Lévai: A kormány fél megadni a melegek jogait

Vágólapra másolva!
Magyarországon a politikusok félnek egyenlő jogokat adni a melegeknek, mivel az effajta esélyegyenlőségnek nálunk nincs társadalmi támogatottsága - mondta Lévai Katalin szocialista európai parlamenti képviselő a homofóbia elleni küzdelem világnapja alkalmából tartott szemináriumon. A jogaikkal elégedetlen melegeknek a politikus azt javasolta, egyszerre álljanak a nyilvánosság és a politikusok elé.
Vágólapra másolva!

"Ötvenegy éves vagyok, és huszonkét éve élek együtt a barátommal. Össze akarunk házasodni! Miért nem engedik?" - kérdezte indulatosan Láner László, a Mások című újság munkatársa a homofóbia elleni küzdelem világnapja alkalmából tartott szemináriumon pénteken. A férfi, akárcsak az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája által szervezett rendezvény többi résztvevője, elégedetlen a rá vonatkozó magyar törvényekkel, amelyek se házasságot, se gyerekvállalást nem engedélyeznek a melegek számára.

Lévai Katalin, a rendezvény háziasszonya az esélyegyenlőség megteremtésének csigatempóját a társadalmi támogatottság hiányával magyarázta. "Magyarországon az antidiszkriminációs törvény sem azért jött létre, mert a társadalom verte a falat, hogy kell neki, hanem mert nélküle nem léphettünk volna be az Európai Unióba" - mondta. Ezzel a kényszerűen meghozott törvénnyel pedig lerövidültek azok a társadalmi viták, amelyeken keresztül az esélyegyenlőség igénye gyökeret verhetett volna a társadalomban - tette hozzá.

Miközben Dániában az emberek 64, Svédországban 71, Hollandiában pedig 82 százaléka támogatja a melegek együttélését, Magyarországon ez az arány mindössze 18 százalék - mutatott rá az európai parlamenti képviselő. Ebben a helyzetben a jogalkotó politikusok félnek hozzányúlni a melegek jogaihoz, mert az hatalmas népszerűségvesztést jelenthet nekik - vélekedett.

"Akkor viszont pont most kéne törvénybe iktatni a melegek házassághoz és gyerekvállaláshoz való jogát, hiszen az MSZP mostani népszerűségénél mélyebbre nem nagyon mehet" - kontrázott erre némi derültség közepette Takács Judit, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatóintézetének munkatársa, a Háttér Társaság a Melegekért egyik alapítója.

Lévai - mivel európai képviselőként nincs beleszólása a hazai törvényalkotásba - arra bíztatta a civileket, hogy panaszaikat feltétlenül juttassák el a politikusokhoz. Ehhez a nyilvános közmeghallgatás formáját javasolta, ahol a melegek sajtó előtt szembesítnék az illetékes minisztériumot problémáival. Az esemény megszervezéséhez Lévai felajánlotta segítségét, így arra a melegszervezetek egyetértésével várhatóan még júniusban sort kerítenek.

A kormány is látja a problémát

"Nyilván a magyar jogrendszer nem felel meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy csak azokon a területeken tartalmazzon hátrányos megkülönböztetést, ahol feltétlenül indokolt" - ismerte el a melegszervezetek képviselői előtt Sepsi Tibor, az igazságügyi minisztérium alkotmányjogi főosztályvezető-helyettese is. Mint mondta, a minisztérium tisztában van a vitatott kérdésekkel, azokat a készülő új polgári törvénykönyvben szeretné orvosolni, de kész meghallgatni a panaszokat a Lévai Katalin által javasolt formában is.

Az új Ptk. már elkészített tervezete egyelőre nem tartalmazza a meleg párok házasodáshoz vagy gyerekvállaláshoz való jogát. A törvénykönyv megtartja a regisztrálatlan élettársi kapcsolat jelenlegi intézményét, ugyanakkor lehetővé tesz egyfajta fakultatív, regisztrált élettársi kapcsolatot is, ami például elősegíti az meleg párok közötti öröklést, így bizonyos szempontból előrelépést jelent - mondta Sepsi Tibor.

A hír hallatán a melegszervezetek korántsem törtek ki örömujjongásban, szerintük ugyanis ez a "furcsa, öszvér megoldás"egyáltalán nem elég. A résztvevők némi dühvel fűszerezve zúdították sérelmeiket Sepsire és Lévai Katalinra, mivel szerintük évek óta csak ígéreteket kapnak, az új Ptk. pedig még nagyon messze van. "Évek óta küzdünk a jogainkért, és lassan megöregszünk anélkül, hogy megvalósulna az egyenlőség" - panaszolták.

Pedig - mint mondják - egyáltalán nem kellene tartani a társadalmi felháborodástól, hiszen a korábbi hasonló döntéseknek sem volt semmilyen visszhangjuk. Nem volt felháborodás sem akkor, amikor a homoszexuálisok regisztrálatlan élettársi kapcsolatát engedélyezték, sem akkor, amikor törvénybe iktatták, hogy a heteroszexuálishoz hasonlóan homoszexuális nemi kapcsolatot is büntetlenül lehessen létesíteni 14 éves kortól.

Visnovitz Péter