Tanácstalanságról beszéltek Brüsszelben a magyar szegények

Egyebek mellett a tanácstalansággal kapcsolatos üzeneteket fogalmazott meg az a négy magyar Brüsszelben, aki részt vett a Szegénységben Élők Európai Találkozóján. A hazai szervező szerint nem kaptak ígéretet, de már az is nagy hatással van az uniós döntéshozókra, ha személyesen találkoznak a tagországokban élő szegényekkel.

Szavrák Éva kiskunhalasi konyhájában másfél méteres víz állt, amikor múlt pénteken elindult néhány sorstársával Brüsszelbe, a Szegénységben Élők Európai Találkozójára. Az öt gyermekét egyedül nevelő asszonyt egy roma, egy nagyothalló és egy szintén nagycsaládos nő mellé választották a magyar delegáció tagjának.

"Üzeneteket fogalmaztunk meg, például azt, hogy Magyarországon a szegények nagyon sok esetben azt se tudják, hogy kihez forduljanak segítségért" - mondja Szavrák Éva, aki civil asszisztensként dolgozik. A brüsszeli konferencián munkacsoportokba osztották a huszonöt tagállamból érkezett szegényeket, ahol mindannyian elmondhatták, hogy hazájukban mi a legnagyobb probléma. A magyar delegáció a gyermekszegénységről, valamint a kormány ezzel kapcsolatos új tervéről és a romák helyzetéről beszélt az információhiány mellett.

Bujdosó Éva, a Magyar Szegénységellenes Hálózat munkatársa szervezte az utat, aki egyben elkísérte a kiválasztottakat Brüsszelbe. Kérdésünkre elmondta, hogy bár konkrét ígéretet nem kaptak, de "már egy-egy személyes találkozó az unió politikusai és a valóban szegénységben élők között nagy hatással van a döntéshozókra, mert ilyen nem gyakran történik velük."

Az ötödik alkalommal megrendezett találkozóra 25 tagállamból érkeztek szegénységben élő emberek, mint mindig, ezúttal is az unió soros elnöke - jelenleg Ausztria - fogadta a vendégeket. Bujdosó Judit közölte, hogy a megbeszélést követően, a megjelentek által megfogalmazott javaslatokból jelentés készül, amit az uniós döntéshozókon kívül a tagországok politikusaihoz is eljuttatnak.

Magyarországon a becslések szerint közel hárommillió ember él szegénységben. Ezzel a mutatóval az unióban, az újonnan csatlakozókkal, valamint a mediterrán országokkal egy mezőnyben vagyunk. A szociálpolitikus szerint az unióban az számít szegénynek, aki az átlag jövedelem 60 százaléka alatti bevétellel rendelkezik.