Negyedszer is az Ab elé kerül a gyűlöletbeszéd-törvény

Sólyom László az Alkotmánybírósághoz küldte a gyűlöletbeszéd-törvényt, amely szerinte sérti a szólásszabadságot, és veszélyezteti a jogbiztonságot. Ez a kormány negyedik próbálkozása a gyűlöletkeltő megnyilatkozások szankcionálására, az előző három próbálkozás alkotmányellenesnek bizonyult.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte véleményezésre a gyűlöletbeszédről szóló törvényt Sólyom László köztársasági elnök. A köztársasági elnök szerint a törvényben olyan szabályozási hibák vannak, amelyek a jogbiztonságot sértő jogalkalmazási nehézséget okoznának, illetve korlátozná a szólásszabadságot.

Az államfő döntése azt jelenti, hogy negyedszer is az Ab-nek kell eldöntenie, a gyűlöletbeszéd szankcionálása nem korlátozza-e a szólásszabadságot. Az Ab eddig három hasonló próbálkozást dobott vissza: 2003-ban és idén februárban a büntető törvénykönyv, tavaly októberben pedig a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításával próbálkozott a kormány, de a testület mindhárom kísérletet alkotmányellenesnek minősítette.

Az Országgyűlés november 10-én fogadta el "az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról" címet viselő törvényt. A jogszabály logikájában a Ptk. tavalyi, az Ab által alkotmányellenesnek minősített módosítását követi, vagyis a gyűlölködő beszéddel megsértett csoportok tagjainak ad lehetőséget, hogy a polgári perben kérjenek elégtételt.

A testület többek közt azért nyilvánította alkotmányellenesnek júniusban ezt a megoldást, mert úgy látta, a törvény nem szabályozta egyértelműen, ki perelhet. Ha például valaki úgy gondolta volna, hogy ő zsidó, az feljogosította volna arra, hogy kártérítést követeljen minden, szerinte antiszemita megnyilvánulásért. Az Ab szerint ez alapján olyan sok per indulhatott volna, ami akaratlanul is öncenzúrához, így a véleményszabadság korlátozásához vezetett volna.

Az Országgyűlés által most elfogadott törvény célkitűzése is az, hogy az egyén jogai védelme érdekében bírósághoz fordulhasson, még akkor is, ha a sértés nem őt, hanem olyan, nemzeti, etnikai hovatartozás, vallási meggyőződés vagy szexuális irányultság által meghatározott csoportot érint, amelynek ő is tagja. Sólyom szerint azonban - ahogy a korábbi módosítás - úgy a mostani is alkotmányellenes, nem ad lehetőséget annak mérlegelésére, hogy a felperes valóban tagja-e a sértett közösségnek.