Megdorgálta demokráciánkat a Freedom House

Míg a bolgár és a román demokrácia fejlődött 2006-ban, Közép-Európa többi részén megtorpanást vagy visszaesést tapasztalt a Freedom House nevű szervezet legfrissebb jelentése. Magyarország is rontott. Teljesítményén elsősorban a korrupció visszaszorításával, valamint a független média és bíróságok terén lehetne javítani a jelentés szerint.

Némileg gyengült a magyar demokrácia 2006-ban - állapította meg a Freedom House nevű független szervezet csütörtökön kiadott éves jelentésében. A Nations in Transit (Átalakuló államok) című kiadvány 29 országban vizsgálja a demokratizálódás folyamatát, Közép-Európában és a volt Szovjetunió eurázsiai részén. Az országokat hét kategóriában pontozzák: értékelik a demokratikus kormányzást országos és helyi szinten, a civil társadalmat, a választási folyamatot, a független médiát és bíróságokat, valamint a korrupciót. Ezek alapján pontozzák az országokat 1-7-ig terjedő skálán, ahol a demokratikus fejlődés legmagasabb fokát jelzi az 1-es, a legrosszabb eredmény pedig a 7-es.

Magyarország a 2006-os év alapján 2,14 demokráciapontot kapott, vagyis visszacsúszott a 2005-ben elért kerek 2-höz képest. Kováts Roland, a Freedom House Europe igazgatója elmondta: az ország a korrupció, a média és a független bíróságok kategóriájában szerepelt a legrosszabbul.

A jelentés kitér arra, hogy megrendült a vezetésbe és a kormányzati intézményekbe vetett bizalom. A Freedom House a pontozásnál figyelembe vette, hogy politikai pártok civil közösségeket használtak fel a kampányaikban, és ősszel feltűnt néhány olyan csoport, amely szembehelyezkedett a liberális demokrácia alapelveivel. 2006 áprilisában előfordultak választási csalások, valamint szándékos félretájékoztatás a gazdasági helyzetről az MSZP-SZDSZ koalíció részéről - olvasható a jelentésben.

A tanulmány szerint emellett a miniszterelnök rosszul kezelte a kormányzati krízist szeptemberben, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kormányzati struktúrán kívüli létrehozása pedig gyengítette az intézményeket és a konszenzust. A szerv ugyanis 31,5 milliárdnyi EU-s pénzt kezel, a kormányon kívül működik, de közvetlenül a miniszterelnöknek számol el.

A Freedom House visszaesést mutatott ki többek között Litvániánál, Lengyelországnál, Szlovéniánál és Szlovákiánál is. A romlás Lengyelország esetében a leglátványosabb, 7 éve még vezette a nyolcak listáját, most viszont utolsó. A szlovák demokrácia a magyarénál nagyobb mértékben romlott, a két ország pontszáma most megegyezik, holtversenyben állnak a negyedik helyen. A legjobb értékelést Szlovénia kapta, 1,82-vel vezeti a huszonkilences listát, még úgy is, hogy az előző évi önmagához képest kissé rontott. Javulás ért el a két új uniós tagország, Bulgária és Románia. A 2 körüli értékek a Freedom House pontrendszere alapján még a szilárd demokrácia kategóriájába esnek.

Charles Gáti politológus professzor a jelentést ismertető sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nem lát katasztrófát, csak problémákat Közép-Európában. A Nations in Transit jelentésben még mindig a tíz közép-európai ország vezeti a huszonkilences listát. A legrosszabb pontszámot Türkmenisztán és Üzbegisztán kapta, a Freedom House szerint ezek a leginkább elnyomó országok.