Lekezelő rendőrökre panaszkodtak a romák

Tegező rendőr, jogszerűtlen kilakoltatás, rosszindulatú irodisták, cigányellenes netes fórumok - néhány a kisebbségi ombudsmanhoz érkezett 2006-os panaszok témái közül. A biztos az elmúlt évet összefoglaló beszámolójában a legtöbb figyelmet az új kisebbségi törvénynek szenteli, és megállapítja: a tavaly tesztelt új törvény alkalmatlan arra, hogy véget vessen a súlyos visszaéléseknek.

"Gyakran igazoltatnak a rendőrök, és mindig tegező hangnemben szólnak hozzám, holott már elmúltam 30 éves. Megfigyeltem, hogy más - nem roma - emberekkel szemben sokkal udvariasabbak. Mit tehetek azért, hogy velem szemben megszűnjön ez a csendőrpertu?" - ilyen és ehhez hasonló panaszok gyakran futnak be a kisebbségi ombudsman irodájához. A panaszok egy jelentős része a lakhatással, megélhetési nehézségekkel kapcsolatos - ezek többsége romáktól érkezett, jegyzi meg az ombdsman, Kaltenbach Jenő beszámolójában.

Az ilyen ügyekben levelet írók azt feltételezték, hogy "a bepanaszolt szerv, intézmény kifogásolt eljárására, mulasztására cigány származásuk, kisebbségi hovatartozásuk miatt került sor". Többször előfordult például, hogy - miután a sértett nem kapta meg a neki járó segélyt vagy ellátást -, a polgármester vagy a jegyző arra hivatkozott, hogy a panaszos nem nyújtott be erre vonatkozó kérelmet. "A társadalmi kirekesztettségben élő, többnyire képzetlen panaszosok sokszor még az alapvető jogaikkal sincsenek tisztában, ilyen esetben rendkívül fontos a hatóság, az eljáró szerv segítő hozzáállása" - olvasható a beszámolóban.

Egy másik esetben az okmányiroda a panaszos ügyének intézésekor indokolatlanul lassan, hátrányosan megkülönböztetve járt el. Nem magyarázták el neki, hogyan lehet ingyenesen elintézni az ügyet - így a panaszosnak ki kellett fizetnie az eljárási költséget, amely nehézségeket okozott neki. Az ügyintéző "elutasító" magatartása vélhetően összefüggött a panaszos cigány származásával - olvasható a jelentésben. Az ehhez hasonló ügyeknél azonban a hátrányos megkülönböztetést általában nem tudta bebizonyítani az ombudsman hivatala.

Kilakoltatás - csak úgy

Amikor tavaly a zuglói önkormányzat eladott egy házat, kilakoltattak több kisgyermekes családot, akik az épület eredetileg üzletként használt helyiségeibe költöztek be. Az önkényes lakásfoglalókkal szemben azonban az önkormányzat mindvégig jogellenesen járt el - állapította meg a kisebbségi ombudsman vizsgálata. Az önkényes lakáshasználókat elzárták a mellékhelyiségektol, illetve a szemétlerakó létesítményektől, ami sértette többek között az emberi méltósághoz fűződő jogukat.

A kisebbségi biztos megkeresésére a városrész szociális ügyekért felelős alpolgármestere többek között azt közölte, hogy "az önkényesek" "kriminalizálják a környéket", és az obudsmani hivatal is jobban tenné, ha "a rendes emberek" jogait védené. Az önkormányzat emellett mindvégig azzal érvelt: nem történt kilakoltatás, mert hivatalosan nem volt tudomásuk arról, hogy önkényes lakásfoglalók élnek az épületben. A vizsgálat ennek ellenkezőjét állapította meg.

Olaszliszka és a gyűlölet

"Számosan fordultak hozzánk azt panaszolva, hogy a hazai cigány közösség méltóságát sérti a média által cigányokról közvetített, gyűlöletkeltésre is alkalmas, hamis kép" - olvasható a beszámolóban. A panaszok leginkább a tavalyi olaszliszkai gyilkossághoz köthetők. A cigányellenesség internetes fórumokon is hatványozottan jelentkezett Olaszliszka után.

Egy oktatási, felvételi információkat tartalmazó, a diákok körében népszerű portál fórum rovatában például "vaskos, rasszista, cigányellenes szövegeket" lehetett olvasni. Az ombudsman beszámolója szerint "amikor a kisebbségi biztos megkereste a weblap üzemeltetőjét, az, miközben a rovat létezését is tagadta, a teljes véleménynyilvánítási felületet és az összes hozzászólást törölte". Egy német szerverről üzemeltetett honlapon pedig "nem egyszerűen az ellenérzéseiket fejezték ki egyesek, hanem ott a romák kiirtására buzdító-bátorító-felszólító, a Divízió88 együttestől származó dalszövegek és más gyűlöletre uszító tartalmak is voltak".

Választási csalások

Beigazolódtak az ombudsman aggodalmai az új kisebbségi választási törvénnyel kapcsolatban a beszámoló szerint, amelyben Kaltenbach Jenő azt írja: "a korábbi súlyos rendellenességek kiküszöbölésére irányuló változtatási szándék lényegében meghiúsult", a nyilvánvaló jogsértéseknek nincs semmilyen szankciójuk.

Az Országos Ukrán Önkormányzat például arról számolt be, hogy egyes "álkisebbségi" jelölő szervezetek közreműködésével több olyan kisebbségi önkormányzat alakult meg, amelyet a közösség nem ismer el. Sok román, ruszin és ukrán önkormányzat legitimitását maguk a közösségek vitatták. Jogorvoslati kérelmüket azonban rendre elutasították a választási szervek arra hivatkozva, hogy a választások szabályszerűen zajlottak le. Olyan településeken is létrejöttek kisebbségi önkormányzatok, ahol egyáltalán nem él olyan kisebbség. Másutt kizárólag a képviselők nemzetiségiek - olvasható a beszámolóban. A kisebbségi ombudsman szerint az ilyen visszaélések mögött az "anyagi haszonszerzés szándéka" áll.