Kártérítést kaphatnak a lecsukott tüntetők

Milliós kártérítést kaphat az a négy tüntető, akiknek az ügyében a Fővárosi Bíróság kimondta: jogszerűtlenül tartották őket börtönben néhány napig az október 23-i tüntetés után. Az ítélet szerint nem lehet megbüntetni senkit pusztán azért, mert nem engedelmeskedik a rendőröknek és nem távozik a tüntetés helyszínéről.

Jogellenesen büntettek elzárással négy tüntetőt a Fővárosi Bíróság szerint, amely ezzel a döntésével felülírta az elsőfokú ítéletet. I. Norbertet és három társát az október 23-i zavargások során állították elő, pár nappal később pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendzavarás szabálysértéséért négy nap elzárásra ítélte őket. A másodfokú bíróság szerint azonban a négy demonstrálót nem lehetett volna felelősségre vonni, ugyanis ehhez az önmagában kevés, hogy nem engedelmeskedtek a tömeget oszlató rendőröknek és nem hagyták ott a tüntetés helyszínét.

A bíróság indoklása szerint az engedetlenségük nem éppen jogkövető magatartás, de azért nem is szabálysértés. A Fővárosi Bíróság az őrizetbe vett tüntetők fellebbezése alapján járt el, és megállapításainak az ad külön jelentőséget, hogy más tüntető ehhez hasonló ügyében is a héten kerül sor tárgyalásokra, ellenük is az a fő vád, hogy nem tettek eleget a hatóság felszólításának. Mivel a bíróság egyértelműen kimondta, hogy I. Norbert és társainak őrizetbe vétele és az elzárás jogellenes volt, emiatt kártérítési pereket is indíthatnak a rendőrséggel szemben.

Ellentmondó ítéletek születtek

Ha perelnek, milliós nagyságrendű kártérítést kaphatnak az elzárásra ítélt tüntetők Futó Barnabás ügyvéd szerint, aki a szeptemberi, októberi zavargások több résztvevőjét is képviselte az ellenük indult, valamint az általuk a rendőri intézkedések miatt kezdeményezett eljárásokban. "Mindenképpen túlzó a négy nap, és ha a rendőri intézkedés jogszerűtlenségét kimondó ítélet jogerőssé válik, biztosan meg fogják nekik ítélni a kártérítést" - mondta.

A demonstrálók egyrészt követelhetik a vagyoni káruk megtérítését, így például a jövedelemkiesést, hogy négy napig nem tudtak dolgozni. Ezen túlmenően pedig beperelhetik a rendőrséget a nem vagyoni káruk miatt is, vagyis a személyüket ért más hátrányokért, ilyen például az, hogy mások negatívan ítélték meg őket az eljárás miatt. Futó Barnabás arra is felhívta a figyelmet, hogy az őszi tüntetéssorozatot követő eljárásokban nagyon gyakori volt, hogy az elsőfokú és a fellebbezés nyomán meghozott ítélet teljesen ellentétes volt.

A bírósági ítéletből elviekben az következik, hogy egyáltalán nem lehet fellépni azokkal szemben, akik nem vesznek tudomást a rendőri felszólításról és megtagadják az engedelmeskedést. A rendőrség egyelőre nem kommentálta a bírósági ítéletet. Garamvölgyi László, Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője az [origo]-nak azt mondta, hogy hozzájuk hivatalosan még nem érkezett meg az ítélet, és nem kommentálta a döntést.

A "szájtátók" nem sértik a törvényt

A szabálysértésekről szóló törvény egyébként úgy rendelkezik: a be nem jelentett, így jogellenes rendezvényeknél csak azt lehet megbüntetni, aki ezt megszervezte, illetve megtartotta, de a szervező is csak pénzbírsággal sújtható, elzárással nem. A résztvevőt pedig csak valamilyen más szabálysértés miatt lehet őrizetbe venni, például ha nem csak ott van, hanem például rongálást vagy garázdaságot követ el, ilyenre azonban nem volt bizonyíték a négy férfi esetében.

Kolláth György alkotmányjogász szerint az alkotmányba foglalt gyülekezési jogból is következik, hogy - megfogalmazása szerint - az egyszerű szájtátókat nem lehet csak azért büntetni, mert ott vannak. Az a véleménye, hogy a mostani "nem túl liberális, de nem is eltúlzott" bírósági ítélet nyomán el kell gondolkodni azon, mi minősül a rendőrség akadályozásának. "Nincs egyértelműen megállapítva, hogy mi az, ami már intézkedésre késztet egy rendőrt és így az ezzel való szembeszállás már szabálysértésnek számít" - magyarázta.