A kommunikációval elégedetlen Gyurcsány

Gyurcsány Ferenc hétfőn a parlamentben is beszámolt kormánya féléves tevékenységéről. A miniszterelnök a kormány kommunikációját bírálta és az ellenzéket támadta, szerinte félrevezetik az embereket, amikor "pénzbehajtásnak" minősítik a reformokat. Az ellenzék szerint Gyurcsány a rossz kommunikációra fogja a problémákat, de valójában a kormányzással van a baj. A kormány féléves tevékenységét bemutató kiadványt már vasárnap közzétették, ebben azt olvasható: gőzerővel folynak a reformok, csak éppen azt nem sikerült elmagyarázni az embereknek, hogy ez nekik miért lesz jó.

Az értékelés szerint a nyáron elfogadott Új Egyensúly Program az adóbevételek 2006-2007. évi jelentős növelésével és az államháztartás kiadásainak csökkentésével biztosította, hogy az államháztartás idei, intézkedések nélküli 11,6 százalékos hiánya 1,5 százalékponttal 10,1 százalékra mérséklődjön, a konvergenciaprogram pedig a kormány szerint annak a garanciája, hogy az egyensúly tartós maradjon.

A beszámoló elismeri, hogy az adó- és járulékváltozások az egyensúly helyreállítása érdekében széles körben növeli a lakosság, a vállalkozások terheit, jelentős részük már egy új, a közterhekhez való hozzájárulás egyéni felelősségére és kötelességére épülő adófilozófiát tükröz.

A kormány szerint a kiigazító intézkedésekkel, a gazdaságpolitika középtávú kereteinek kijelölésével biztosították, hogy az államháztartás hiánya 2009-re az egyensúlyi szintre (3 százalék alá) csökkenjen. A 2007-es és 2008-as megtorpanást követően az egyensúly megteremtése a kormányzati ciklus második felétől biztosíthatja a gazdaság gyors, négy százalék feletti fejlődését.

Egészségügy

Talán a leglátványosabb és legátfogóbb - és a legtöbb vitát kiváltó - változásokat az egészségügy területén indította el a kormány. Erről az olvasható az értékelésben, hogy "a Gyurcsány-kormány az első kabinet, amely lépéseket tett a valóban lényeges, az egészségügy minden elemét érintő átfogó reform elindításában".

A reform célja a dokumentum szerint, hogy a rendszer valamennyi szereplője felelősségének, kötelezettségének, jogainak pontos meghatározásával és érdekeltségi viszonyainak átalakításával javuljon az egészségügyi ellátások minősége, illetve hosszú távon is finanszírozható legyen az ellátórendszer.

A reform egyik fontos eleme - olvasható a kiadványban -, hogy a már elfogadott és még az idén elfogadásra kerülő új törvényi szabályok pontosan, átláthatóan meghatározzák, hogy a jövőben a biztosítottakat milyen járulékfizetési kötelezettség mellett milyen szolgáltatások illetik meg, és az ellenőrzés intézményi feltételei is létrejöttek.

Oktatás

Szintén jelentős változások indultak el az oktatás területén. A kiadvány szerint "a közoktatás reformjának célja, hogy az iskola ne elmélyítse, hanem csökkentse a gyerekek között meglévő társadalmi különbségeket". A kevesebb, mint 8 osztállyal működő kisiskoláknak két éven belül valamelyik, a térségben teljes évfolyammal működő iskola tagintézményévé kell válniuk. A 2007/2008-as tanévtől megváltozik a közoktatási intézmények normatív állami támogatása, illetve két órával nő a pedagógusok kötelező óraszáma.

A felsőoktatásban 2008-tól bevezetik a fejlesztési részhozzájárulást, amit a hallgatók tanulmányi eredményüktől függően fizetnek. A tandíjat a jövőre felvett hallgatók fizetik első évfolyamukat követően. "A tandíj teljes összege többletforrásként a felsőoktatási intézményeknél marad" - emeli ki a kormány munkáját értékelő beszámoló.

Nyugdíj és segélyek

A nyugdíjjal kapcsolatos változások célja, hogy a nyugdíjba vonulás mai, túlságosan is megengedő és kedvező szabályainak korrekciójával érdemben javítsa a munkaerő-piaci aktivitást, a nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságát, a jövőben nyugdíjba vonulók anyagi biztonságát - áll a nyugdíjreformról szóló fejezetben. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az 1997-es nyugdíjreform nyitva hagyta a 2013-at követő évek nyugdíjazási szabályait, ezért a Gyurcsány-kormányra vár, hogy széles körű szakmai egyeztetésre és társadalmi konszenzusra támaszkodva kialakítsa a szabályozást.

Az eddig elfogadott módosítások értelmében változnak a korai nyugdíjazás szabályai. Aki korkedvezményes nyugdíjra jogosult munkakörben dolgozik, az után a munkaadó - a tb-járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fog fizetni a jövő évtől. Az új fizetési kötelezettséget - amelynek mértéke 13 százalék - fokozatosan vezetik be. Jövőre még a korkedvezmény-biztosítási járulék egészét átvállalja a központi költségvetés, az átvállalás azonban fokozatosan csökken.

Az anyag beszámol arról is, hogy a reform részeként új szabályokkal megerősítik a szociális segélyezés munkavállalásra ösztönző elemeit. A változtatások célja, hogy a szociális segélyre való jogosultság egyre erőteljesebben kötődjön a közmunka végzéséhez és ebben mind az önkormányzatok, mind a segélyezettek érdekeltté váljanak. Erre példaként említi az anyag, hogy a rendszeres szociális segély összege ne lehessen több a munkával szerezhető jövedelemnél, a jövőben nem lehet több a mindenkori minimálbér nettó összegénél a szociális segély.

Uniós támogatások

Magyarország az elkövetkező hét év alatt összesen 33 milliárd euró támogatást kap az Európai Uniótól - áll az Új Magyarország elnevezésű anyagban. A társfinanszírozással együtt, forintban, folyó áron kifejezett támogatás összege több mint 8 ezer milliárd forintot tesz ki. Ez évente átlagosan háromszor akkora összeg, mint Magyarország EU-tagságának első éveiben. A támogatásokból 26 milliárd euró a fejlesztést, a területi-szociális felzárkózást az agrár- és vidékfejlesztést szolgálja a dokumentum szerint.

Az EU kohéziós és strukturális alapjaiból hét év alatt összesen 22,6 milliárd euró támogatást lehet majd lehívni. Az egy főre jutó kohéziós támogatás évente 319 eurót tesz majd ki. Ezzel a fejlesztési forráshoz jutó tagországok rangsorában Magyarország Csehország mögött a második helyen áll. A kohéziós, illetve strukturális támogatásokat egészítik ki a vidékfejlesztési támogatások több mint 3 milliárd euró értékben.

A fejlesztési források több mint 80 százalékának felhasználási céljait és kereteit az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) határozza meg. A program legátfogóbb célja a foglalkoztatottság bővülése, továbbá a gazdaság gyors, fenntartható növekedése úgy, hogy a területi-szociális különbségek mérséklődjenek.

Közigazgatás

A közigazgatás reformjával kapcsolatban az olvasható, hogy "a Gyurcsány-kormány szakított elődei fontolgató, konfliktuskerülő, éppen ezért végül semmittevő politikájával és az állam működésének valamennyi területére kiható változásokat, államreformot indított el". A beszámoló kiemeli, hogy az államreform célja a közpénzek hatékonyabb felhasználásával létrehozott minőségi szolgáltatás az állampolgárok számára, az egyenlő hozzáférés biztosítása.

A féléves jelentés az ellenzék hibájaként említi, hogy bár a kabinet eltökélt az országreform megvalósításában, a politikai intézmények megújítását érintő kezdeményezések sikertelenek voltak, mert a kétharmados többséget igénylő döntéseket az ellenzék nem támogatta. A kormány ennek ellenére csökkentette a minisztériumok számát, döntött az új kormányzati negyed kialakításáról, átalakítja a sok párhuzamosságot tartalmazó költségvetésiintézmény-rendszert, új központi szolgáltató szervezeteket hoz létre.