Megosztja a magyarokat az egészségügy

A magyarok fele elégedett az ingyenes egészségügyi szolgáltatások színvonalával, a többiek viszont az ellátás minőségi javulására tartanának igényt - derült ki a GfK Hungária felméréséből. A kutatásban részt vevő országok közül Ausztriában magas az elégedettek aránya, a legalacsonyabb pedig Ukrajnában és Oroszországban.

Magyarországon a lakosság fele - 48 százaléka - nagyon elégedett, illetve elégedett az ingyenes egészségügyi szolgáltatások színvonalával, míg a megkérdezettek 53 százaléka tartozik azok közé, akik az ellátás minőségi javulására tartanának igényt - derül ki a GfK Csoport legutóbbi, a Közép- és Kelet-Európa országainak egészségügyi rendszerével és az ingyenes egészségügyi ellátással kapcsolatos felméréséből. A kutatást Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Szlovéniában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban végezték el.

A tanulmányban szereplő országok közül Ausztria lakossága a leginkább elégedett: a megkérdezettek 32 százaléka nagyon meg van elégedve, további 53 százalékuk pedig saját bevallása szerint elégedett az egészségügyi rendszerrel. Az elégedetlenkedők és nagyon elégedetlenek aránya Ukrajnában a legmagasabb (75 százalék), de magas Oroszországban (66 százalék) és Szlovákiában (66 százalék) is.

A kötelező egészségpénztári szolgáltatások színvonaláról szintén a Lajtán túl élők nyilatkoztak a legpozitívabban. Az Ausztriában megkérdezettek 28 százaléka saját bevallása szerint nagyon elégedett, 57 százaléka pedig elégedett. Az ingyenes ellátásról a szlovénok, a csehek és horvátok pozitívabban nyilatkoztak, mint a magyarok. A helyzetet a legborúsabban Ukrajna (73 százalék), Kazahsztán (72 százalék), Lengyelország (65 százalék) és az Európai Unióba igyekvő Románia (62 százalék) lakói látják, ezekben az országokban a legmagasabb az ingyenes ellátás színvonalával elégedetlenek aránya.

Magyarországon a lakosság fele - 48 százaléka - nagyon elégedett, illetve elégedett az ingyenes egészségügyi szolgáltatások színvonalával, míg a megkérdezettek 52 százaléka tartozik azok közé, akik az ellátás minőségi javulására tartanának igényt. A fiatalok körében magasabb az ellátással elégedettek aránya. Az 50. életév fordulópontnak tűnik: ettől az életkortól, valamint a kor előrehaladtával újra növekedésnek indul a szolgáltatások színvonalával elégedettek aránya.

A kiegészítő egészségbiztosítás Szlovéniában a legnépszerűbb, ahol a lakosság több mint négyötöde tagja valamely egészségpénztárnak. Többségük (79 százalék) a biztosítási díjat saját maga finanszírozza, csupán 7 százalékuknak fizeti a munkaadó ezt a juttatást.

Magyarországon a lakosság negyedének - 24 százalék - van kiegészítő egészségbiztosítása - ebből 17 százalékot a munkaadók finanszíroznak. Kiemelkedően magas a kiegészítő egészségpénztárak szolgáltatását igénybe vevők aránya a 30-39 évesek körében (43 százalék), a 60 éven felüliek viszont alig (7 százalék) élnek ezzel a lehetőséggel.