Széttárt kezekkel kellene beérniük a fogyatékosoknak

Dunát lehetne rekeszteni a fogyatékosoknak adott kormányzati ígéretekkel, de a sok szép vállalás mindig elsikkad valahogy. A politikusok kényszerpályára hivatkozva tárják szét a kezüket, de akad olyan minisztérium is, amely egész egyszerűen nem válaszol a témával kapcsolatos kérdésekre. Mit ígért a kormány a fogyatékosoknak és mi valósult meg belőle? Olvassa el az [origo] összeállítását munkalehetőségekről, utazásról, akadályokról!

"Egy, már több mint egy éve lejárt hat és fél éves határidő végső soron újabb öt, illetve nyolc évvel történő meghosszabbítása Sólyom László szerint aránytalan és méltatlan lenne, és jelentősen hátráltatná a fogyatékkal élők társadalmi integrációját." (A köztársasági elnöki hivatal közleménye, 2006. március 2.)

"Az egyik szemünk sírt, a másik nevetett" - értékelte Szakály József Sólyom László köztársasági elnök döntését, hogy megfontolásra visszaküldte a parlamentnek az esélyegyenlőségi törvény módosítását, emely az állami intézmények esetében 2010-ig, míg az önkormányzati épületek esetén 2013-ig tolta ki, a még 1998-ban meghatározott 2004-es határidőt.

Örültek ugyan annak, hogy az államfő emberi jogi kérdéssé emelte az akadálymentesítést, de az elnöki beavatkozás következményének tartják, hogy 2006-ban erre a célra szánt 800 millió forintnak csak a töredékét használták fel. A módosított törvény ugyanis kimondta, hogy az akadálymentesítéshez költségvetési forrásokat kell biztosítani, de amíg a jogszabály a parlament előtt volt, Szakály szerint egyáltalán nem írtak ki ilyen pályázatokat.

Pedig a munkavállalás nehézségeinél is komolyabb problémát jelent a fogyatékosok nagy része (valamint a nehezen mozgó idősek és a babakocsit toló kismamák) számára a közlekedés, hiszen egy lépcső gyakran leküzdhetetlen akadályt jelent. Hivatalos adatok szerint 2005-ben az önkormányzati épületeknek mindössze 13 százaléka, a minisztériumoknak pedig 60-70 százaléka volt akadálymentesített, míg a bíróságok 30 százalékát lehetett kerekesszékkel is megközelíteni.

Lift helyett busz

"A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre." (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról)

Liftek helyett alacsony padlós buszokkal segíti a BKV a mozgássérültek közlekedését - adta hírül április végén a közlekedési vállalat. A BKV ugyanis hiába ígérte meg, hogy a 2-es metró állomásainak felújításakor lifteket épít be, az arra elkülönített három- és félmilliárd forint elégtelennek bizonyult. A cég most úgy számol, négy megálló átalakítása tizenötmilliárd forintba kerülne. (A 4-es metró állomásait már minden esetben lifttel együtt építik, így az akadálymentes lesz).

Nem a lift kimaradása volt azonban a metrófelújítás egyetlen, a fogyatékosok számára hátrányt okozó hiba. A felújított állomások közül csak a Blaha Lujza téren építették be - utólag - azokat a vakvezető csíknak nevezett bordás padlóelemeket, amelyek a vakok tájékozódását segítik. A BKV ígéretet tett arra, hogy hamarosan a többi állomáson is elhelyezik a csíkokat, és nyolc állomáson már üzembe is helyezte az Audió Tájékoztatási Segédletnek nevezett rendszert, amely hangjelzéssel segíti a vakokat, hogy megtalálják a megfelelő irányú mozgólépcsőt.

A BKV adatai szerint egyébként a fővárosi járművek 20, a megállók 30, a járatok 27 százaléka alkalmas arra, hogy azokat a fogyatékkal élők, vagy más okból nehezen mozgók is használhassák. A MÁV-ot hiába kérdeztük, hogy a kocsik mekkora hányada alkalmas mozgáskorlátozott személyek szállítására, illetve tervezik-e ilyen járművek beszerzését, nem kaptunk választ.

Utazz, ha tudsz!

"Az az ön egyedi, szociális kérdése, hogy ki tud-e mellé fizetni annyit, amennyit, vagy sem." (Horváth Ágnes , az Egészségügyi Minisztérium államtitkára az RTL Klub, Házon kívül című műsorában, 2007. április 5.)

A járművek, peronok és állomásépületek akadály-mentesítésének hiánya miatt sokan vannak, akik nem képesek a tömegközlekedést használni. Ők idén, januárig utazási támogtást kaptak az egészségbiztosítól, amit benzinre is költhettek. A januárban hatályba lépett rendeletmódosítás értelmében azonban csak annyi támogatást fizetnek, amennyibe a busz vagy vonatjegy kerülne.

Ez azt jelenti, hogy egy iskoláskorú gyerek után csak a jegy árának 33 százalékát fizetik ki, míg egy 6 év alatti gyerek vagy egy 65 év feletti ember nem kap semmit, hiszen ők ingyen utazhatnának a tömegközlekedési eszközökön. A jogszabályalkotók azt azonban nem vették figyelembe, hogy a fogyatékosok közül sokan nem tudják igénybe venni ezt a kedvezményt, az egyéni közlekedés pedig jóval drágább, mint a busz vagy a vonat.

Az egészségügyi tárca csak szűkszavúan magyarázta a módosítást, mind az [origo]-nak, mind a miniszterhez kérdést intéző parlamenti képviselőknek. A válaszokból az derült ki, hogy a minisztérium szerint ezt a támogatást nem az Egészségbiztosítási Alapból kellene finanszírozni. A szociális tárcától úgy tudjuk, az Egészségügyi Minisztérium eredetileg teljesen meg akarta szüntetni a támogatást, az SZMM kérésre azonban csak csökkentette azt. Érdeklődésünkre, hogy hogyan kívánják pótolni ezt a támogatást, az oktatási, az egészségügyi és a szociális tárca is csak annyit közötl, folyamatban vannak az egyeztetések.

Van azonban olyan kérdés, amiről tárgyalni sem hajlandók a kormánypártok: a parlamenti többség például március 19-én nem vette tárgysorozatba azt a módosító indítványt, amely visszaállította volna a fogyatékosok gépjárműadó-mentességének korábbi formáját. Januártól ugyanis csak az után a jármű után nem kell fizetni, amely a fogyatékos személy vagy pedig a 18 év alatti fogyatékos gyermek szülei tulajdonában van.

A fogyatékosok többsége ugyanis - magyarázta az [origo]-nak a javaslatot benyújtó Tállai András fideszes képviselő - nem tud vezetni, az ő esetükben természetes lenne, hogy egy családtag kocsiját használják. A képviselő azt mondja, a gépjárműadó az önkormányzatok bevétele, az nem érinti a központi költségvetést, de a kormánypártok mégis leszavazták. Ezt többen is azzal magyarázták, hogy ezt a kérdést nem törvényi szinten kell szabályozni, hanem a helyi önkormányzatoknak kell adómentességet adniuk a rászorulóknak.

Kovács Áron