"Kedves srác" Gyurcsány kulcsembere

Régi barátját, Bajnai Gordont bízta meg Gyurcsány Ferenc új kormányának egyik legfontosabb feladatával: ő felel azért, hogy a több ezermilliárd forintos uniós forrásokat megfelelően költsék el. Az egykori KISZ-es diákmozgalmár pályája üstökösként ívelt az üzletembertől a befolyásos vállalati vezetői székeken át az új reformkort ígérő kormány egyik kulcspozíciójáig. Vajon mi áll a rendkívüli karrier mögött? Bajnai Gordon portréja.

Az üzletemberre 32 évesen bízták rá a tulajdonosok 2000-ben az ország egyik legnagyobb cégcsoportját, a Wallis Rt.-t, amelynek portfóliójába akkor több mint 100 különféle vállalat tartozott, és több ezer munkavállaló. Egyebek mellett a debreceni központú Hajdú-Bét Rt., amely meghatározó baromfifeldolgozó volt akkor magyar szinten, a víziszárnyasokból készült termékek előállításában pedig európai összehasonlításban is az egyik legjelentősebb. A Wallis 1998-ben szerzett tulajdonrészt a cégben (egy év múlva pedig többségi tulajdont), miután az orosz válság miatt padlóra került a cég.

Tönkrement családok

A Bajnai megjelenését követő évben ismét sikerült nyereségessé tenni, de 2003-04-ben összeomlott a vállalat, amelyet felszámolás alá vont a Wallis, így a Hajdú-Bét nem tudott fizetni a beszállító libatenyésztőknek. A többnyire családi vállalkozásokat akár generációk óta működtető gazdák nagyrészt teljesen tönkrementek, mindenüket elveszítve többen öngyilkosok lettek.

"Utólag nézve valószínűleg reménytelen próbálkozás volt" - mondja ma Bajnai, aki szerint ő is követett el "részhibákat". Ezek közé sorolja, hogy a Wallisnak már jóval korábban, 2000 elején be kellett volna látnia, hogy ezt a befektetést valószínűleg elveszíti, és nem lett volna szabad további milliárdok bepumpálásával életben tartani a céget a talpra állás reményében. Amikor már 10 milliárdot bukott a befektetésen a fő tulajdonos és Bajnai szerint odáig fajulhatott volna a dolog, hogy a többi Wallis-tulajdonú vállalat (köztük például a jól teljesítő Graboplast vagy az Ingatlan Rt.) több ezer munkahelye is veszélybe kerülhetett volna, a rendelkezésre álló források kifogytak, és a hitelező bankok válaszút elé állították a tulajdonos céget. A felszámolás során a jogszabályok szerint a vagyonból elsőként a munkavállalók és az APEH, majd a jelzáloggal rendelkező bankok részesültek, a beszállítóknak viszont a mai napig 5,5 milliárd forinttal tartozik a cég.

Forrásaink egymástól függetlenül is azt állítják, hogy Bajnait emberileg is rendkívül megviselte ez a történet, hat kilót fogyott abban az időben. 2003 végétől megkezdődtek a károsultak tüntetései is, ahogy Wachsler fogalmaz, sokszor "nem lehetett bemenni tőlük az irodába". Az ügy az utóbbi pár hétben ismét okozhatott álmatlan éjszakákat Bajnai számára. Alig nevezték ki a fejlesztéspolitikai kormánybiztosi posztra, mikor először épp az elméletileg mögötte álló nagyobbik kormánypárton belülről érték támadások. Az MSZP egyik képviselője, a mezőgazdasági vállalkozó Karsai József egy frakcióülésen bírálta élesen a Hajdú-Bét ügye miatt, felemlegetve az öngyilkosságba menekült gazdákat is. Karsai azóta a nyilvánosság előtt elásta ugyan a csatabárdot, de nem sokkal később a Képviselői Irodaház elé vonultak a Hajdú-Bét-ügyben károsult gazdák, egyebek mellett "A kormány szégyene, ami történt" feliratú táblákkal tüntettek.

Előkerült az ügy

A parlamentben pedig a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke, Font Sándor kérdezte a kormányfőt, hogy "alkalmas lehet-e tízezer milliárd forint elosztására az a személy, akit kilenc ember öngyilkosságával szeretne szembesíteni Karsai József szocialista képviselő?" Font azt a kérdést is feltette: "Tényleg az az új kormányzati struktúra, hogy off-shore cégekbe menekült vezérigazgatókkal szeretnénk a 10-12 ezer milliárd ideérkező európai uniós pénzt szétosztani?"

Három ciprusi bejegyzésű off-shore cég is megjelent ugyanis a Hajdú-Bét felszámolásánál, de Bajnai visszautasította az [origo]-nak azt a feltételezést, hogy vagyont mentettek volna ezekbe. Azt állítja, hogy a Wallis is off-shore cégtől vette a Hajdú-Bétet, és semmi törvénytelenség nem történt a csődeljárás alatt, állítja, hogy minden dokumentum évekre visszamenőleg nyilvános. Hangsúlyozza, hogy az egész ügyben a legnagyobb pénzügyi vesztes a Wallis a maga 10 milliárdos bukásával, ami miatt az anyacég értéke megfeleződött, a Hajdú-Béttől a mai napig a legtöbbet a Wallis követeli, pontosabban követelné. Háromszázalékos tulajdonrésze miatt maga Bajnai is komoly összeget bukott.

Font Sándornak sincsenek ugyanakkor bizonyítékai törvénytelenségekre vagy az off-shore cégek szerinte gyanús szerepére. "Mondhatnánk azt, hogy úgy tűnik, minden törvényes volt, nyugodjunk bele. De ennek az ügynek a morális része a legfájdalmasabb, az, hogy a hatóságok nem tudtak semmit tenni egy láthatólag jól megszervezett felszámolás ellen, aminek a végén a gazdák tönkrementek" - mondja a képviselő, aki szerint Bajnai felelőssége azért is nagy, mert a nevét adta az ügyhöz. "Mondhatta volna azt is a tulajdonosoknak, hogy ne haragudjanak, de én nem teszem meg, hogy nem fizetek ki 5,5 milliárdot a gazdáknak. És akkor még nem tudták, hogy öngyilkosságok sora fog bekövetkezni. Azt mondom, hogy jogosak a kormányellenes táblák, jogos, hogy a tüntetés összeköti magáncégek csődjét a mostani kormánnyal" - véli a Fidesz mezőgazdasági politikusa.