Lebetegedett a felsőoktatás - A Bologna-rendszer három éve

Az egyetemek és főiskolák torkán három éve nyomták le a poroszos beidegződésektől teljesen idegen új típusú oktatást, az Európában kigondolt Bologna-rendszert. Több tízezer diák játszotta el a kísérleti nyúl szerepét - nekik nemsokára kiadják az első diplomákat. A rendszer jelenlegi állapotában a tanárokat és a hallgatókat is megviseli. A régi magyar elitképzés a múlté, az egységes európai felsőoktatás pedig - bár megoldhatná a hazai rendszer problémáit is - még csak álom.

Az 1999-ben Európa-szerte elindított felsőoktatási átalakításnak Magyarország három év csúszással fogott neki. Az országra váró feladat az volt, hogy a kevés hallgatóra méretezett, az elméleti tudásra koncentráló poroszos oktatást néhány év alatt tömeges gyakorlati képzéssé formálja. Bár az akkor még fideszes kormányzat már 1999-ben aláírta a Bologna-reform bevezetéséről szóló megállapodást, három éven át nem tettek lépést az átalakulás felé. "2002-ben szembesültünk ezzel. Akkor megdöbbentem, hogy hamarosan itt Bologna-rendszer lesz" - mondta Mang Béla, aki akkoriban felsőoktatási szakállamtitkár volt.

2010-ig vállaltuk a bevezetést, sietni kellett - emlékezett vissza Bazsa György, a MAB elnöke is. "És Magyar Bálint ezt nagyon komolyan akarta" - tette hozzá a korábbi oktatási miniszterre utalva, aki az elmúlt kormányzati ciklus végéig kiküzdötte az új felsőoktatási törvény elfogadását.

"Az első miniszterségem 1996-1998 közöttre esett, ezalatt négy olyan dolgot is bevezettem, amit a Fidesz utána leállított. A második korszakban amit lehet, próbáltam bevezetni úgy, hogy lehetőleg ne lehessen felszámolni" - emlékezett vissza Magyar Bálint arra, hogy miért ragaszkodott a reform végigviteléhez. A volt miniszter szerint ugyanakkor az ellenzék végül nem tiltakozott vehemensen a Bologna-rendszer ellen, és ma már nem reális az sem, hogy egy Fidesz-kormány megpróbálja visszaállítani a régi rendszert.

A ciklus végéig mindenképpen keresztül akarta vinni a reformot, részben emiatt nem vezették be a többszintű oktatást a jogi egyetemeken és az orvosképzésben. "Amikor Medgyessy Péter után Gyurcsány Ferenc következett, az volt a nekem szabott feltétel, hogy végrehajthatjuk a felsőoktatási reformot, ha a szereplőket mind megnyerem. Ez gyakorlatilag lehetetlennek tűnt" - emlékezett vissza. Az orvosokkal és a jogászokkal ezért meg kellett kötni a kompromisszumot. "Bár nem tetszik, de még mindig megérte azért, hogy megtört a jég."

Még nyolc év kell

A Magyar Bálint vezette oktatási minisztériumot kritikusai gyakran vádolják túlzott sietséggel és azzal, hogy nem készítette elő kellőképpen az átalakulást. A volt miniszter azonban a hosszas előkészítés helyett a kényszerpályák kijelölésében hisz. "Ha nem kezdtük volna el, ugyanígy vacakolnánk a továbbiakban is" - fogalmazott. Szerinte egyébként az előkészületekre maradt idő elég lett volna, "de látszott, hogy tényleges felkészülés nem nagyon folyt".

A gyermekbetegségeket - mint mondta - bele kellett kalkulálni a rendszerbe, ezeken "jobb korán átesni, mint a bárányhimlőn". A volt oktatási miniszter szerint a rendszernek nem hibája az, amit most annak mondanak. Az átmenet öt-nyolc év alatt le fog zajlani, ennyi idő alatt a felsőoktatás megemészti majd az "értékeket, beidegzett struktúrákat sértő" átalakulást.

Szervi bajok

Bár Magyar Bálinthoz hasonlóan több felsőoktatási vezető is a Bologna-rendszer "gyermekbetegségeinek" nevezte a jelenlegi problémákat, a felsőoktatási reformokat tíz éve kutató pécsi professzor, Barakonyi Károly szerint "szervi bajokról" van szó. A magyar felsőoktatás szerinte egyszerűen elszabotálta a Bologna-reformot. "Ha egy kicsit megbogarásszuk az egyetemek, főiskolák működését, a mélyben alig változott valami" - mondta. A felszíni átalakulás viszont kidobott pénz, szerinte nem elég a lépcsős képzés tanterveinek átalakítása, szükség van a Bologna-rendszer elveinek tartalmi megvalósítása és az Európai Felsőoktatási Térségbe való beilleszkedés is, különben éveket pocsékol el a felsőoktatás.

A professzor szerint azt kellene megérteniük az egyetemeknek és főiskoláknak, hogy a középkori egyetemeket elsöprő felvilágosodás óta nem zajlott ilyen nagyszabású átalakulás a felsőoktatásban, mint napjainkban. Miközben az 1800-as évek elején az ipari forradalom támasztotta új kihívásokhoz külső erők igazították az egyetemi oktatást, ma a globalizációra és az információs forradalomra kell válaszolniuk az egyetemeknek. "Ez egy új világ, a régi képzés ide nem alkalmas" - mondta. Barakonyi szerint az új korszak nem a hagyományos tudást kívánja meg - amelyre a poroszos oktatási rendszerek, köztük a magyar - épültek, hanem képességek fejlesztését, rugalmasságot, folyamatos önálló tanulást. "Iparágak állnak le, technológiák tűnnek el és újak jönnek. Megszűnik a munkahely, iszonyatos gyors a váltás. Nincs már meg az az íróasztal, ami mögé eddig képeztek" - fogalmazott.

Lobbizás fenyegetésekkel

A jelenleg működő, bolognainak nevezett rendszer - a felsőoktatás szereplőivel folytatott beszélgetések, és a három év után aktuális felülvizsgálatról szóló jelentések szerint - kaotikus, és szinte minden pontján korrekcióra szorul. A MAB március végén elkészült jelentése szerint hamarosan alaposan felül kell vizsgálni a képzéseket, hiszen a cél az lenne, hogy piacképes, kerek oktatást kapjanak azok is, akik nem tanulnak tovább mesterfokozaton - vagyis az alapszakos hallgatók mintegy kétharmada.

A MAB jelentése szerint az európai szinten egységes, huszonegyedik századi felsőoktatási rendszer terve áldozatul esett "az intézményi anyagi, presztízs- és hatalmi érdekeknek". Az átmenet során az új szakok indítását engedélyező MAB-ra "gyakran igen erős nyomást gyakoroltak a felsőoktatási intézmények beadványaik kedvező véleményezése érdekében. A spektrum a 'baráti' telefonálástól a sajtócikkeken át a szakértőket és a MAB-ot ért burkolt vagy explicit fenyegetésig terjed" - olvasható a testület számvetésében.

Az egyetemeket több forrásunk bírálta azzal is, hogy a változások elutasításával lényegesen lassítja az átalakulást, amelyet nem segített az sem, hogy a 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvényt azóta 18-szor kellett módosítani. A szakok lobbiérdekek alapján és nem racionális alapon alakultak, az alapszakok tananyagaiban a MAB szerint "a korábbi egyetemi képzés szemlélete és anyaga koncentrálódik". Több felsőoktatási vezető szerint miközben a hazai egyetemek az egymás közötti pozícióharcokkal voltak elfoglalva, arról elfeledkeztek, hogy az európai felsőoktatási intézményekkel is fel kellene venniük a versenyt. Az egységesített oktatási rendszer értelme ugyanis a rendszer kitalálói szerint éppen a diákok szabad vándorlása, és az Európai Felsőoktatási Térség kialakítása.

Ettől a jelek szerint egyelőre még messze van a magyar felsőoktatás, amely az államnak évente 230 milliárd forintjába kerül. A rendszerváltást nem segíti az egyetemeken és főiskolákon uralkodó általános rosszkedv, a minőségi felsőoktatásnak pedig sem a felfordulás, sem az iskolák közötti harc nem használ. A régi magyar elitképzésnek már csak az emléke maradt, miután elöntötték az iskolákat a szinte válogatás nélkül felvett hallgatók tízezrei. Egy ideális Bologna-rendszer megtalálná a választ a problémákra, amelyeket Mang Béla korábbi államtitkár így foglalt össze: "Most már nem biztos, hogy azt kell tanítani, amire a professzor úr alkalmas."

Cikkünk a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet Oknyomozó Programjának támogatásával készült. Az Oknyomozó a Trust for the Civil Society in Central and Eastern Europe szervezet támogatásával működik.