Fizetni kell a kényelemből ügyeletre járóknak

A 300 forintos vizitdíjnál nagyobb, 1000 forintos díjra számíthat nemsokára az, aki indokolatlanul veszi igénybe a sürgősségi ellátást - jelentette be Molnár Lajos egészségügyi miniszter szombaton. Az egészségügyi reform részleteinek ismertetésekor a politikus kitért arra: a végső döntések balatonőszödön születtek, a Zöld könyv vitája előtt még nem dőlt el semmi.

A 300 forintos vizitdíj dupláját kell fizetnie annak, aki nem visz magával beutalót a szakorvosi rendelésre, aki pedig a sürgősségi ellátást nem sürgősségi esetben veszi igénybe, az 1000 forintos díjra számíthat - mondta a hagyományos betegúttól való eltérés következményeiről Molnár Lajos egészségügyi miniszter szombati rendkívüli sajtótájékoztatóján, ahol az egészségügyi reform első szakaszának részleteit ismertette.

Bár a kormány döntése szerint évi 15 ezer forintnál nem fizethet többet az sem, aki kénytelen a háziorvost, a szakrendelőt és kórházat nagyon sok esetben igénybe venni, a betegúttól eltérők pluszköltségei nem számítanak bele ebbe az éves maximális keretbe. Molnár szerint erre azért van szükség, hogy többé ne forduljon elő olyan, hogy valaki "csak azért megy este tízkor, ügyeleti időben fület mosatni, mert akkor nem kell hosszan várakozni".

Az egészségügyi miniszter ugyanakkor elmondta: tervezik, hogy bevezetik az ismételten beváltható recepteket, amelyekkel kapcsolatban a nővérek is intézkedhetnének. Így nem kellene csak azért orvoshoz menni és vizitdíjat fizetni, hogy a doktor felírja azt a gyógyszert, amelyet évek óta szednie kell a betegnek.

A vizitdíjból és a kórházi napidíjból befolyó összegeket teljes egészében az intézmények kapják. Molnár közölte, hogy az Egészségügyi Minisztériumot bízta meg a kormány annak a kidolgozásával, hogy az intézmények mire költsék majd ezt a pénzt. A tervek szerint a bevételt elsősorban az egészségügyi dolgozók bérére és a szolgáltatások fejlesztésére fordítanák. A 2007-es évben a kormány számításai szerint 30-35 milliárd forint bevétellel számolhatnak az intézmények - mondta a miniszter.

Molnár nem tudott válaszolni arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogyan lehet majd nyilvántartani azt, hogy valaki túllépte-e a 15 ezer forintos maximális keretet. A politikus szerint ennek a részleteit még nem dolgozták ki, de a problémát meg lehetne oldani akár a nyugták összegyűjtésével is.

A beteg ugyanis minden esetben számlát fog kapni az általa befizetett összegről, amelyen azt is feltüntetik majd, hogy pontosan milyen ellátást kapott. Így Molnár szerint elkerülhetőek lesznek az olyan visszaélések, mint hogy például korábban két szülést számoltak el egy hónapon belül ugyanannál a személynél.

A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy ősszel elkészül a gyógyszer-gazdaságossági törvény, amely többek között szigorúbb gyógyszerfelírási szabályokat ír majd elő, és nyilvánossá teszi a gyógyszer-ártámogatás és a támogatásba való befogadás rendszerét.

Molnár elmondta: a kormány még az ősszel megkezdi az egészségügyi ellátó rendszer strukturális átalakítását, amelynek célja a területi aránytalanságok megszüntetése. A célok megvalósításához az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásait is felhasználják. Az elképzelések szerint járóbeteg- és sürgősségi ellátó központokat létesítenek azokban a térségekben, ahol jelenleg nincs szakrendelő.

A sajtótájékoztatón Molnár cáfolta azokat a feltételezéseket, melyek szerint a Zöld könyvet csupán "figyelemelterelésnek" szánta a kormány, és már annak vitája előtt eldőltek volna a lényeges kérdések. Hangsúlyozta: a döntések csak a kétnapos balatonőszödi ülésen születtek meg. Korábban arról is beszélt: a receptdíjtól és a dobozdíjtól például a Zöld Könyv vitája során elhangzott ellenérvek miatt állt el a kormány.