan jött Orbán számára, aki a győztes párt vezetőjeként épp másnap volt hivatalos Sólyomhoz.

Az elnök környezetének tagjai szerint Orbán és Sólyom beszélgetésén az államfőválasztás akkor nem került szóba, Pokorni nyilatkozatát azonban meghökkenve fogadták a Sándor-palotában. "Nem tett jót a hangulatnak, értetlenül néztük, hogy mi történik" - mondta az elnöki stáb egyik tagja. "Sólyom csodálkozott, hogy ezt miért így kell csinálni" - idézte fel egy másik munkatárs, aki szerint a Fidesz részéről azt a választ kapták, hogy Pokorni nyilatkozata "nem tudatos lépés volt". Az ugyanakkor ebből az epizódból és más jelekből is egyre nyilvánvalóbbá vált az államfő és környezete számára, hogy a Fidesz valószínűleg más jelöltben gondolkodik. Sólyomnak még májusban volt egy találkozója Orbánnal és Semjén Zsolt KDNP-elnökkel, amelyen szóba került az államfőjelölés, és az elnök stábjának két tagja szerint a pártvezetők akkor azt mondták, hogy egyelőre több lehetséges jelölt is van, döntés pedig még nem született.

"Maró humora van az elnöknek"

Bár a Fidesz vezetőségének tagjai szerint Schmitt Pál jelöléséig valóban többfordulós, hónapokon át tartó egyeztetéseken jutottak el, az már hamarabb világossá vált, hogy Sólyom újraválasztásának kevés az esélye. "Időnként felvetődött, de aztán mindig félretettük" - mondta a pártvezetés egyik tagja, aki szerint a döntésben részt vevők tisztelték ugyan Sólyom elnöki tevékenységét, de nem volt senki, aki kifejezetten őt akarta volna jelölni. Ez igaz volt Orbánra is, akinek az érveiből az szűrődött le, hogy eleve más típusú elnökben gondolkodott, olyasvalakiben, aki nem vállal olyan könnyen konfliktusokat, mint Sólyom.

"Viktor mozgatórugója az volt, hogy maximalizálni akarja a saját mozgásterét, hogy a legkevésbé kelljen közjogi küzdelmekkel számolnia" - mondta az államfőválasztásról folytatott beszélgetések egyik résztvevője. Egy másik szerint Orbán azzal is érvelt, "olyan komoly válság van az országban, hogy szükség van valakire, aki képes a nemzet összetartására, aki szerethető figura lesz", miközben Sólyomot a Fidesz vezetőségének tagjai nem tartották alkalmasnak erre.

A Fidesz vezetésében senki nem kardoskodott mellette

Az elnök valóban merevnek és szigorúnak tűnt a szereplésein, ez azonban szándékos volt a részéről. Már a hivatalba lépésekor a Magyar Hírlapnak adott interjúban megfogalmazta ezt egy később sokat idézett mondatban: "Nem akarok 'szeretett' elnökünk lenni." Sólyomnak az őt ismerők szerint magánemberként is vannak arisztokratikus, hiú megnyilvánulásai, de egyúttal kritikus is saját magával szemben, és nem vár el feltétlen tiszteletet. Amikor például a beszédeinek vázlatát elküldi véleményezésre kollégáinak, akkor ők gyakran nyers megjegyzések (pl. "ez marhaság) kíséretében küldik vissza a szöveget.

A nem nyilvános szerepléseken is oldottabban szerepel, mint a sajtó előtt, és meg szokta villantani vicces oldalát is. "Maró humora van az elnöknek. Két szóval le tud írni egy helyzetet úgy, hogy dől a röhögéstől az ember" - mondta egyik korábbi tanácsadója. Nehezen viseli ugyanakkor a kritikát, és mivel sok időt tölt az interneten, meg szokta találni a róla szóló legeldugottabb kommenteket is. Ilyenkor munkatársainak szokott panaszkodni arról, hogy "de hát miket írnak a fórumozók".

Az elnöknek ez a közvetlenebb oldala rejtve maradt a nyilvánosság előtt, miközben a Fideszen belül zajló jelöltkeresés során a népszerűség, kedveltség is szempont volt. Részben ebből a megfontolásból jutottak el az egykori sportolóból diplomatává, majd politikussá vált, simulékony modorú Schmitt Pálhoz, akinek azonban a jelölését a pártvezetés több tagja sem fogadta el könnyen. "Többen láttak kockázatokat Schmittben, a nyolcvanas években betöltött szerepében (miniszterhelyettesi rangban volt sportvezető - a szerk.), illetve abban, hogy talán már túl populáris. Nem riad vissza attól, hogy bőrszerkóban elmenjen egy motoros fesztiválra, ami már kicsit sok az elnöki szerephez" - fogalmazott a Fidesz vezetésének egyik tagja.

Az egyeztetések egy másik résztvevője szerint a Sólyommal való "összehasonlításokban megfogalmazódott az is, hogy a jelenlegi elnök súlyosabb egyéniség" mint Schmitt, akinél viszont nem volt kérdés, hogy államfőként is támogatni fogja a Fidesz kormányzati terveit. "A változás irányát elfogadó, a kidolgozásában is részt vevő ember alkalmasabb annak a végrehajtására", mint egy "más szempontokat érvényesítő közjogi méltóság" - fogalmazta meg a politikus a Schmitt mellett szóló egyik érvet.

"Nagyon érdekvezérelt pasasnak tartja"

A Fidesz a jelölést csak június második felében jelentette be, de az újabb ciklusban egyre kevésbé bízó elnök hivatalában már hetekkel korábban elkezdtek készülődni a lezárásra. Sólyom külső tanácsadói körének szerződéseit június elsejével megszüntették, és május végén az elnök személyesen is elbúcsúzott tőlük. "Nem lett kimondva, hogy itt a vége, de megköszönte a munkánkat" - mondta az egyik tanácsadó a találkozóról, amelyen Sólyom beszélt arról, hogy a június elejei könyvhétre meg fog jelenni egy könyv, amely a fontosabb beszédeit és interjúit tartalmazza. "Akkor már megvolt a borító, büszkén mutatta, és mondta, hogy nagyon örül a könyvnek" - idézte fel a tanácsadó, hozzátéve, hogy a beszélgetésükön "nem volt semmi érzelgősség", de Sólyomnak "volt egy olyan mondata, hogy vissza kell illeszkednie a nem elnöki létbe".

Sólyom hivatalosan akkor tudta meg, hogy nem lesz államfőjelölt, amikor Orbán június 18-án felment hozzá a Sándor-palotába. A Fidesz egyik vezető politikusának tudomása szerint az elnök megkérdezte a kormányfőtől, hogy miért döntöttek így, mire ő azt válaszolta, hogy "más típusú elnökben gondolkodnak", és "nem a személyének szól a döntés". Orbán számára ugyanakkor személyesen nem lehetett könnyű ez a helyzet, miután több politikustársa szerint is tiszteli és nagyra tartja Sólyomot. "Szabályozott ember, kerüli az érzelmi síkokat, de lehetett látni, hogy nehéz volt számára ez a döntés" - fogalmazott a Fidesz vezetésének egyik tagja, egy másik meghatározó politikus pedig azt mondta, Orbán "tiszteletre méltóan egyenes embernek gondolja" az államfőt, bár a "merevségét, hajlathatatlanságát" egyben a gyengéjének is látja.

Árnyalt véleményük van egymásról

A viszony annyiban kölcsönös, hogy Sólyomnak is árnyalt véleménye van a miniszterelnökről. "Többször előfordult külföldi utakon, hogy amikor a külföldi partnerek hümmögtek, hogy jaj, jönni fog az Orbán, akkor ő karakán módon kiállt mellette, és próbálta védeni a démonizált képpel szemben. Másrészt viszont nagyon érdekvezérelt pasasnak tartja" - magyarázta Sólyom egyik közeli munkatársa. Az elnök egyik korábbi tanácsadója pedig az egykori közös ellenzéki kerekasztalos múltra utalva úgy fogalmazott: "Kölcsönös tisztelet érezhető. Mint amikor van két ember, akik együtt csináltak valami fontos dolgot, és utána akármerre vezet is az útjuk, megmarad ez a megbecsülés." A tanácsadó szerint Sólyom előttük soha nem tett személyes megjegyzéseket Orbánról, de időnként elhangzottak tőle "értem, mit miért csinál, de lehetne másképpen is" típusú mondatok.

"Szerette volna, ha kellő időben tájékoztatják"

A miniszterelnök a június 18-i találkozón az elnök munkatársai szerint csak annyit közölt Sólyommal, hogy nem ő lesz a jelölt, azt azonban nem mondta meg, hogy kit választottak. Akkoriban a kiszivárgott információk alapján már biztosra lehetett venni, hogy Schmitt lesz az utód, így nem okozott meglepetést, amikor Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő június 23-án szerdán délelőtt egy sajtótájékoztatón bejelentette a döntést. Ekkor már kevesebb mint egy hét volt hátra az államfőválasztásra kitűzött időpontig, és Sólyom a történteket több szempontból is méltatlannak érezte.

Sólyom májusban fogadta az akkor még parlamenti elnökké választott Schmittet

"Szerette volna, ha egy ilyen súlyú ügyben kellő időben tájékoztatják" - mondta Kumin, aki szerint a hivatali munkatársaknak is jól jött volna kicsivel több idő arra, hogy felkészüljenek a váltásra. Nemcsak a késői tájékoztatás keserítette azonban el az elnököt, hanem maga a döntés is, az őt ismerők szerint ugyanis nincs jó véleménnyel Schmittről. Személyesen sem rokonszenvezik vele, és úgy érzi, hogy homlokegyenest mást gondolnak arról, mit kell tennie egy köztársasági elnöknek. "Schmittnek az a mondata, hogy nem a gátja, hanem a motorja akar lenni a törvényhozásnak, gyökeresen ellenkezik azzal, amit Sólyom gondol erről a szerepről" - hozott egy példát az államfői hivatal egyik munkatársa.

"Az fáj neki, ami az életművével történik"

Az egyébként is pesszimizmusra hajlamos elnök hangulatát tovább rontotta egy olyan konfliktus felerősödése, amely már régóta feszült közte és a Fidesz, illetve annak elnöke között. 2007-ben Sólyom és Orbán néhány hét különbséggel adott interjút a Magyar Nemzetnek, és a két beszélgetés egymás mellé téve gyakorlatilag egy vita a rendszerváltásról és az akkor megszületett demokratikus intézményrendszerről. Míg az elsőként meginterjúvolt Sólyom úgy érvelt, hogy "az alkotmánnyal az égvilágon semmi baj nincs (...) a mi alaptörvényünkkel kifogástalanul lehet működtetni egy parlamenti demokráciát", addig Orbán arról beszélt, hogy az alkotmányos berendezkedés is okolható azért, hogy a rendszerváltáskor megfogalmazott célok közül sok nem valósult meg.

A rendszerváltás két egykori kulcsfigurájának nézetkülönbsége még látványosabbá vált, amikor a Fidesz-elnök 2009 novemberében arról beszélt, hogy az alkotmány "egy technokrata szabályhalmaz, amelyben szerinte nincs semmi, amit tisztelni lehetne", miközben Sólyom továbbra is azt hangoztatta, hogy nem az alaptörvénnyel van a gond, hanem azzal, hogy az intézményrendszer szereplői nem megfelelően végezték a dolgukat, és sokszor nem tettek eleget alkotmányos kötelezettségeiknek.

Visszatért erre az elnök az új parlament alakuló ülésén is, ahol jelezte ugyan, hogy az alkotmányhoz hozzá lehet nyúlni, lehet azt módosítani, viszont szerinte "létezik az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjainak egy olyan koherens rendszere, amely a napi érdekű módosítások fölött is az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál". Szerinte "ez az, amit fenn kell tartani", a forradalomról és egy új rendszer felépítéséről kommunikáló Fidesz azonban azóta egyértelművé tette, hogy egy teljesen új alkotmány megalkotását tartja szükségesnek. Így az ellentét megmaradt, amit az Ellenzéki Kerekasztal egyik tárgyalójaként, majd az Alkotmánybíróság első elnökeként a harmadik köztársaság alkotmányos működésének kialakításában talán legnagyobb szerepet játszó Sólyom személyesen is rosszul visel. Ahogy egyik közeli munkatársa fogalmazott: "Nem az a fő problémája, hogy nem őt jelölték, azt még fel tudta volna dolgozni. Az fáj neki, ami az életművével történik."

A kétrészes sorozat első részében Sólyom László és a Gyurcsány-kormány kapcsolatát dolgoztuk fel. A cikket ide kattintva találja meg.