Lassan körbezárják a zöld frontok Fodort

Már csak a déli szomszédoknak kellene előállniuk egy ciános bányával vagy egy szemétégetővel, és szinte be is zárulna a szennyezéssel fenyegető kör Magyarország körül. Fodor Gábornak persze már így is akad tennivalója az osztrákokkal, a szlovákokkal és a románokkal is, de vajon mit ér egy magyar környezetvédelmi miniszter szava egy külföldi nagyberuházásnál? Az [origo] bemutatja a zöld frontokat.

Verespataki aranybánya - Románia
Ki akarja és miért? A kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervezi Romániába, eddig 200 millió dollárt fektetett be és 450 alkalmazottat foglalkoztat a beruházás sikere érdekében. A cég mintegy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt szeretne felszínre hozni.

Milyen veszélyt jelent? A bánya azt a cianidos technológiát alkalmazná, amely a 2000 januári nagybányai ciánkatasztrófát is okozta, de Friedrich Róbert szerint annál 40-szer nagyobb szennyezésre lenne képes. A beruházás négy hegyet tenne tönkre, egy nagy völgyet pedig mérgező zagytározóvá alakítana, amit egy 185 méter magas gát zárna le - magyarázta az MTVSZ szakértője. Katasztrófa esetén a szennyezés román területen mintegy 400 kilométert haladva a Maros folyón érné el a magyar határt, amelytől számítva összesen közel 70 kilométeren szennyezheti a Maros és a Tisza hazai szakaszát. Ráadásul, amennyiben ez a bánya megvalósul, várhatóan szabad útja lesz több más bányának is, mivel a beruházó cégnek van kitermelési engedélye számos egyéb területre is - tette hozzá Friedrich.

Hol tart most? A bánya terve jelenleg a környezeti hatástanulmány szakértői elbírálásánál tart. Ennek során a KvVM a terv elutasítását javasolta, mivel a beruházó cég magyar aggályokra adott válaszait a minisztérium nem találta megnyugtatónak. A KvVM szakemberei kifogásolták többek között a túl magas cianid szennyezéssel járó technológia alkalmazását, nem értettek egyet a földrengési kockázat felmérésének kidolgozottságával, valamint elégtelennek találták a baleseti kockázatelemzést is. Közben a román környezetvédelmi miniszter felfüggesztette a terv engedélyeztetési folyamatát, mivel a beruházó cég településrendezési engedélyét a román bíróság érvénytelenítette. Ezt követően azonban a helyi hatóságok új engedélyt adtak a cégnek a településrendezésre.

Mit tehet Magyarország? Verespatak esetében az sem egyértelmű, hogy a román fél akarja-e a beruházást, legalábbis ez derül ki a romániai Fehér megye tanácselnökének július végi nyilatkozatából, aki színvallásra szólatotta fel a román környezetvédelmi tárcát. Közben a román parlament előtt várakozik a bányászati törvény módosítási javaslata, amely elfogadása esetén betiltanák Romániában a cianidos technológiát. A Greenpeace magyarországi szervezete szerint diplomáciai erőfeszítéseket kellene tenni, hogy a módszert az EU egységesen tiltsa be, a minisztérium azonban egyelőre az Espoo-i Egyezmény lehetőségeit próbálja kiaknázni. Az MTVSZ egyébként helyi szervezetekkel együtt már évek óta kampányol a bánya ellen, amivel Fridrich Róbert szerint sikerült elérniük, hogy a Világbank kihátráljon a beruházás mögül.

Körmöcbányai aranybánya - Szlovákia
Ki akarja és miért? A kanadai Tournigan Gold Corporation 2003 júliusában vásárolta meg az 1972 óta nem művelt, 12 négyzetkilométeres Körmöcbányai aranylelőhelyet, ahol hét célterületen szeretnének aranyat és ezüstöt bányászni.

Milyen veszélyt jelent? Bár Körmöcbánya Szlovákia középső részén található, egy esetleges katasztrófa esetén az arany kioldásából hátramaradó 11 millió köbméternyi nátrium-cianidos oldat egy része a Garam folyón keresztül a Dunába juthat, és így 3-4 millió magyar vízellátása kerülhet veszélybe. A bányát Körmöcbánya vezetése is ellenzi, mert a vele járó környezeti hatások összeegyeztethetetlenek az EU által támogatott helyi ökoturizmussal.

Hol tart most? "A helyi lakosok ellenállásának köszönhetően jelenleg csend van, Körmöcbányán" - mondta az [origo]-nak Friedrich Róbert, hozzátéve, hogy természetesen ez az állapot nem tekinthető véglegesnek, mivel nagyon nagy pénzekről van szó. A beruházó cég honlapja is a zöldek félelmeit támasztja alá: itt az olvasható, hogy a bányáról jelenleg megvalósíthatósági tanulmányt készíttetnek, amely 2007-re várható.

Mit tehet Magyarország? Az Espoo-i Egyezmény alapján Magyarország már 2006 márciusában, egy hónapos civil egyeztetés után javaslatot tett a bánya hatásvizsgálatának szempontjaira. A következő lépésre akkor kerül sor, ha a szlovák fél megküldi az elkészített hatásvizsgálat dokumentációjátt.

^{Szlovákia tartogat még meglepetéseket}

Jahodnai uránbánya - Szlovákia
Ki akarja és miért? Szintén a kanadai Tournigan Gold Corporation szeretné feltárni a Kassától néhány kilométerre északnyugatra található jahodnai uránlelőhelyet. A cég honlapján olvasható, 2007 májusi fejtegetések szerint elképzelhető, hogy ez a világ legnagyobb kiváló minőségű uránlelőhelye.

Milyen veszélyt jelent? A tervezett aranybányákhoz hasonlóan a magyarországi folyók vízgyűjtő területén épülne. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges gátszakadás esetén a külszíni fejtéses bányából radioaktív nehézfém kerülhetne a Hernádon keresztül Magyarországra - vázolta a veszélyt Friedrich Róbert.

Hol tart most? Az MTVSZ szakértője szerint a bánya egyelőre csak terv, de mivel veszélyes lehet, fontos, hogy a hatóságok időben értesüljenek róla. A beruházó cég 2006 folyamán több fúrást végzett a területen, hogy felbecsülje a nyersanyagkészletet. A legújabb becslések eredményét 2008-ra várják.

Mit tehet Magyarország? A projekt jelenleg még a kezdeti, felmérési fázisban van, ezért egyelőre csak figyelemmel kísérhetjük a fejleményeket.