Pótmegoldásokkal indul Gyurcsány reformkora

Hiába harangozott be a kormány átfogó reformokat, az ellenzék támogatása nélkül kénytelen pótmegoldásokat keresni az önkormányzati rendszer átalakításának legalább részbeni megvalósításához. A kistérségi együttműködést önkéntes alapon, anyagi ösztönzőkkel, a régiók kialakítását pedig az államigazgatási szervek regionális átszervezésével szeretnék előremozdítani, az önkormányzati rendszer gyökeres megváltoztatása azonban valószínűleg elmarad.

A reformcsomag másik nagy célja a közigazgatás regionális átszervezése, regionális önkormányzatok létrehozása lett volna. Jauernik István hangsúlyozta, hogy ezzel nem a megyerendszer szűnt volna meg, csak a megyei önkormányzatok jelenleg nagyon drágán működő intézménye, amelynek rendkívül kevés feladata és egészen minimális hatásköre van. "Ha megkérdeznénk egy átlagos állampolgárt, hogy az elmúlt 16 évben hányszor volt dolga a megyei önkormányzattal, legtöbbször azt a választ kapnánk, hogy egyszer sem" - mondta Jauernik, hozzátéve, hogy regionális szinten viszont rengeteg, most minisztériumi hatáskörben lévő feladatot lehetett volna áttenni ide, ezzel jobban decentralizálva a politikai döntéshozást.

A Fidesz szakértői szerint ugyanakkor a hétfőn előterjesztett kétharmados csomag gyakorlatilag nem hozott volna komoly megtakarítást. Kovács Zoltán, az önkormányzati bizottság fideszes alelnöke szerint pártja többek között azért sem szavazta meg a törvénymódosításokat, mert azzal csak 183 képviselői hely szűnt volna meg, ami csak pár száz millió forintos kiadáscsökkentést jelentene.

A jobboldali politikus szerint ráadásul a kormánypártoknak nincs is olyan hatástanulmányuk, amely a megyéről régióra való váltás pontos anyagi következményeit tartalmazná. A politikus az [origo]-nak azt mondta, hogy a Belügyminisztériumban nagy költségekkel évek óta készített közigazgatási reformprojekt, az IDEA-program nem szól konkrét pénzügyi megtakarításokról, pedig a valós anyagi vonzatok ismerete is szükséges az átállás hatásának felméréséhez. Jauernik szerint ugyanakkor egy hatástanulmánynak nem a fillérre kiszámított költségekről kell szólnia.

Kovács Zoltán azt is hangsúlyozta, hogy a hétfői alkotmánymódosító javaslatban nem volt meghatározva, mit jelent a régió fogalma. "A kabátról kellett volna döntenünk, de így először arról döntöttünk volna, hogy barna legyen rajta a gomb, és csak utána kerestük volna, milyen kabátról is van szó" - magyarázta. Ezt a problémát Kolláth György is kiemelte: a közigazgatási jogász szerint a régió fogalma létezik a magyar jogban, de csak rendszertelenül, például az ítélőtábláknál. "Ki lehetne mondani, hogy a magyar jogrendben szétszórtan, elaprózottan van benne a régiórendszer; nem lenne nehéz megállapítani, hogy ez alkotmányos mulasztás" - mondta Kolláth. Ha ez megtörténne, az Alkotmánybíróság kötelezhetné a törvényhozást, hogy pótolja a mulasztást, alkossa meg a régió fogalmát, és így a parlamentnek egy régiókról szóló kétharmados törvényt mindenképpen el kellene fogadnia.

Az államigazgatási szervek átszervezhetőek

A jelenlegi helyzetben tehát nem lehet 2009-re választott regionális döntéshozó testületeket létrehozni, így a kormánypártoknak meg kell elégedniük azzal, hogy a kormánynak alárendelt államigazgatási rendszereket szervezik át regionális szintre. Az APEH, az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási pénztárak, az ÁNTSZ és a földhivatalok mind átszervezhetőek kétharmados törvény módosítása nélkül is.

Ugyanígy a megyei területfejlesztési tanácsokat is regionális szintre lehet emelni, hiszen a területfejlesztési törvény is feles - mondta Jauernik István. "Azt ma már mindenki látja, hogy nem lehet jól utakat építeni régiók nélkül" - tette hozzá, utalva arra, hogy a nagy fejlesztési tervekhez széles perspektívával rendelkező döntéshozásra van szükség.

Kolláth György szerint az így létrejövő régiók ügydöntő testületek hiányában sohasem válnak olyanná, mint az osztrák tartományok, de ha több megye saját hatáskörét önkéntesen összevonja, abból a szabad önkormányzati társulás alapján már kialakulhatnak komolyabb regionális intézmények. "Ez kicsit demokratikusabb, mint ha az állam egy tollvonással rendelné el az együttműködést, de sajnos sokkal lassabb, drágább és körülményesebb" - mondta a közigazgatási jogász.

Visnovitz Péter