Egyre zavarosabb a mentős haláleset

A hódmezővásárhelyi polgármester továbbra is azt állítja, hogy nem hibáztak a helyi kórházban, amikor a szentesi intézménybe irányították azt a mindszenti férfit, aki útközben a mentőben meghalt. Szerinte ezt a kórbonctani jelentés is alátámasztja. Ennek a tartalma viszont nem ismert. Az ÁNTSZ szerint az ügyeletes orvos és a kórház vezetői hibáztak.

Az [origo] birtokába került annak a hangfelvételnek a pontos leirata, amelyen a továbbszállítás mellett döntő orvos és egy mentős beszélnek egymással közvetlenül az után, hogy a beteg meghalt a mentőautóban. (Minden mentős vonalon zajló beszélgetést rögzítenek.)

Orvos: Jó napot kívánok, figyelek. Azt mondták, hogy telefonáljak, én vagyok a bűnbak, úgyhogy már mondja.

Mentős: Nem mondanám. Na. A lényeg az, hogy a beteg az exitált.

Orvos: Hát azt gondoltam, mert már azért szólnak itt ennyi telefonnal. Na most, nekem reggel a főnök kiadta utasításba, hogy...

Mentős: ...jó, hát egyértelmű...

Orvos: ...de nem írta le. Érti?

Mentős: Aha. Értem.

Orvos: Na most, akkor én nem vettem át, mert nekem ezt mondta, hogy még hozzá se nyúljak a beteghez, másrészt mindszenti, akihez meg még azért se szabad hozzányúlnom,

Mentős: Hát igen, csak itt egyetlenegy baj van, hogy igen közel Vásárhelyhez, és sürgősségi ellátás, meg itt van az országos tiszti-főorvos által kiadott papír, ami mindenkire érvényes, hogy sürgősségi ellátást még az átalakulóban lévő intézeteknek az orvosai is kötelesek ellátni.

Orvos: De a beteg itt stabil volt. Ült, beszélt és lélegzett. Vérnyomást nem mértem, EKG-t nem húztam, ez így van, de az, hogy mikor válik instabillá, azt én nem tudom megmondani.

Mentős: Azt senki nem tudja.

Orvos: Na most, érti, akkor most a beteget beszállították ide valahogy Mindszentről is, ami gondolom, fél óra volt. Addig is stabil volt, mert a mentőben semmit nem kapott. Ült, lélegzett, néztem rá, nem volt halálközelben. Ettől sokkal, nem is fekvővel hozták be. Nem azt mondom, hogy lépkedett. Ismert beteg, ismerem, párszor feküdt nálunk.

Mentős: Ühm. Értem.

Orvos: Hát most érti, én leszek most...

Mentős: Jó, hát a jövőbe senki nem lát...

Orvos: ...két évre börtönbe megyek. Úgyhogy nagyon jó, csak azt mondta, reggel ezt kértem a főnökömtől, hogy adja ezt írásba, mondja meg, hogy kit zavarhatok el, itt van az első beteg, akit nem veszek át, meghal a mentőben. Na most mit szól. Tehát most, érti?

Mentős: Világos, én tökéletesen értem.

Orvos: Tehát most ezt mondom, és akkor kinek......mert azt mondja, hogy a hatályos jogszabályt olvassam el. Elolvastuk reggel, és az van, hogy a beteg szállítható állapotban volt. Nem igényelt kezelést itt. Az, hogy tíz perc múlva, kapun túl meghal, ez sajnos benne van a pakliba.

Mentős: Ez világos.

Orvos: Na most érti, és erre most bárki mondhat bármit, de ha jön egy jogász, és elkezdi ezt cincálni, akkor persze én vagyok az, aki nem ismertem föl, hogy ez halál előtt két lépéssel volt.

Mentős: Na most egy ezeréves COPD-s az bármikor meghalhat.

Orvos: Ezt mondom, másrészt most engedték el Szentes kórház, nem tudom honnan. Önkényesen otthonába távozott.

Mentős: Nagyon klassz.

Orvos: Na most érti. Akkor most én...

Mentős: Kedden reggel jön hozzánk a Kallai főigazgató, és akkor helyre lesz téve, hogy kivel, ki, hova, mit, miért, Mariannal így hármasban ülünk le és akkor megold (nem érteni)

Orvos: De most mondja meg, érti? Most nekem ez a legszarabb. Most rám fogják húzni az egész vizes lepedőt, úgy ahogy van. Szakorvos vagyok, felelős vagyok ezért az ügyért. Most itt mindenki majd mossa a kezét, hogy a mentő behozta, én láttam, én vagyok a hülye, hogy miért nem vettem át, mert ha meghalt két perc múlva. Pedig csak azt csinálom, amit nekem mondanak.

Mentős: Értem, igaza van.

Orvos: Másrészt a mentősök itt álltak körülbelül fél órát. Addig néztem a beteget. Még azt is mondtam, hogy őrizzük úgy, hogy ott állunk mellette és nézzük. Tehát, csak nem, tehát most érti, nem úgy csináltuk, hogy az ajtóba, itt álltak, mert közbe magukat hívták ötvenszer, mert hogy nem akartam átvenni, ezt mondom, hogy addig is a beteg úgy elvolt és ült.

Mentős: Világos.

Orvos: Itt nem bukott le a székről.

Mentős: Mondom, hogy miért hívom.

Orvos: Na.

Mentős: Na. Na most nekünk valahol ezt a beteget ki kéne tenni, ahol boncolni fogják.

Orvos: Hát igen.

Mentős: De hol?

Orvos: Hát most erre mit mondjak, biztos itt nem.

Mentős: Hát elméletileg ott kéne.

Orvos: Hát akkor hozzák. Közel van ide hozzánk?

Mentős: Tessék?

Orvos: Közel van hozzánk?

Mentős: Vásárhely határában állok. Tehát annyi, hogy (nem érteni)

Orvos: És ők ......... az a kettő ember, aki ott volt?

Mentős: Is. Meg a rohamkocsijuk. Tehát a vásárhelyi rohamkocsi is. Tehát ők azonnal elkezdték, és utána belelépett a vásárhelyi rohamkocsi.

Orvos: Hát jó, akkor hozzák vissza, és akkor átveszem exitként, és leviszik a patológiára egyből.

Mentős: Jó. Köszöntem.

Orvos: Én is. Viszonthallásra.

Mentős: Viszonthallásra.