Nem érdemes a nagy hajrában bíznia az MSZP-nek

Jogosan fél az előre hozott választásoktól az MSZP, hiszen nem elég, hogy mélyponton van a népszerűsége, de az elmúlt két választás tapasztalatai szerint nem is képes 3 hónap alatt változtatni ezen. Ha választás lesz, a szocialisták legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a Fidesz elront valamit, de erre sincs sok esély, hiszen az ellenzéki párt népszerűsége december óta jelentősen nőtt.

Az MSZP az elmúlt egy hétben több nevet is sikertelenül javasolt kormányfőjelöltnek, mégsem vonultak vissza, mégsem vállalták az előre hozott választást.

A népszerűségi adatok valóban lesújtó eredményt jósolnak az MSZP-nek egy esetleges előre hozott választásra: bár a pártnak közel három hónapja lenne megítélésén kampánnyal javítani, az elmúlt két választás tapasztalata szerint az MSZP az utolsó pillanatban nem tud látványosan robbantani.

Az [origo] összehasonlította a mostani népszerűségi adatokat a Szonda Ipsos és a Tárki közvélemény-kutatók archív adataival, valamint a 2002-es és 2006-os választások listás eredményeivel. Mivel előre hozott választás legkorábban nyáron, nagyjából 3 hónap múlva lehetséges, az elmúlt három hónap adatait a korábbi választásokat 6, 5 illetve 4 hónappal megelőző adatokkal vetettük össze. A számításokhoz a biztos szavazók adatait vettük alapul.

A számokból az derül ki, hogy a választások előtt 3 hónappal kibontakozó álláshoz képest egyik nagy párt sem tudott jelentősen erősödni, tehát a választást megelőző 3 hónap alatt sem az MSZP, sem a Fidesz nem tett csodát. Meglepetést inkább a kis pártok, az MDF és az SZDSZ tudott produkálni, amelyek 2006-ban 3, illetve 4 százalék körül álltak, majd a következő 3 hónapban átlépték az 5 százalékos küszöböt.

Az MSZP a 2002-es választások előtt hat hónappal 42-44 százalék között mozgott a Szonda Ipsos, 39-45 százalék között a Tárki adatai szerint. Az átlag 42 a következő hónapokban kisebb ingadozásokkal megmaradt, és végül az áprilisi választások listás összesítésében is 42 százalékkal zártak a szocialisták. Ugyanígy a 2006-os választások előtt hat hónappal is a végeredmény körül mozgott a támogatottság: a Szonda 41-43 százalékot, a Tárki 44-46 százalékot jelzett előre a pártnak. Bár a következő hónapok mutattak némi pozitív kilengést, végül a választási eredmény a korábbi arányok szerint, 43 százalék lett.

A szocialistáknak némi reményt az adhat, hogy a Fidesz a választások előtt 6 hónappal mutatott eredményeknél 2002-ben és 2006-ban is rosszabbat produkált a választáson. 2002-ben ugyanakkor a Szonda és a Tárki is előre jelezte a hanyatlást: 2001 novembere és 2002 januárja között mindkét közvélemény-kutató 5 százalékos csökkenést mutatott, ami végül tartósnak bizonyult. 2006-ban már nem volt ilyen egyértelmű a kép: a Szonda 4 százalék csökkenést, a Tárki 3 százalék növekedést mutatott a Fidesz népszerűségében, a választási eredmény 3 hónap múlva mégis alulmúlta még a legpesszimistább várakozásokat is.

A jelenlegi helyzetben azonban viszonylag egyértelmű a kép: három hónappal egy lehetséges előre hozott választás előtt mind a Szonda Ipsos, mind a Tárki azt jelzi, hogy a Fidesz támogatottsága nemhogy csökkent, de legalább 3-4 százalékkal nőtt december óta. Eközben az MSZP támogatottsága látványosan csökkent, december és február között mindkét közvélemény-kutató szerint 5 százalékot esett.

A februári adatok szerint az MSZP hatalmasat bukna az előre hozott választásokon: a Tárki szerint 21, a Szonda Ipsos szerint 27 százalék szavazna csak rájuk. A Fidesz mindkét közvélemény-kutató szerint a kétharmados többség közelében, de alatta jár a biztos szavazók között: a Tárki februárban 64, a Szonda 61 százalékot mért nála.