Íme, a törvény felett álló magyar népvezérek!

Okosabbnak tartják magukat az ombudsmannál, fütyülnek a számvevőszékre, csúfot űznek a saját maguk által hozott törvényből, és legyintenek a jogerős bírósági ítéletre. Hogy kik ők? Polgármesterek, képviselők, akik ugyan elvileg a jogállamra esküdtek fel, de ha úgy tartja kedvük, rá se hederítenek a szabályokra. Tanulságos történetek a turultól a segélyrendeleteken át a parlamenti cigizésig.

Kordonbontó képviselők

Mit csináltak?

A Fidesz képviselői tavaly február 2-án kivonultak a Kossuth térre, és elkezdték lebontani a Parlament köré húzott kordont. A fémkerítést 2006. október 23-án állította fel a rendőrség, miután a térről eltávolították a kormányellenes tüntetőket a náluk talált veszélyes eszközökre hivatkozva. A kordon fenntartásának jogosságáról hónapokon át folyt a vita, a kormány azzal érvelt mellette, hogy az Országgyűlés elleni, állítólag szélsőségesek által tervezett támadást akarják vele megakadályozni.

Miért sérthette ez a jogot?

"Az országgyűlési képviselők magatartása mintát adhat, márpedig a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni" - rótta meg a fideszeseket Sólyom László köztársasági elnök. Szavainak különös súlyt adott, hogy az államfő nem mellesleg tekintélyes jogtudós, ő volt az Alkotmánybíróság első elnöke. Az esettel kapcsolatos közleményében kimondta, hogy a Fidesz felelőssége kiterjed "a szimbolikus akció társadalmi következményeire is". A kordonbontáskor úgy tűnt, hogy a képviselők is azzal számoltak, törvénysértést követnek el. A politikusoknak ugyanis kiosztottak egy belső frakcióutasítást, amelyben az szerepelt, hogy senki ne ismerje el a jogsértést, "ne tegyünk vallomást és hivatkozzunk a mentelmi jogunkra."

Miért fütyülnek rá?

A fideszes politikusok már a kordonbontás napjának délutánján "polgári engedetlenségnek" nevezték tettüket, és végül a már idézett frakcióutasítástól eltérően lemondtak mentelmi jogukról. A képviselők arra hivatkoztak, hogy a kordont törvénytelenül állította fel a rendőrség, amely szerintük politikai nyomás alatt volt. A kordont szabálytalannak tartotta több jogvédő szervezet is, véleményével tehát nem volt egyedül a Fidesz. Végül a bíróság sem marasztalta el őket. Rendzavarás és garázdaság szabálysértése miatt eljárás indult ellenük, de a Pesti Központi Kerületi Bíróság április 26-án kedvezően döntött számukra. A bíróság arra jutott: a képviselők szándéka nem a rendőri intézkedés tényleges megakadályozására vagy ellehetetlenítésére irányult, hanem pusztán azzal való egyet nem értésüket jelképezte cselekményük, valamint a demonstrációnak szánt esemény kifejezetten békés volt és az abban részt vevők törekedtek a károkozás elkerülésére is.

Draskovics Tibor áfa ügye

Mit csinált?

Draskovics Tibor 2004 októberében, amikor pénzügyminiszter volt, arra utasította az adóhatóság elnökét, hogy mielőtt visszafizetnék a cégeknek a forgalmi adót, ellenőrizzék, valóban jogosultak-e erre. Ezzel elérte, hogy az áfa visszafizetésével járó kiadást már a 2005-ös költségvetésbe építsék be, így a 2004. évi költségvetés hiánya kisebb legyen.

Draskovics cikkünkre reagálva pénteken levélben azt írta az [origo]-nak, hogy az intézkedésre azért volt szükség, mert megváltozott az import-áfa bevallásának módja, és Magyarországnak át kellett vennie a lazább uniós szabályokat. Szerinte az utasításnak semmi köze nem volt a 2004-es költségvetési hiányhoz, azon nem változtathatott, mert minden kiadást és bevételt az annak alapjául szolgáló gazdasági esemény időpontjában kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a pénzügyi teljesítés mikor történt.

Az utasítás következményeképp 8,1 milliárd forint késedelmi kamat terhelte meg a büdzsét. Draskovics ezzel kapcsolatban pénteken annyit közölt: a Pénzügyminisztériumban később készült számítások szerint az intézkedés "szorosan értelmezett költségvetési egyenlege" is pozitív volt.

Miért sérthette ez a jogot?

A pénzügyminiszter utasítása "megalapozatlan, előkészítetlen, indokolatlan és szakmailag tévedés volt" - állapította meg az Állami Számvevőszék, a súlyos szakmai kifogásokat azonban végül nem követte jogi elmarasztalás, pedig feljelentés is született az ügyben. Balogh Gyula független képviselő jelentette fel Draskovicsot sikkasztás gyanújával 2005. január 3-án. "Visszaélve hivatali hatalmával, visszafordíthatatlan károkat okozott az érintett gazdasági társaságoknak, mivel azok nem számítottak az egyoldalú intézkedésre, és emiatt nem tudják kifizetni a munkabéreket, közterheket, közüzemi díjakat" - írta a feljelentésben. A Fővárosi Főügyészség a feljelentés után nyomozásra utasította rendőrséget, de nem sikkasztás, hanem hivatali visszaélés gyanújával. 2005 januárjának végén végül megszüntették a nyomozást azzal a megállapítással, hogy a feljelentésben foglaltak nem valósítanak meg bűncselekményt.

Miért fütyül rá?

Draskovics a nyomozás elkezdésekor úgy nyilatkozott: "Meglepetéssel és megdöbbenéssel láttam a mai lapokban, hogy az ügyészség nyomozást tart szükségesnek egy képtelen feljelentés alapján." A miniszter arra hivatkozott, hogy 2004-ben az áfabevételek közel 300 milliárd forinttal elmaradtak a tervezettől. "Felelős pénzügyminiszternek az a dolga, hogy abban a körben, ahol a szabályok lényegesen megváltoztak és vélhetően jelentősen megváltozott az adózók magatartása is, fokozott ellenőrzéssel deríttessen fényt az elmaradás okára, és gondoskodjon az adók beszedéséről" - mondta, és hozzátette: "én erre esküdtem fel, jó lelkiismerettel intézkedtem a fokozott ellenőrzés bevezetéséről, mert ez szolgálja a költségvetés és ezen keresztül valamennyiünk érdekét".

Tilosban cigiző képviselők

Mit csináltak?

Februárban az RTL Klub rejtett kamerás felvételei a Parlamentben tiltott helyett dohányzó képviselőket lepleztek le. Bár az épületben vannak kijelölt dohányzóhelyiségek, egyes politikusok nem fáradtak azzal, hogy elsétáljanak odáig.

Miért sértheti ez a jogot?

A nemdohányzók védelméről szóló törvény kimondja, hogy munkahelyen a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad rágyújtani.

Lehet, hogy ennyit sem értenek angolul

Miért fütyülnek rá?

A rajtakapott politikusok változatosan reagáltak a Házon kívül című műsor stábjának számonkérésére. Kuncze Gábor, az SZDSZ korábbi elnöke például elismerte, hogy tiltott helyen dohányzott, és nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy miért nem tartotta be az ezt tiltó jogszabályt, a további faggatózás alól azonban kibújt azzal, hogy nem kíván nyilatkozni. Egy szocialista képviselő, Szanyi Tibor azt magyarázgatta, hogy a táblán nincs megjelölve, meddig tart az a dohányzásra kijelölt hely, és az lenne a logikus, ha a határai egybeesnének az adott helyiség fizikai határaival, amelyek szerinte ebben az esetben az összes folyosót jelentik.

Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese először egyszerűen letagadta, hogy cigizett. Később pedig azzal viccelődött, hogy a dohányfüst megvéd az Alzheimer-kórtól, és nemdohányos kollégáit az ő cigarettáinak a füstje óvja meg a betegségtől.

Falubusszal bosszút álló polgármester

Mit csinált?

Végül egy kevésbé fajsúlyos, de beszédes történet egy vidéki faluból. Tóth Lajos József, Somogyhatvan polgármestere megtiltotta, hogy egykori riválisa felszállhasson a falubuszra, amelyet pedig a négyszáz lelkes falu többi lakója igénybe vehetett, ha éppen volt rajta hely. A buszról 2007 novemberében a polgármester utasítására több szem- és fültanú előtt leszállították Nagy Gabriellát, aki két alkalommal is indult önkormányzati választáson a polgármesteri tisztségért Tóth Lajos ellen. A nő a veresége után többször megtámadta a polgármester döntéseit, és eltérő véleményt képviselt a község életét érintő kérdésekben.

Miért sértheti ez a jogot?

Nagy Gabriella az eset után az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult. 2008 áprilisi keltezésű határozatában a hatóság végül megállapította, hogy a polgármester eltérő véleménye miatt hátrányban részesítette a nőt. A hatóság elrendelte a jogsértést megállapító határozat nyilvánosságra hozatalát, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását.

Miért fütyül rá?

Tóth Lajos mindvégig kitartott amellett, hogy ő helyesen járt el, úgy, ahogy egy testületi rendelet előírta, csakhogy a hatóság szerint ez a rendelet nem magyarázza, miért ne buszozhatott volna a nő. Mikor júniusban az EBH döntése kapcsán beszéltünk vele, Tóth azt mondta: szerinte a hatóság nem vette figyelembe ezt a rendeletet, "nem szerezte be a háttérbizonylatokat".

Bár a polgármester azt állította az [origo]-nak, nincs tudomása arról, a határozat megszületése után próbált-e buszozni a panaszos, Nagy Gabriellától úgy tudjuk: az EBH döntése után két héttel megint rászóltak, miután felszállt a falubuszra. Nagy szerint a polgármester nem csak hogy ellenszegül a határozatnak, de ki sem függesztette azt az önkormányzat hirdetőtábláján, pedig erre is kötelezte a hatóság.