Az emberek fele hisz Gyurcsány nagy reformjaiban

Vágólapra másolva!
A reform apró, óvatos lépéseket jelent a magyarok többsége számára, és inkább az állam modernizálására gondolnak az emberek, ha reformról hallanak, mint megszorításokra - derül ki a Marketing Centrum közvélemény-kutatásából, amely annak kapcsán készült, hogy Gyurcsány Ferenc az államháztartás rendbetételére "átfogó reformokat" ígért.
Vágólapra másolva!

Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy új kormánya megalakulása után azonnal átfogó reformokat fog elindítani az államigazgatás több területén is. A Marketing Centrum arról készített felmérést, hogy a magyarok számára mit jelent a "reform". A megkérdezettek 45 százaléka hisz a jelentős változtatásokban, és mindössze a tizedük véli úgy, hogy ezekből gyakorlatilag semmi sem lesz. A maradék úgy gondolja, néhány reform megvalósul majd, de nem lesznek jelentős változások.

A válaszokra erősen hat a pártállás: az MSZP támogatóinak 67 százaléka hisz abban, hogy jelentős változások lesznek, az SZDSZ hívei körében 52 százalék ez az arány, a bizonytalanok és az MDF-esek körében ez 41 százalék. A Fidesz támogatóinak viszont csak 17 százaléka véli úgy: legalább részben meg fognak valósulni az átfogó reformokra tett miniszterelnöki ígéretek.

A "reform" szón a többség "az állam modernizálását érti", és csak 27 százalék gondol megszorításokra. A felmérés szerint ugyanakkor a "megszorítás" a magyarok 49 százalékának ott van a fejében. Modernizációra 69 százalékuk gondol. Erre alig hat a pártállás, mert a Marketing Centrum felmérése szerint a Fidesz támogatói sem gondolnak lényegesen gyakrabban megszorításokra, mint az MSZP hívei.

Ugyanakkor lakóhely és életkor szerint jelentősek a különbségek. A budapestiek 59 százaléka a megszorításokat is belehallja a reformokba, míg a vidéken megkérdezetteknek mindössze 47 százaléka gondol erre is. A fiatalok (18-29 évesek) 43 százaléka gondol megszorításokra is, ha reformokról hall, míg a 30 évnél idősebbek körében 55 százalék ez az arány.

A reform a többség számára inkább óvatos apró lépéseket jelent, mint az államélet szinte minden területét átfogó modernizációt. Az ötezer főnél kisebb településen élők és a 60 évnél idősebbek különösen hajlamosak óvatos apró lépesenként értelmezni a reformot, a budapestiek és a diplomások körében viszont azok vannak többségben, akik szerint a reform átfogó modernizálás.

A felnőtt magyarok többsége szerint a reformokat érdemesebb egyszerre több területen is elindítani, és csak 39 százalékuk véli úgy, hogy egyszerre csak egy területet szabad megbolygatni - derül ki a Marketing Centrum adataiból. Az SZDSZ támogatói többniyre egyszerre több területen indítanák el a reformokat, míg a Fidesz támogatóinak csak 47 százaléka gondolja így. Főleg a budapestiek és a diplomások hívei a párhuzamosan elindított reformoknak.

Az emberek csaknem fele a felmérés szerint elég érettnek tartja a magyar társadalmat ahhoz, hogy úgy érezze: a többség hajlandó áldozatokat is vállalni az okos reformokért. A kormánypártok hívei körében ennél is magasabb (56 százalék) ez az arány. Az ellenzéki pártok támogatói szkeptikusabbak, de még az ő körükben is 42 százalék feltételezi a társadalom többségének áldozatvállalási készségét, ha "okos reformokról" van szó.