MSZP-győzelem és biztos koalíciós többség született

Az MSZP nyerte a választásokat, tovább növelve előnyét az első forduló után. Koalíciós kormányzás várható, nagyobb többséggel, mint az előző ciklusban. Az MSZP az egyetlen a négy párt közül, amelynek több képviselője lesz a következő ciklusban, mint az előzőben és az első, amely kormányzás után tudott választást nyerni.

Várhatóan 190 MSZP-s, 164 fideszes, 20 SZDSZ-es,11 MDF-es és 1 független képviselő ül majd a következő Országgyűlésben. Ez azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc lesz a miniszterelnök, továbbra is MSZP-SZDSZ koalíciós kormány élén. A koalíció nemcsak megnyerte a választást, hanem tizenkét fővel több képviselője is lesz mint az előző ciklusban. Eddigi tízfős kormánytöbbségét 34 főre növelte a kormányoldal, ami nyugodtabb törvényhozásra, kevésbé szigorú jelenléti és frakciófegyelmi előírásokra ad lehetőséget.

A négy párt közül csak az MSZP tudta növelni képviselői számát: az eddigi 178 helyett 190 képviselője lesz a parlamentben, miközben az SZDSZ megtartotta 20 képviselői székét. A Fidesznek hárommal kevesebb képviselője lesz, mint az előző ciklusban. Az MDF-nek kevesebb képviselője lett, mint az előző választáson, de a sok ciklus közbeni kilépés miatt ez mégis kettővel több lesz, mint amennyivel a párt az előző ciklust zárta.

Április 23-án 110 hely sorsa dőlt el. Ebből 63-at szerzett meg az MSZP, 41-et a Fidesz, 5-öt az SZDSZ, egyet pedig a független Gyenesei István. Országos listán a töredkészavatokból 26 mandátumhoz jutott a Fidesz, 18-hoz az MSZP, 11-hez az SZDSZ és 9-hez az MDF.

Tizenegy körzet sorsa még változhat, miután a külföldi szavazatok ezekben a körzetekben akár fordíthatnak is az eredményeken. E tizenegy körzetből 6-ban a Fidesz, 5-ben az MSZP jelöltje áll jobban. Az összesített eredménybe e körzeteket így, a jelenlegi állás szerint számoltuk bele.

Bejutott a független Gyenesei István is, aki Nagyatádon nyert egy helyi civil szervezet, a Somogyért Egyesület színeiben. Gyenesei hosszú ideje függetlenként a megyei közgyűlés elnöke és a térség legnépszerűbb közéleti személyisége. Értékrendje inkább a szocialistákéhoz áll közelebb, az MSZP-s jelölt vissza is lépett a második fordulóban, bár Gyenesei elutasította, hogy formális együttműködést kössenek és beüljön az MSZP-frakcióba. Az előző ciklusban egy független képviselő sem jutott a Házba, utoljára 1998 és 2002 között Kupa Mihály volt az, aki párttámogatás nélkül tudott nyerni.

A mostani választás következménye az is, hogy mindössze egyetlen olyan képviselő maradt, aki a rendszerváltás óta minden alkalommal megnyerte egyéni körzetét: Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke Szigetszentmiklóson. Az előző ciklusig ilyen volt Csapody Miklós is, ám ő most csak negyedik lett körzetében (a főváros XI. kerületében), bár listán szerzett mandátummal továbbra is képviselő lesz.

Sólyom László köztársasági elnök néhány mondatos beszédében azt mondta, hogy törekszik az Országgyűlés mihamarabbi megalakulására és a minél gyorsabb kormányátalakításra, e célból a lehető leghamarabb felveszi a kapcsolatot a négy párttal. A miniszterelnök-jelölésről a külföldi szavazatok összeszámlálása, a hivatalos végeredmény megszületése után fog tárgyalni az államfő. Az új Országgyűlés egyik első dolga lesz egyébként a legfőbb ügyész megválasztása, amely tisztségre a köztársasági elnök Horányi Miklóst jelölte.

Az új Országgyűlésről egyelőre annyit tudni, hogy abban biztos, 34 fős kormánytöbbsége lesz a koalíciónak. Várhatóan az MSZP adja a miniszterelnököt és ők jelölhetik legnagyobb frakcióként az Országgyűlés elnökét. Érdekesség, hogy az Országgyűlés átlagéletkora jelentősen nőtt és bár a női képviselők száma emelkedett, a 40 így is alig több mint tíz százaléka a parlamenti mandátumoknak.

A következő hetekben azt lesz a legérdekesebb figyelni a kormányoldalon, hogy

- milyen koalíciós megállapodást kötnek a kormánypártok, különös tekintettel az egészségügyi és az oktatási tárca sorsára. Az előbbire az SZDSZ, utóbbira az MSZP jelentette be igényét, míg eddig fordítva volt a leosztás. A két területen szemléletileg sem egyezik a két párt álláspontja, így várhatóan ezek lesznek a legkonfliktusosabb területek. Az egészségügyi tárca ára az SZDSZ szempontjából az lehet, hogy az informatikai minisztérium önállósága várhatóan megszűnik és nem lenne meglepő, ha a továbbra is Kóka János vezette gazdasági minisztérium alá sorolva működne tovább önálló államtitkári felügyelettel.

- ki lesz a pénzügyminiszter, mert ez jelenthet valamit arra nézve, hogy milyen stratégiával próbálja a kormány kezelni a sürgetőnek ítélt makorgazdasági nehézségeket

- Hogyan állítja össze Gyurcsány Ferenc az első olyan kormányt, amely valóban az övé. Megtartja-e a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek Kiss Pétert, korábbi riválisát a kormányfői posztért,

- megtartja-e a kormányfő a már általa kinevezett, a párthoz nem kimondottan kötődő, kevéssé ismert minisztereit (Petrétei József, Rácz Jenő, Somogyi Ferenc, Bozóki András).

Az ellenzék oldalán nyilvánvalóan az a legérdekesebb kérdés, hogy milyen szerep vár Orbán Viktorra a jövőben. A ma esti beszédéből úgy tűnt, hogy ő továbbra is a Fidesz élén képzeli magát. Egyelőre nem mutat jel arra, hogy ne lenne saját kezében a sorsa, de a következő hetek választ adnak arra is, hogy van-e a pártban elégedetlenség a sorozatban második bukott választás után. Orbán Viktor első beszédében a jobboldali összefogás hiányát és ezzel az MDF-et okolta a választási vereségért, ám ezt a számítások nem támasztják alá.