Magyar kézbe nem való az önkiszolgáló pénztárgép a boltosok szerint

Bár Nyugaton már évek óta sok helyen működnek önkiszolgáló kasszák, Magyarországon egyik áruházlánc sem akarja a vásárlókra bízni a pénztárgépek használatát. Félnek a lopásoktól, a magyar vásárlók moráljától és attól is, hogy a rendszer bevezetése túl drága és túl bonyolult. Ráadásul a magyar vásárlók állítólag rajonganak a mosolygós, kedves pénztárosokért.

"Belgiumban van egy bolthálózat, ott leveszel a polcról egy kézi szkennert, vásárlás közben lehúzod a kódját annak, amit veszel, és a végén fizetsz, pénztáros nincs" - magyarázta a Nyugaton már több országban bevett önkiszolgáló vásárlás - angolul self-service checkout - lényegét a Belgiumban élő Pethő Zoltán. Tíz-tizenöt vásárlásonként a bolt dolgozói kipakoltatják a szatyrot. Ha valami nincs rendben, nincs retorzió, csak egy ideig gyakrabban ellenőrzik a vásárlót, akit mindig a saját pontgyűjtő kártyája alapján azonosítanak.

A kézi szkenner helyett más boltokban - például az angliai Tescókban - olyan pénztárgépek működnek, amelyek mögött nem ül pénztáros. Az áruk vonalkódját mindenki maga érinti az automata szenzorjához, bezacskózza és fizet, kártyával vagy készpénzzel. A műveletet kamerákon figyelik, és beépített mérleggel is ellenőrzik a pultra pakolt és megvásárolt árukat. A rendszer alapvető célja, hogy a segítségével a vásárlók elkerülhessék a sorban állást.

"Sokkal gyorsabb lett a vásárlás, heti szinten órákat spórolsz" - mondta az [origo]-nak Pethő. Szerinte nagy bátorság kellene ahhoz, hogy egy cég Magyarországon is bevezesse ezt a rendszert. "El tudom képzelni, hogy valaki lehúz egy doboz gyufát, és elhozza a fél boltot. Kint teljesen más a hozzáállás, ott a többség nem érti, hogy miért kell lopni." Szerinte Magyarországon az sem lenne egyértelmű, hogyan reagálnának egy üzletben, ha valaki jóhiszeműen hibázik, például elfelejt elszámolni valamit.

A bolti lopások miatt nem működne az önkiszolgáló rendszer egy huszonéves lány szerint sem, aki Angliában próbálta ki az automata pénztárgépeket. Neki kellemetlen tapasztalata is volt vásárlás közben. Szóba elegyedett vele a biztonsági őr, aki megkérdezte, hogy honnan jött, majd olyan hangsúllyal vetette oda munkatársának a szót, "magyar", hogy a lány szerint egyértelmű volt, valakik az üzletben már rossz hírét keltették a magyaroknak.

Az [origo] által megkérdezett magyar vásárlók egy része azt mondta, szívesen kipróbálná az önkiszolgálást, ha ezzel elkerülhetné a sorban állást, mások viszont amiatt aggódtak, hogy az ilyen gépek miatt pénztárosok veszítenék el az állásukat. Bár Angliában és az Egyesült Államokban vannak olyan üzletek, ahol csak önkiszolgáló pénztárgépeknél lehet fizetni - az angliai Northamptonban megnyílt Tescóban mindössze egy dolgozó ügyel a gépekre a BBC szerint -, a legtöbb helyen viszont a rendszer párhuzamosan működik a hagyományossal, és több olyan dolgozóval, akik felügyelik a vásárlást.

"Kegyetlenül lopnak itt nálunk"

A self-service checkout rendszerek forgalmazásával Magyarországon több cég is foglalkozik, köztük a Szigetszentmiklóson ATM-eket gyártó NCR Magyarország Kft., de itthon eddig még egy önkiszolgáló pénztárgépet sem sikerült eladniuk. Az NCR már 2007-ben közleményt adott ki arról, hogy 2008-ban egy külföldi tulajdonú áruházlánc Magyarországon is bevezeti az automatákat. 2008 végén egy másik közleményben 2009 elejére ígérte a cég, hogy a gépek megjelennek Magyarországon, ez mégsem történt meg.

Kézi szkennerrel a vásárló számol

Az [origo] több élelmiszerbolt-hálózatot, az Auchant, a Tescót, a CBA-t és a Spart kérdezte arról, mit gondolnak az önkiszolgáló fizetésről. Mindenütt elmondták, hogy nyitottak az újításra, de egyik helyen sem gondolkodnak komolyan az önkiszolgáló rendszer bevezetésén, még a kipróbálását sem tervezik. Többen hivatkoztak arra, hogy nagyon sokba kerülne az önkiszolgáló rendszerek kiépítése.

"Külföldön a Tesco áruházakban is vannak ilyenek, de az más közeg, más kultúra, más versenykörnyezet" - közölte a Tesco szóvivője, Hackl Mónika, azt azonban nem akarta részletezni, hogy miben más a magyar vásárló, mint a külföldi. Az Auchan szóvivője, Gillemot Katalin arra hivatkozott, hogy a hipermarketjeikben a vásárlók szeretik a pénztárosok kedvességét, és azt is, hogy bezacskózzák nekik az árut, ezt a szolgáltatást pedig nem akarják elveszteni.

Óvatosan fogalmazott Laber Zsusa, a Spar szóvivője is. Azt mondta, nem áll szándékukban megbántani a magyar vásárlókat, akiknek túlnyomó része becsületes, de a válsággal együtt megszaporodtak náluk a bolti lopások, amelyek száma az alacsony életszínvonal és a munkanélküliség miatt amúgy is magas. Szerinte még nem jött el az ideje, hogy az önkiszolgáló kasszákat bevezessék itthon, mert bár nagyon "modern és innovatív eszköz", de még nem világos, hogy "a kereskedőnek nem lenne-e kárára".

A pénztáros szerepét a vásárló veszi át - a képen a Wincor Nixdorf cég önkiszolgáló kasszája

A CBA-ban 2009-ben a korábbinak több mint a duplájára nőtt a bolti lopások száma, ezért attól tartanak, hogy az önkiszolgáló kasszák "támadási felületet adnának a bűnözői csoportoknak". Fodor Attila szóvivő szerint jelenleg ehhez az újításhoz nem megfelelő "a gazdasági és morális helyzet". Az üzletlánc egy XI. kerületi boltjában az üzletvezető helyettese ezt úgy fogalmazta meg: "kegyetlenül lopnak itt nálunk".

Bonyolult rendszer

Deli Ágnes, az NCR Magyarország Kft. igazgatója szerint több oka is van annak, hogy Magyarországon még sehol nem helyeztek üzembe ilyen gépeket. Magyarországon nem annyira elterjedt az önkiszolgálás kultúrája, mint például Törökországban, ahol ennek aránya 80-90 százalékos - mondta.

Az igazgató szerint nem igaz, hogy kevésbé lopásbiztosak az automata pénztárak, a tapasztalatok szerint csökkentik a raktárkészlethiányt. Az NCR saját vagy általa vásárolt nemzetközi kutatásaira hivatkozva azt mondta, hogy az áruházi lopások kevesebb, mint tizedét követik el a vásárlók, a visszaélésekért inkább a pénztárosok, alkalmazottak, biztonsági őrök tehetők felelőssé. Azt nem tudta megmondani, Magyarországra mennyire érvényesek ezek az adatok.

A cég próbálja reklámozni a rendszereket, de "nagyon bonyolult termékről" van szó, amelyhez teljesen át kell alakítani a pénztári folyamatokat, össze kell hangolni a pénztári és a raktári rendszert. Egy 20 darabos pilot - egy 20 önkiszolgáló kasszából álló próbarendszer - ára százmillió forint fölött van - mondta. Egyelőre úgy tűnik, hogy a szerkezetek ára nem térül meg pár éven belül, ezért a költségeket jelenleg a cégek nem vállalják.