Jogtalanul rejtik kódnevek mögé a hibázó rendőröket

Nem titkolhatja a rendőrség az adatvédelmi biztos szerint azokat az adatokat, amelyeket az ORFK egy hónapja nem hajlandó kiadni az [origo]-nak. Az október 23-ai tömegoszlatásról szóló jelentés több hibázó rendőrt is csak kódnéven említ, és a rendőrség eddig megtagadta azonosításukat. Az ombudsman az ügy kapcsán az igazságügyi miniszternek is levelet írt.

Panaszt nyújtott be az [origo] az adatvédelmi biztoshoz, mert a rendőrség egy hónapja nem hajlandó elárulni, pontosan kik azok a parancsnokok, akik hibázhattak az október 23-án összegyűlt tömeg oszlatásakor, illetve azt sem tudhattuk meg eddig, hogy felelősségre vonták-e őket a hibáik miatt.

Többször kértük az ORFK-tól a tömegoszlatásról szóló belső jelentés szerint hibázó rendőrök nevét, de a rendőrség először kihúzta nevüket a dokumentumból, majd többüket csak kódolt néven említett meg. Az ORFK szerint mindez nem közérdekű adat.

Az oszlatásról szóló rendőri jelentésben - az úgynevezett Papp-jelentésben - sok parancsnokra utalnak szakmai hibákkal összefüggésben. Hiába tartják azonban helytelennek a jelentés készítői "Hungária 705-ös", "Erzsébetváros 01", illetve "Rendező 01" parancsait, nem tudni, kiket fednek az elnevezések. Másoknak - Pigler, Gulácsi, Lapid - csak a vezetékneve szerepel a szövegben, így pontosan őket sem lehet beazonosítani.

A rendőrség ellenállása miatt többször az adatvédelmi biztoshoz fordultunk. Péterfalvi Attila végül hivatalos állásfoglalást adott ki a kérdésről. E szerint az általunk kért adatok kiadását "az ORFK nem tagadhatja meg", hiszen ezek "az érintettek feladatkörével összefüggő..., nyilvános személyes adatok".

Péterfalvi szerint a rendőrségnek nem kell közölnie, hogy egyeseket konkrétan hogyan vontak felelősségre, arról azonban tájékoztatnia kell a közvéleményt, hogy elmarasztalták-e a felelősöket. Az erről szóló összesített adatok Péterfalvi állásfoglalása szerint mindenképpen nyilvánosak, "azok megismerését nem lehet semmiféle módon korlátozni".

Az ombudsman szerint az adatvédelmi törvény egyértelműen meghatározza, mit kell a közfeladatot ellátó szerveknek közölniük, más szabályok - például a közfeladatot ellátók jogállására vonatkozó törvények - miatt fennáll a veszélye, hogy "a legtöbb érintett személy esetében gyakorlatilag ki is üresedik" ez a rendelkezés. Vagyis az ellentmondásos jogszabályok kiskapukat jelenthetnek a titkolózáshoz.

Az ombudsman az [origo] panasza kapcsán levelet írt az igazságügyi és rendészeti miniszternek, melyben figyelmezteti: fontos felülvizsgálni a rendőrök adatainak kezeléséről szóló szabályokat. A törvények ellentmondásainak feloldását pedig egy ajánlásában a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető minisztertől kérte, amit a MeH ígérete szerint hamarosan napirendre vesz.

Az ombudsman nem kötelezheti a rendőrséget, hogy adja ki a kért adatokat, csupán ajánlást tehet. Az ORFK-nak harminc napon belül kell válaszolnia a biztos állásfoglalására. Az ORFK sajtóosztályán azt ígérték, csütörtökön vagy pénteken reagálnak.