Két kezükben bíznak a gyerekbűnözők

A hivatalos adatok alapján a mai gyerekek nem erőszakosabbak, nem követnek el több bűncselekményt, azt viszont az [origo] által megkérdezett szakértők is meglepőnek tartják, mennyire elfogadott a gyerekek körében, ha valaki erőszakosan érvényesül. Magyarországon jelenleg nincsenek olyan speciális szabályok, amik segítségével a problémát kezelni lehetne. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy nagyon sok esetben nem is derül ki, ha tilosban jár egy kisiskolás.

Nem tudnak mit kezdeni a jelenlegi igazságszolgáltatási rendszerben a Blaha Lujza téri késeléshez hasonló esetekkel. A Blahán egy 12 éves gyerek követett el súlyos, élet elleni bűncselekményt - megkéselt egy 15 éves fiút -, a jelenlegi büntetőjogi szabályok szerint azonban a 14. életévét be nem töltött, vagyis gyermekkorú személyek nem büntethetők. Ez a korhatár beleillik az európai átlagba, hiszen a legtöbb országban 14-16 év a büntethetőség határa. Ritka kivétel Svájc, ahol a büntethetőségi határ sokáig 7 év volt, de nemrég felemelték 10 évre.

A büntethetőségi korhatár leszállítása semmit sem oldana meg önmagában Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője szerint. "Mindig lehetne lejjebb menni, hiszen volt már hatéves elkövető is" - mondta a bíró, aki tagja az igazságügyi minisztérium új büntetőjogi kódexen dolgozó szakmai bizottságának. Gönczöl Katalin kriminológus, a munkacsoport egy másik tagja vasárnap este beszélt arról, hogy terveik szerint a jövőben más büntető szabályok vonatkoznának a nem felnőtt elkövetőkre, és speciálisan az ő ügyeikre szakosodott ügyészségre, bíróságra is szükség lenne.

Felnőtt, mire elítélték

Frech Ágnes szerint az egyik körvonalazódó koncepció ennek ellenére az, hogy egyes súlyos bűncselekményeknél leszállítanák 12 évre a büntethetőség határát. Kötelezően előírnák, hogy minden konkrét esetben külön meg kell vizsgálni az úgynevezett belátási képességet, vagyis egyedileg ítélnék meg a szakemberek, a gyerek mennyire volt tudatában, hogy bűnt követ el. Összetett, nem pusztán orvosi vizsgálatról lenne szó - mondta Frech -, mert hiába igaz, hogy napjainkban a gyerekek biológiai érése felgyorsult, szociálisan sokszor ettől el vannak maradva.

A gyerekbűnözést nem lehet retorziókkal megakadályozni, sőt, jelenleg éppen az jelenti a problémát, hogy a 14. és 18. év közötti fiatalkorúak bűncselekményeire vonatkozó szabályok nagyon is hasonlóak a felnőttekre vonatkozó normákhoz, pedig nemzetközi alapelv, hogy esetükben nevelő jellegű, enyhébb büntetéseket kell alkalmazni. Frech Ágnes szerint sem jó a jelenlegi rendszer, amelyben a bíróság, ügyészség ömlesztve foglalkozik az ilyen esetekkel is, nincsenek a fiatalkorúak bűnelkövetéseire szakosodott szervek. Ez sokszor időveszteséggel is jár, előfordult, hogy egy gyerek 14 évesen elkövetett egy bűncselekményt, de nagykorú lett, mire lezárták az ügyet.

"Ki van jelölve az útja"

Bár nagyobb médiafigyelmet, és így nyilvánosságot kapnak a hasonló esetek, Frech Ágnes szerint nem nőtt a 14 év alattiak körében a bűnözés. Az elmúlt öt évben 4000 gyerekkorú követett el kisebb-nagyobb bűncselekményt, ez az összes gyerek 2-2,5 ezreléke - tette hozzá. A büntető kollégium vezetője szerint - aki 1974 óta tárgyal fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményeket - a fiatalok bűnözését megelőzni kellene, mégpedig a gyermekvédelmi szakemberek bevonásával, segítségével. "Az elszegényedés, a kilátástalanság vezet ide, ha egy rossz családi háttérrel, vagy mondjuk alkoholista szülőkkel rendelkező gyerek nem kap segítséget, akkor ki van jelölve az útja" - mondta. Szerinte a sok más államban már bevált közösségi szankciók jelentenék a megoldást, ha a gyereken különféle csoportfoglalkozásokkal, pedagógiai módszerekkel segítenének. Ha más megoldás nincs, akkor akár azon az áron, hogy kiemelik a családi környezetből.

1988-ban szüntették meg a fővárosban működő ifjúságvédelmi osztályt azzal, hogy nincs szükség rá, pedig ennek - a gyerekek elleni bűnesetek felderítése mellett - éppen az volt a fő feladata, hogy megelőzze a gyerekbűnözést - mondta az [origo]-nak Németh Zsolt kriminológus, az osztály korábbi munkatársa. Szerinte hatékonyan dolgoztak, mert csak úgy lehet elébe menni a hasonló eseteknek, ha megtalálják ezeket az elhagyott, iskolából vagy családból kimaradó, csellengő, összeverődő gyerekcsoportokat, és próbálnak segíteni nekik. "Országosan pár száz olyan gyerekről van szó, akik a bajkeverők, ilyesmibe belekeveredhetnek, rendszerint jól ismerik mindegyiküket a helyi rendőrkapitányságon. Őket kell megtalálni, segíteni nekik" - jelentette ki.

Kell és kész

Németh Zsolt szerint felesleges a szigorú büntetésektől remélni a gyerekbűnözés visszaszorítását. Nincs általános elrettentő ereje, hiszen a többi gyerekre nem fog hatni, ha bezárunk egy 12 évest, mert érzelmektől vezérelve cselekszenek - magyarázta.

A kriminológus nem ért egyet azzal a nézettel sem, hogy erőszakosabbak lennének manapság a gyerekek: a rablások egyharmadát például hosszú ideje gyerekek követik el valamelyik társuk ellen, és a kiváltó ok ugyanúgy a hatalmaskodás, illetve a másik tulajdonának a megszerzése. "Régen az számított súlyos esetnek, hogy elvette a másiktól az 5 forintot, most pedig az, hogy valakit a mobiljáért vagy mp3 lejátszójáért támadnak meg" - tette hozzá.

Az [origo]-nak nyilatkozó gyermek-pszichoterapeuta, Alpár Zsuzsa szerint is felesleges a gyerekeket büntetőjogi szankciókkal fenyegetni, hiszen indulatvezérelten lépnek fel, csak az irányítja őket, hogy valami "nekem kell". Az mp3 lejátszóért késelő fiú esetére hivatkozva hozzátette: egy ilyen elveszett, tengődő gyerek egyszerűen abból indul ki, hogy az van, amit megszerez, amit a két kezével megfog.

Erőszakosan lehet érvényesülni

A kriminálstatisztikai adatoktól részben eltérő kép rajzolódik ki azonban egy friss kutatásból, amellyel arra keresték a választ, mennyire maradnak rejtve a gyermekkorúak bűncselekményei. A kisebb súlyú cselekményeknél nagy a látencia, sok esetre nem is derül fény - mondta Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese. A több mint 2000 iskolás önbevallásán alapuló felmérés szerint - bár nem derül ki és nem bűnhődik meg érte - sok 12-17 közötti iskolás követ el szabálysértést, például valamilyen vandál cselekményt, rongálást.

A kutatás eredményében elsősorban az lepte meg Kerezsit, hogy a megkérdezett gyerekek körében milyen nagy mértékben elfogadott az erőszakos érdekérvényesítés. A többség egyetértett például azzal az állítással, hogy az erőszak "a férfiként érvényesülés természetes eszköze", illetve sok gyerek úgy találta, hogy "az erőszakos viselkedés miatt felnéznek az emberre".