Amatőrökkel vonulunk a klímaháborúba

Merész klímaváltozásos álmai vannak Kóka Jánosnak, de kérdés, mire megy a hallgatag képviselőkkel, a merengő Baja Ferenccel, vagy a legyintő Répássy Róberttel. Szili Katalinra számíthat, ő már Al Gore-t is meghívta, és sokat tud a felmelegedésről, amely egyre komolyabb kihívást jelent Magyarország számára is. Tudja meg, miért vagyunk lemaradva a britektől és tesztelje tudását kvízjátékunkban!

Nem reprezentatív felmérésünkből is kiderült, messze van még Magyarország például Nagy-Britanniától, ahol a jelenlegi kormány és az ellenzék fő erejét adó konzervatív párt is a klímaváltozás kezelését tartja egyik legfontosabb feladatának. A magyar kormány a fordulópontot attól a 10 pontos akciótervtől várja, amelyet közös sajtótájékoztató keretében múlt héten jelentett be Kóka János és Persányi Miklós. A gazdasági minisztériumtól szerettük volna megkérdezni, hogy a személetváltást pontosan hogyan szeretnék kiharcolni, a tárcánál azonban három nap után sem reagáltak többszöri megkeresésünkre.

A zöld tárca környezetfejlesztési főosztályvezetője, Nemes Csaba már közlékenyebb volt. Azt mondta az [origo]-nak: az akcióterv részét képező Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia március-áprilisra készül el, amely várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy a politikusok is megértsék a klímaváltozás fontosságát.

Nemes is a briteket hozta pozitív példaként, akiknek közel másfél éve van klímastratégiájuk, de az elkötelezettséget mutatja az is, hogy a Blair-kormány 2006. áprilisa óta megtéríti a köztisztviselők repülőútjai által okozott légszennyezés kárát. A szimbolikus akció oka, hogy a repülőgép-forgalom jelentősen hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához.

Adózás és hőszigetelés

A jelenleg készülő hazai klímastratégia a közel 200 oldalas brit dokumentummal szemben nemcsak a kibocsátás visszafogását helyezi előtérbe, hanem hangsúlyosnak tartja a változó éghajlathoz való alkalmazkodást. A stratégiában, amelynek betartását egy bizottság felügyeli majd, az élet több területére is alkalmazkodási javaslatokat sorol fel.

Az egészségügyben például a hőhullámok miatt olyan fertőző betegségek megjelenésére kell felkészülni, amelyek korábban nem voltak jellemzőek. Az építészetben olyan szabványokra, amelyek jobb hőszigetelést biztosítanak. A katasztrófavédelemnek pedig a tavalyi augusztus 20-ához hasonló viharokra kell felszülnie. De a környezetbarát megoldásokat a közbeszerzések során is figyelembe akarják venni, valamint az adórendszernek is támogatnia akarják a klímavédelmet.

Lesz mit számon kérni

Az Energia Klub az akcióterv bejelentését egyértelműen kommunikációs fogásnak tartja. Kardos Péter, a környzetvédő civil szervezet munkatársa szerint az azonban mindenképpen pozitív fejlemény, hogy végre a gazdasági minisztérium is aktivizálódni látszik az ügyben. A civil aktivista azt mondta, a klímastratégia legnagyobb előnye, hogy legalább lesz mit számon kérni a kormányon.

Kardos szerint az, hogy végre a kormány kezdi komolyan venni a problémát, annak köszönhető, hogy az EU a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosa, ráadásul az ezzel kapcsolatos hazai kutatások is felpörögtek. A környezetvédő szerint klímastratégia szempontjából Magyarország az uniós államok középmezőnyében helyezkedik el: Nagy-Britannia jóval előttünk jár, a görögök és a portugálok viszont még nálunk is kevesebbet foglalkoztak a problémával.