Ötperces szabállyal és szigorral indul a reform

A nagy reformokat csak később indítja az egészségügyi miniszter, de első intézkedései is látványosak. Átlagosan legalább öt percet kell fordítani egy betegre, szigorúbban ellenőrzik a kórházakat, és megszüntetnék a pótágyas ellátást. Vannak azonban kérdőjelek - derült ki az [origo] által felkeresett háziorvosi rendelésen és az általunk megkérdezett szakértők szavaiból.

Az egészségügyi miniszteri posztot kilenc napja betöltő Molnár Lajos az első érdemi intézkedések között említette azt is, hogy a jövőben - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mellett - az országos tiszti főorvosnak szánnak kiemelt szerepet. Az ÁNTSZ vezetője eszerint intézkedési jogkört kapna, amennyiben tudomására jut, hogy az egészségügyi ellátás valahol nem megfelelő. Skultéty László, a GKI-Egészségügy-kutató Intézet ügyvezető igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy nem új ötletről van szó, már egy ideje terveznek egy minőségi felügyeleti intézményt. Mivel az egészségügyi reform egyik célkitűzése, hogy csak a minőségi szolgáltatásokat finanszírozzák, kell egy szervezet, amely megvizsgálja, mégis milyen szolgáltatást nyújt egy-egy kórház, tehát folyamatosan monitorozza az ellátást.

"Az ÁNTSZ-nek eddig is feladata volt, hogy ellenőrizze a személyi és tárgyi feltételeket, ezeknek szakmai minimumát, de a gyakorlatban az ezeknek nem megfelelő intézményeknek eddig minden esetben megadták az ideiglenes működési engedélyt, amit rendszerint még meg is hosszabbítottak" - mondta Skultéty László. Hozzátette: "Tény, hogy egyetlen osztályt sem zártak be. Az is tovább működhetett, ahol kevesebb volt az orvos vagy nem voltak meg a szükséges orvosi műszerek." Ezért szerinte mindenképpen szükség van arra, hogy az orvosi-kórházi ellátást valóban ellenőrizzék, és ennek eredményétől függően intézkedések is történjenek: ha kell, például megvonják a rossz ellátást nyújtó intézmény működési engedélyét.

Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa szerint is éppen itt az ideje, hogy az ÁNTSZ működését nagyobb tartalommal töltsék fel, ám ő is felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen tervek már korábban is voltak. "Csakhogy ehhez mindig kevés volt a pénz, paripa és a fegyver, ahogy mondani szokták" - tette hozzá. "Ráadásul a mostani reformok, az ÁNTSZ jogkörének növelése, megerősítése pont az ellentéte az elmúlt években történteknek, ugyanis az elmúlt kormányzati ciklus alatt inkább kiürítették a szervezetet. Bezárták az alacsonyabb szintű intézetek egy részét, és folyik a regionális szintű szervezetté való átformálás. A mostani elképzelés a megerősítésről jó gondolat, csak ehhez sokkal több pénzt kell az ÁNTSZ-eknek adni" - magyarázta.

Csak papíron fekszenek benn betegek

A tárcavezető a reformok sorában a kórházak legfeljebb százszázalékos ágykihasználását is célul tűzte ki. Mint a múlt héten a kormányszóvivői tájékoztatón megfogalmazta: "Nincs Magyarországon szükség arra, hogy pótágyon vagy a folyosón feküdjön beteg. Figyelni fogjuk, kontrollálni fogjuk és megköveteljük azt, hogy százszázalékos ágykihasználással működjenek osztályok, az e fölötti pótellátást nem fogjuk finanszírozni."

Sinkó Eszter szerint azonban a jelenlegi finanszírozási rendszer miatt a kórházak "csalni kényszerülnek": a ténylegesen kezelt betegekhez képest hamis adatokat, többletkihasználtságot jelentenek be. "Ez az emberek szempontjából komoly minőségi problémát nem jelent. A probléma gyökere az, hogy a kórházak teljesítményének ellenértéke nem fedezi az átlagköltségeket" - magyarázta a szakember.

"Örvendetes, hogy az egészségügyi minisztérium elképzelései közt a minőségi ellátás került a középpontba, azonban lássuk be, hogy az ágykihasználtság és az 5 perces minimumkorlát csak a kisebb súlyú ügyek" - mondta. Az alapvető gondot ugyanis egyrészt a jelenlegi finanszírozási rendszer jelenti, amely abba az irányba visz el, hogy minél több ellátást jelentsenek az intézmények.

"A háziorvos például a finanszírozáson keresztül nem érdekelt abban, hogy ne küldje tovább a beteget a járóbeteg-szakrendelésre. Itt pedig azért gerjesztik mesterségesen még tovább a várólistákat, mert a kialakult sorban állás miatt működhet a hálapénz, másrészt így tudják a magánrendelések felé irányítani a betegeket. Mindenképpen szűkíteni kell a kórházi ellátáson is, csökkenteni az aktív fekvőbeteg-ellátás kapacitásait" - sorolja az alapvető reformokra megérett problémákat Sinkó, aki szerint elsőként arra kell megoldást találni, hogy e tényezők miatt összességében ma Magyarországon nagyon nagy a fölösleges betegforgalom, amit csökkenteni kell.

Gergely Zsófia