Összefügg a móri üggyel a postásgyilkosság

Kapcsolatot találtak a rendőrök a 2002-es móri bankrablás és a 2003-as veszprémi postásgyilkosság között. Egymás mellett találtak meg ugyanis olyan lőszereket, amelyek két pisztolyból származtak: egyiket Móron, másikat a postás megölésénél használták. A rendőrök feltételezése szerint a móri bankrablás elkövetőit és az ismeretlen veszprémi postásgyilkost ugyanaz az ember látta el fegyverrel.

Összefüggés van a móri bankrablás és a veszprémi postásgyilkosság között - jelentette be a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatóhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján. Zsombok György elmondta: az egy hónappal ezelőtt bejelentett, Tatabánya és Tarján között az erdőben megtalált gépkarabély, hangtompító, könnygáz- és villanógránát mellett olyan lőszerhüvelyeket találtak, amelyek két AP típusú pisztolyból származnak.

Az egyik pisztolyt szakértők által bizonyítottan 2003. július 24-én, a veszprémi postásgyilkosság idején használták, a másikat pedig a móri bankrablás miatt már jogerősen elítélt Kaiser Ede használta a bankrablás során. A rendőrök feltételezése szerint azonos lehet a móri bankrablás elkövetőit és az ismeretlen veszprémi postásgyilkost fegyverrel ellátó személy. A lőszerhüvelyek vizsgálatán hét különböző szakértő dolgozik. A rendőrök azt is vizsgálják, hogy vannak-e a talált tárgyakon DNS-nyomok.

A 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás során használt fegyvereket még mindig nem találták meg, a most megtalált lőszerhüvelyek viszont valószínűleg közelebb viszik a rendőröket ennek a tisztázatlan kérdésnek a megoldásához. A rablás óta eltelt években többször is felmerült, hogy megvannak a fegyverek, de a sajtóértesüléseket a rendőrség később rendre cáfolta. 2004-ben egy tanú is jelentkezett, aki azt állította, hogy tudja, hol lehetnek a Móron használt pisztolyok, de a rendőrök hiába keresték a megjelölt helyen fémdetektorokkal a fegyvereket. A fegyverek beszerzésével a móri per során az ügyészség Hajdú Lászlót vádolta. A bíróság Hajdút más fegyveres rablások miatt 15 évre ítélte el, a bankrablás elkövetésért Kaiser Ede pedig tényleges életfogytiglant kapott.

Zsombok György a csütörtöki tájékoztatón arról is beszélt, hogy a jelenleg érvényben lévő legnagyobb nyomravezetői díjat a postásgyilkosság ügyében tűzték ki, ez tízmillió forint. Ebből a Magyar Posta hat és félmillió, a rendőrség hárommillió, Herend Város Önkormányzata pedig kétszázezer forintot ajánlott fel.

Az ismeretlen tettes 2003. június 24-én lőfegyverrel megölt Veszprémben egy postai kézbesítőt, majd a nála lévő értékekkel elmenekült. Az elmúlt években - mint a nyomozás során kiderült - a férfi összesen hat alkalommal rabolt ki postásokat Győrben és Tatabányán. Veszprémben és Győrben a bűncselekményeihez neonsárga színű, "Rendőrség" feliratú mellényt viselt. Legutóbb 2005. június 20-án Győrben követett el bűncselekményt, amikor fegyverrel fenyegetett meg egy postást.

A tettes - akiről egy hónappal ezelőtt gipsz szoborfejet készítettek a rendőrök a tanúk elmondása alapján - 25-30 év körüli, mintegy 190 centiméter magas, normál, vékony testalkatú. Az arca hosszúkás, vékony, az orra keskeny, hosszúkás, az álla csúcsos. A rendőrség kéri, hogy aki a tettesről érdemi információval rendelkezik, tegyen bejelentést. Zsombok György beszámolt arról is, hogy az elmúlt egy hónap alatt mintegy száz bejelentést kaptak, közülük tíz értékelhető információ volt.

MTI/[origo]