Kórházrangsor helyett tiszta WC-t akarnak a betegek

Politikusokat, kórházigazgatókat, betegeket és szakértőket faggatott az [origo] azokról a kérdésekről, amelyeket a kormány az egészségügyi zöld könyvben fogalmazott meg. A Fidesz szerint ingyenes alapbiztosítást lehetetlen összeállítani, abba ugyanis a beavatkozások többsége beletartozik. A magánkórház vezetője szerint nincs szükség arra, hogy a gyógyszereket benzinkutaknál is lehessen kapni. Az [origo] által megkérdezett betegek nem kíváncsiak a kórházak közötti rangsorra, helyette tiszta kórházi WC-ket akarnak.

Kórházak szerepének átalakítása

A zöld könyv szerint az egészségügyben komoly hatékonysági problémák is vannak. Miközben a gyógyítás fejlődése lehetővé teszi a kórházi kezelés kiváltását, Magyarországon mégis kórházközpontú az ellátás. A kormányzati anyag szerint ennek oka többek között az, hogy a legtöbb kórház abban érdekelt, hogy minél több beteg feküdjön benn, mert az intézmény így több finanszírozást kap. A zöld könyv szerint a jelenleg kórházi ellátásban részesülő betegek közel 20 százaléka ellátható lenne járóbetegként is. Ráadásul minden kórház nem is alkalmas, minden betegség esetén biztonságos, minőségi ellátást nyújtani.

A kormány ezért javasolja a hazai kórházszerkezet átalakítását. Mégpedig úgy, hogy az aktív kórházi ellátásokat a központi, regionális kórházakban végzik el. A kisebb kórházak feladata pedig az lenne, hogy a rutinellátást biztosítsák, valamint, hogy rehabilitációs részleggé alakuljanak át.

A kérdés

A kormány kérdése ezzel kapcsolatban, hogy mit szól a lakosság a kórházi kapacitások csökkentéséhez és van-e igény az egynapos ellátások iránt?

A válaszok

A kórházi struktúra átalakításával az [origo] által megkérdezettek többsége egyetért, köztük a kórházigazgatók is, akik azonban hozzátették: mindez valószínűleg kórházak bezárával jár majd. A Fidesz szerint viszont a zöld könyv alapaján a kormány fűnyíró módszerrel terevezi a kórházak bezárását.

Rangsor a kórházak között

A zöld könyv felveti azt is, hogy a kórházak hozzák nyilvánosságra a működésükkel kapcsolatos, legfontosabb információkat, többek között azt, hogy a hány beteg halt meg műtét után egy adott kórházban, illetve, hogy mennyi császármetszést végeznek egy intézményben. A jelenlegi gyakorlat szerint ezek az adatok nem nyilvánosak, az ezen változtatni próbáló kísérletek pedig az orvosok és a kórházak tiltakozása miatt meghiúsultak.

Hiába állított össze az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) tavaly egy infarktus utáni halálozási adatokat és császármetszések számát tartalmazó kórházlistát, az ezen szereplő intézményeket nem lehetett beazonosítani, mivel azok név nélkül, csak kódszámmal szerepeltek.

A kérdés

A kormány kérdése ezzel kapcsolatban, igénylik-e az emberek, hogy megismerjék az egészségügyi szolgáltatók gyógyításának minőségi mutatóit?

A válaszok

A kórházi mutatók nyilvánosságra hozását, országos és uniós átlagokkal összehasonlítva támogatják az [origo] által megkérdezett politikusok, szakértők és kórházigazgatók. Meglepő módon csak az általunk megkérdezett betegek voltak ellene, szerintük mutatók helyett, inkább tiszta kórházi WC-ékre és zuhanyzókra lenne szükség.

Egy vagy több biztosító

A zöld könyv foglalkozik az egy vagy több-biztosítós rendszer dilemmájával is. A szakértői anyag a több-biztosítós modell előnyeként említi, hogy ebben rendszerben nagyobb a betegek elégedettsége és választási lehetősége. Hátrányok között sorolja fel, hogy mivel ezek a biztosítók üzleti alapon működnek, céljuk a profit maximalizálása, ezért elképzelhető, hogy mindez a gyógyító munka rovására történik. A kormány szerint az egy, vagy több-biztosítós modell vitáját célszerű volna még az idén eldönteni.

A válaszok

Az [origo] által megkérdezett közül az MSZP-s politikus, a GKI szakértője, valamint a kórházigazgatók korainak tartották annak eldöntését, hogy Magyarországon, melyik modell valósuljon meg. Az általunk megkérdezett betegek, a fideszes képviselő, a SOTE szakértője viszont úgy vélte, hogy a több-biztosítós rendszer profitorientált és nem veszi figyelembe a betegek érdekeit, így az egybiztosítós modell mellett álltak ki.

Szabó András