Spájzolás ütheti agyon a gyógyszerreformot

Vágólapra másolva!
Az előző évek durva túlköltekezései után 2007-ben sikerült tartani a patikai gyógyszertámogatásra szánt keretet. A megtakarítás közel felét azonban nem a gazdaságossági intézkedések, hanem a gyógyszertámogatások csökkentése okozta, az állami spórolást pedig a gyógyszergyártóké mellett a betegek zsebe is megsínylette. Az állam a pazarlással felhagyó emberekről beszél, a gyógyszergyárak ellátatlan, vagy elavult kúrákra kényszerített betegeket keresnek. Pedig lehet, hogy egyszerűen spájzoló magyarok döntik romba a gyógyszerreformot.
Vágólapra másolva!

A csökkenő gyógyszertámogatást a beteg nem csak azzal kompenzálhatta, ha kevesebb gyógyszert vett, hanem azzal is, ha olcsóbbat. A gyógyszer-gazdaságossági törvény alapján az orvosnak mindig fel kell ajánlania az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül a legolcsóbbat, de a beteg döntése, hogy melyik gyógyszert veszi meg. Az OEP szerint az emberek jelentős része élt a lehetőséggel, és sokan tértek át az olcsóbb gyógyszerekre, így a becslések szerint mintegy 25 milliárd forintot takarítottak meg. (Ez a megtakarítás az OEP költségvetését közvetlenül nem érintette, mivel a biztosító minden azonos hatóanyagú gyógyszer után annyi támogatást fizet csak, amennyit a legolcsóbbért.)

Az olcsóbb gyógymódok terjesztésének másik eszköze az orvosok kezében van, akik maguk döntenek arról, hogy különböző hatóanyagú és metódusú kúrák közül melyiket írják fel a betegnek. Az OEP eddig is vizsgálta az orvosok gyógyszerfelírási szokásait, de eddig csak figyelmeztette azokat, akik a biztosító szerint indokolatlanul gyakran írtak fel drága gyógyszereket. Áprilistól azonban várhatóan pénzbüntetést is kaphat, aki nem figyel a gazdaságos gyógyszerrendelésre - mondta Molnár Márk.

Forrás: OEP
A megtakarítást okozó tényezők 2007-ben: a kulcscsökkentés viszi a pálmát

Az OEP tájékoztatása szerint az orvosok többsége 2007-ben már jóval hatékonyabban írt fel gyógyszert, mint korábban, ezzel 13 milliárd forint megtakarítást hoztak a gyógyszerkasszának. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke kétkedve fogadta ezeket a számokat, ő ugyanis nem tud olyan nagyszabású felmérésről, amely a betegek gyógyszerválasztási szokásainak változását vizsgálta volna, hatékonysági felmérés nem volt, így csak azt lehet kijelenteni, hogy olcsóbban írtak fel gyógyszereket az orvosok. "Nagy szükség lenne ilyen felmérésre, és nyilvánosságra is kellene hozni azt, mert fontos lenne megtudni, hogy az olcsóbb gyógyszereket tudatosan vagy rábeszélés, nyomás hatására választó betegek a korszerűbb gyógymódokról nem az elavultabb, kevésbé hatékony gyógyszerekhez léptek-e vissza" - mondta Székely Krisztina. "Ha ugyanis az utóbbi igaz, akkor nagyon rosszat tett az új szabályozás" - tette hozzá.

A gyártók kálváriája: verseny és hozzájárulás

A gyógyszerkassza betartásában komoly szerepet játszottak a gyógyszergyártókra rótt terhek is, igaz, ez csak részben számít újdonságnak. A januárban életbe lépett gyógyszergazdasági törvény foglalta jogszabályba, hogy a gyártóknak forgalmuk 12 százalékát szolidaritásként vissza kell fizetni a gyógyszerkasszába, de különböző szerződések alapján már korábban is hasonló nagyságrendű visszafizetések voltak érvényben. Molnár Márk szerint 2006-ban mintegy 22 milliárd forintot fizettek be a kasszába a gyártók. Végleges elszámolás márciusban, akkor lehet pontosan megmondani, ki mennyit térített vissza.

Ami 2007-ben újdonság volt, az az orvoslátogatók után fizetendő 5 millió forintos éves díj, amivel a gyárak marketingtevékenységét próbálták visszafogni. A gyógyszerek ismertetésével és népszerűsítésével foglalkozó közel 2000 szakember regisztrációjából akár 10 milliárd forint is befolyhatna, igaz, ezt az összeget várhatóan lényegesen csökkenti a díj miatt év közben elbocsátott szakemberek száma.

Szintén a gyártóknak okoz kiesést, hogy az azonos hatóanyagú gyógyszereket ársávokba rendező, egymással összehasonlító új számítógépes rendszer komoly versenyhelyzetet teremtett, mivel átláthatóvá tette az árkülönbségeket. A cégek között öldöklő küzdelem alakult ki azért, hogy melyikük terméke lesz az adott negyedévben a legolcsóbb, a választékban első helyen feltüntetett referenciagyógyszer. De folyik a taktikázás azon is, hogy a vetélytársakat kiszorítsák a támogatásból, hiszen ha egy gyógyszer árát 10 százalékkal a konkurens alá viszik, akkor a vetélytárs már piros zónába jut, 20 százalékos árkülönbség esetén pedig a drága gyógyszer delistázásra kerül, vagyis teljesen megvonják tőle a TB-támogatást - magyarázta Székely. Ez a delistázás Székely szerint nagyon káros a betegekre nézve, mivel így kényszerből kell gyógyszert váltaniuk akkor is, ha szívesen megfizetnék a bevált készítmény magasabb árát.

A gyógyszerárak csökkentésében láthatóan van potenciál, hiszen 2007-ben átlag 23 százalékkal csökkentek az árak - olvasható ki az OEP-től kapott adatokból. Van olyan gyógyszer, aminek az ára néhány hónap alatt a felére csökkent: a verseny a vásárlóknak és az OEP-nek is megtakarítást hozott, előbbinek 13, utóbbinak 18 milliárdot. A gyártók szerint azonban a tartalékok kimerülőben vannak, Székely szerint ezzel magyarázható, hogy az utolsó körben sokszor csak néhány forintos csökkentést jelentettek be.

Megtakarítást hozhatott, hogy a dobozdíj bevezetésével jobban ellenőrizhetővé váltak a gyógyszermozgások, és kiderült, hogy visszaszorultak a fiktív gyógyszerkiváltások, illetve az OEP számlájára történő csalások is - mondta Molnár, ezzel is magyarázva például az inzulinkiváltások látványos csökkenését. Székely Krisztina ugyanakkor azt állította, hogy az OEP-nek évek óta ugyanígy megvoltak a megfelelő adatai a visszaélések kiszűrésére, a helyzet most nem változott. Nem valószínű, hogy a dobozdíj éppen a több tízezer forintos készítményekkel esetleg visszaélőket tartaná vissza, a visszaesés inkább ellátatlan betegekről árulkodhat.