Súlyos titkokat őrizhetnek a cattanisok

Amnéziás politikusok, homályos utalások, kiábrándult vagy rossz útra tévedt rendőrök - egyebek mellett ilyen részletekből áll össze a Cattani-csoport nevű rendőrségi egység története, amelyre most az olajügyekkel foglalkozó újságíró bántalmazása kapcsán irányult újra a figyelem. Miért szűnt meg az állítólagos szupercsoport olyan hamar a kilencvenes évek elején? Miért lett titkos négy tagjuk vallomása? És mit tudni most a nyomozókról?

Egy konkrét - igaz, meglehetősen zavaros - történetben közvetlenül érintkezett egymással a politika és a Cattani-csoport, illetve annak néhány tagja. Négy rendőr évekkel a megszűnés után, 1993 márciusában közjegyző által hitelesített vallomást tett arról, hogy feletteseik állítólag politikai jellegű munkára utasították őket. (Hogy ez a csoport működése alatt történt vagy később, az nem egyértelmű.) Az állítólagos célszemély Torgyán József kisgazda politikus volt. Ő állította azt a parlament 1993. március 29-i ülésén, hogy a közjegyzői okirat szerint a rendőrtisztek utasítást kaptak a lejáratására: csempésszenek kábítószert vagy fegyvert az autójába, illetve zavarják meg a kisgazdák több tömegrendezvényét 1992-ben.

Az akkori legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán még aznap bejelentette, hogy "ténymegállapító vizsgálatot" indít az ügyben. A négy rendőr pár nappal később megjelent egy független és ellenzéki parlamenti képviselőkből álló munkacsoport előtt, amely a köztársasági elnök 1992. október 23-i beszédének megzavarását vizsgálta. A tiszteknek ugyanis állítólag voltak információik erről az ügyről is. Hogy miről beszéltek a képviselőknek, az nem derült ki, most pedig 14 év után meglehetősen nehéznek bizonyult rekonstruálni a történteket.

"Az én emlékezetem is kihagy"

A munkacsoportnak tagja volt két jelenleg is aktív képviselő, Jánosi György (MSZP) és Mécs Imre (akkor SZDSZ, most MSZP) is, Jánosi azonban még csak felidézni sem tudta az ügyet. "Kalkulálja bele, hogy az én emlékezetem is kihagy" - mondta sajnálkozva az [origo]-nak. Mécs Imre részletekről szintén nem tudott beszélni, de arra emlékezett, hogy hallgattak meg rendőröket. Azt mondta, hogy ezek a rendőrök annyira "őszintén beszéltek, hogy támadási felületet biztosítottak maguk ellen", ezért a munkacsoport tagjai úgy döntöttek, nem hozzák nyilvánosságra az elhangzottakat. A titkolózás olyan jól sikerült, hogy Mécs állítja, ma már nem is tudja, konkrétan miről beszéltek a nyomozók.

A négy rendőr közül az [origo]-nak csak egyet, Illés Gyulát sikerült elérnie, de ő sem kívánt nyilatkozni. Bodrácska - akit más vezetőkkel együtt megvádoltak a közjegyző előtt tett nyilatkozatban a rendőrök - csak annyit mondott, hogy a legfőbb ügyészség meghallgatta őt másokkal együtt, és ő elmondta ott a véleményét.

Titkosított iratok

Nem lehet tudni, hogy az ügyészség mire jutott, a vizsgálati anyagot ugyanis titkosították nyolcvan évre. Legalábbis ezt írta több lap is, azok azonban, akik elvileg ismerhetik ennek a vizsgálatnak a sorsát, a titkosítás körülményeit, állítólag nem tudnak semmiről. Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész az [origo]-nak most azt mondta, nem is emlékszik erre az ügyre. A Mai Nap 2002 nyarán egy a témáról írt cikkében az szerepelt, hogy Kuncze Gábor korábbi belügyminiszter fel akarta oldani a titkosítást, de miután átolvasta, letett erről. Kuncze az [origo]-nak tagadta ezt, mondván, ha lett volna ilyen ügy, illetve irat, akkor arra emlékezne, de neki nem ugrik be semmi.

A Cattani-csoport egyik olyan egykori tagja sincs már a rendőrség kötelékében, akikről az [origo]-nak sikerült információt szereznie. Az egységet vezető Illés Gyula 1992-93 körül távozott az állományból, jelenleg egy étterem tulajdonosa és egy vagyonvédelmi cég ügyvezetője. Vágó Imréné Csepel rendőrkapitányaként tett szert országos ismertségre Zámbó Jimmy halála kapcsán, amiről könyvet is írt, 2003 óta pedig az In-Kal Security nevű biztonsági cég szakmai főigazgatója. A válogatott focistaként ismertté vált Kovács Béla 2004-ben hagyta ott a rendőrséget, jelenleg ő is egy biztonsági cégnél, a Group 4-nál dolgozik szakértőként.

A Tasnádi-kapcsolat

A legtöbbször talán Labancz Ferenc szerepelt a sajtóban a régi cattanisok közül, és nemcsak azért, mert most kiderült, hogy együtt dolgozik a megvert újságíróval. 2005 májusában közölte a Nemzeti Nyomozó Iroda, hogy emberölés előkészületével gyanúsították meg az egykori rendőrt. Részleteket nem közöltek, de több lap is arról számolt be, hogy Labanczot azzal gyanúsították, Tasnádi Péter pénzt adott neki azért, hogy ölje meg a feleségét. Labancz Ferenc az [origo]-nak nem kívánt nyilatkozni, pedig az utóbbi hetekben több alkalommal is megszólalt rendőrségi ügyekben. Kármán Irén bántalmazása előtt például azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy titkos részleteket tud Fenyő János megölésének hátteréről, ezeket azonban nem hozta nyilvánosságra.

Sejtetésekből, homályos utalásokból nem volt hiány eddig sem, akár a Cattani-csoport ügyeiről, akár a későbbi olajszőkítési történetekről volt szó. Az alvilág, a rendőrség és a politika állítólagos kapcsolata volt a slágertémája a 2000 novemberében megszűnt olajbizottságnak is. A testület tevékenységét botrányok kísérték, de konkrét eredményt nem tudott letenni az asztalra. A feltételezett összefonódásokról azonban a bizottság ülésén beszélt a Cattani-csoport után létrehozott, szervezett bűnözés elleni szolgálat volt vezetője, Tonhauser László is, aki különösebb köntörfalazás nélkül kijelentette: a rendszerváltáskor a bűnözői csoportok beépültek a politikába. Részletekbe, nevek, ügyek ismertetésébe azonban ő sem bocsátkozott.