Gyurcsány szavaztatná a népet a tisztasági csomagról

Népszavazást kezdeményez Gyurcsány Ferenc az általa múlt héten bejelentett tisztasági csomag egyes elemeiről. Gyurcsány azt mondta: az istenadta néphez fordul segítségért, ugyanis attól tart, hogy több javaslat elakad az ellenzék támogatásának hiányán. Egyes ötleteit azonban az MSZP is kétkedve fogadta.

Népszavazást kezdeményez Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a politikai élet megtisztítását célzó, múlt héten bejelentett hét pont közül azokról, amelyek elfogadásához az Országgyűlés kétharmados támogatására lenne szükség. Szerinte ugyanis annak elérése az ellenzék miatt bizonytalan.

A kormányfő hétfőn a parlamentben napirend előtt azt mondta: "Felkészültünk arra, hogy ha úgy látjuk, az ellenzék nem kívánja megadni a szükséges támogatást azokhoz döntésekhez, amelyekben nélküle nem tudunk dönteni, akkor a néphez, az istenadta néphez fordulunk felhatalmazásért."

Gyurcsány Ferenc közölte: tudja, elegendő támogatottság van a kormánypárti frakcióban ahhoz, hogy a képviselők kezdeményezzenek egy ilyen referendumot, és amennyiben ezt elindítják, az "utolérheti" a már napirenden lévő népszavazási kérdéseket. A miniszterelnök szerint ha az Országgyűlésben mégis megállapodás születik a pártok között, a képviselőknek lehetőségük lesz a korábban kezdeményezett népszavazást visszavonni.

A miniszterelnök több javaslatát ugyanakkor - például a főállású képviselőkről - az MSZP-ben is ellenkezéssel fogadták a bejelentés után. Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető azt mondta a múlt héten: "partnerként alakítaná át" az MSZP-frakció a kormányfő javaslatcsomagját. A párt frakcióvezetője szerint normális, hogy a közélet tisztaságáról szóló pontok heves vitát kavartak az MSZP-s képviselők között. Szanyi Tibor szocialista politikus viszont Gyurcsány pótolhatóságát hozta összefüggésbe a frakció ellenállásával.

Reakciók a népszavazási ötletre

A népszavazási kezdeményezésről szóló bejelentésre reagálva Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: a kormányfő javaslatainak jelentős részét az ellenzéki párt már korábban az Országgyűlés elé terjesztette, a képviselői költségtérítésről pedig jelenleg is ötpárti egyeztetés zajlik. A KDNP nevében felszólaló Semjén Zsolt frakcióvezető szerint lehet tárgyalni Gyurcsány Ferenc javaslatairól, de csak akkor, ha mind az állami vagyon, mind a közpénzek "eltűntetéséről" beszélnek, mert - ahogy a politikus hozzáfűzte - a Zuschlag-ügy csak a jéghegy csúcsa, de "alatta van a jéghegy".

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azt mondta,jó volna, ha nem kellene népszavazást tartani ezekről a kérdésekről, és azokat a az Országgyűlés képes lenne megoldani. Az SZDSZ nevében Eörsi Mátyás frakcióvezető pártja támogatásáról biztosította a kormányfő javaslatait. "Támogatunk minden értelmes elképzelést annak érdekében, hogy nehogy azzal találkozzunk: az ország lakossága az egész politikai bagázst lesöpri a színtérről dühében, és helyettünk sokkal populistább, ha tetszik, még nálunk is rémesebb politikusokat fog behozni" - fogalmazott a liberális párt politikusa. Az MDF képviseletében felszólaló Boross Péter azt mondta: nem elég az Országgyűlésben vitatkozni, valami több kell, egy olyan elkötelezettség, ami alapjaiban "tárná fel mindazt a szennyet, amit közös erővel ráhordtunk erre az országra az elmúlt években".

Gyurcsány hétpontos csomagja

Gyurcsány Ferenc a múlt hétfőn jelentette be a hétpontos csomagot. Ennek részeként új és szigorúbb párt- és kampányfinanszírozási törvényt akar elfogadtatni. Ez egyrészt megtiltaná, hogy a pártok gazdasági társaságoktól fogadjanak el támogatást, a jövőben csak magánszemélyek támogathatnák a pártokat. A politikai szervezetek ugyanakkor a jelenleginél nagyobb támogatást kapnának a költségvetésből. A kampánypénzekkel is részletesen el kell majd számolni a javaslat szerint, amely egyúttal korlátozná a civil szervezetek, illetve a kormány kampánylehetőségeit is. Ez utóbbi rendelkezéshez a Fidesz ragaszkodott az akkor beterjesztett törvényjavaslat vitájában.

A jövőben a pártokkal összefonódott civil szervezetek ne kaphassanak állami pénzt - tette hozzá a kormányfő múlt heti bejelentésekor, egyfajta válaszként a Zuschlag-ügyre. Rendezni kívánják a pártok ifjúsági szervezeteinek finanszírozását is, mivel Gyurcsány Ferenc megfogalmazása szerint ezek a szervezetek se nem pártok, se nem civilek, így egyik módon sem kaphatnak jelenleg támogatást.

Gyurcsány Ferenc ismét visszaállítaná a főállású parlamenti képviselők rendszerét, vagyis 2010-től az országgyűlési képviselők nem lehetnének egyben önkormányzati képviselők, polgármesterek vagy valamely gazdasági társaság vezetői. Ez 1994-ben az SZDSZ javaslatára szűnt meg, bár a liberális Gusztos Péter nemrég javasolta a visszaállítását.

A képviselői jövedelmekkel kapcsolatban a miniszterelnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi összehasonlításban nem magas a magyar képviselők fizetése, viszont a kormányfő a jövőben - a jövedelmi szint megőrzése mellett - részletes elszámolásra kötelezné a politikusokat. A javaslatnak része az is, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget kiterjesszék a vezető közhivatalnokokra is.

Az uniós pályázatokkal kapcsolatban a kormányfő kijelentette: "az Európai Unió legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényét" fogják benyújtani. Ebben kizárnák a pályázók köréből azokat, akik a pályázatok elbírálásában részt vesznek, családtagjaikat, valamint az érdekeltségükben tartozó cégeket is. Ezt a javaslatot nem sokkal korábban Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter is ismertette az uniós források felhasználását felügyelő parlamenti bizottságban. Ő azt mondta, nem a Weiszenberger-ügy miatt állnak elő a javaslattal, azon már augusztus óta dolgoznak a tárcánál.