Vágólapra másolva!
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége nem vesz részt az év végi, Sándor-palotában tartandó ünnepélyes ebéden, amelyre a másik három történelmi egyházzal együtt hívták meg. A szervezet így tiltakozik amiatt, hogy korábban a köztársasági elnök nem írta alá a gyűlöletbeszédről szóló törvényt.
Vágólapra másolva!

"Évről-évre visszatérően kellemes jó érzéssel veszünk részt a Sándor Palotában tartott találkozókon. Legnagyobb sajnálatunkra ebben az évben, a kialakult helyzet miatt, nem tudunk meghívásának eleget tenni" - áll a levélben, amelyet a Mazsihisz küldött Sólyom László köztársasági elnöknek, és amelyet a honlapjukon nyilvánosságra is hoztak.

"A magyarországi zsidóság hosszú évek óta várja, hogy jogszabályi tiltással akadályozzák meg a gyűlölködők hangjának felerősödését, a mind útszélibb és durvább szóbeli támadásokat a zsidóság és a többi kisebbség ellen. A Parlament által elfogadott törvény, mely lehetőséget adott volna az ilyen gyűlölködő magatartást tanúsítókkal szembeni polgári jogi perek indítására, végre valóra válthatta volna várakozásaink egy részét. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy az Igen Tisztelt Elnök Úr megakadályozta e törvény mielőbbi hatálybalépését" - áll a levélben. Hozzátették: úgy látják, Sólyom számára fontosabb a "gyalázkodók vagyoni viszonyainak védelme és az esetleges nagyszámú pertől való megóvása, mint a megalázottak és megszomorítottak méltóságának védelme".

"Sólyom László köztársasági elnök sajnálattal vette tudomásul, hogy nem áll módjukban elfogadni meghívását a történelmi egyházak vezetőivel történő közös találkozásra" - írta válaszlevelében Tari Sándor, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője. Hozzátette: a Mazsihisz levelében szereplő indoklás "nem ad kellő alapot". "Az előzetes normakontroll kérése nem azt fejezi ki, hogy a törvényhozó céljával, tehát az egyes közösségeket sértő nyilvános kijelentések elleni fellépéssel nem ért egyet az államfő, hanem azt, hogy megítélése szerint a választott jogi eszköz a Magyar Köztársaság alkotmányos keretei között nem megfelelő" - írta a hivatalvezető.

Az Országgyűlés október 29-én fogadta el a Ptk. gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását, amelynek értelmében a kisebbségekhez tartozó személyek vagy szervezeteik polgári perben követelhetnek kártérítést a kirekesztő megnyilvánulások miatt. A jogszabályt azonban az államfő nem írta alá, ehelyett véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az államfő ezt azzal indokolta, hogy a Ptk. módosításáról szóló törvény több szempontból alkotmányellenes.

Az államfő szerint mivel a törvény egy közösséget sértő magatartás esetén a közösség minden tagja számára lehetővé teszi a jogorvoslatot, egyetlen sértő kifejezés miatt a perek tucatjai indulhatnak. Több tízezer polgári per lehetősége és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú - fogalmazott korábbi közleményében a Köztársasági Elnöki Hivatal.

A gyűlöletbeszéd büntetése évek óta visszatérő kérdés. Legutóbb, 2004-ben szavazott meg a parlament egy ilyen tárgyú - akkor büntetőjogi - törvényt, de Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy vélte, túlságosan korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát. Az Ab egyetértett az államfővel, és megsemmisítette a jogszabályt.