"Miért legyek én is MSZP-s" - kérdezi tanácstalanul barátját a Kaposvártól pár kilométerre fekvő Kaposfő egyik sörözőjében, szerdán délelőtt Lázi. Mindenki hallott már róla, hogy a településre várják Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Kóka János gazdasági minisztert, akik a körzetben induló Kolber István regionális fejlesztési miniszterért kampányolnak. "Megharagudtam rájuk, nekem semmit nem adtak" - panaszkodik a kocsmáros lány, aki szerint a legjobb az lenne, ha Gyurcsány beszéd helyett inkább lehúzna 18 órát a pult mögött.
Sokan nem osztják véleményüket. A kampánygyűlés színhelyén, a kaposfői focipályánál összeverődött pár száz fős tömegben egy fiatal srác csak annyit mond Gyurcsányról elismerően: "ember". Egy középkorú férfi annak ellenére is az MSZP-re szavaz, hogy évek óta munkanélküli, pár tízezer forintból tengeti életét feleségével és négy gyerekével. "Jó lenne valami változás" - mondja. A kormány munkájával csak közepesen elégedett, sőt, azt is megjegyzi: "nem biztos, hogy a Gyurcsány lesz ez a változás".
Az érdeklődők türelmesen várják a 11 órára ígért Gyurcsányt, pedig miután legalább egy tucatszor lejátsszák a szocialisták kampányhimnuszát - "igen, igen" - a hangosító idegtépőbb változatra kapcsol és egy rövidített verzió kezd el szólni a hangszórókból. A miniszterelnök időben befut. Kiszáll a kormányzati Audiból, szót vált pár helyi MSZP-s aktivistával és néhány munkatársával, mosolyog, autogrammot oszt, a hajába túr, sóhajt egy nagyot, aztán beindul. Kérdezi az embereket, röviden beszélget, "maguk nélkül nem megyek" - intéz egy sejtelmes mondatot két fiatal nő felé testőrei szorításából.
Mire a szónoki emelvényre érnek, még mindig az MSZP kampányindulója szól. Gyurcsány kicsit kelletlenül, de azért tapsolni kezd és oldalba böki Kókát is, aki - mintha kínosnak érezné a helyzetet - párszor összeüti tenyereit és kivillantja jól ismert mosolyát. A tömegben állók tanácstalanok. "Tapsoljunk? Itt mögöttünk sem tapsolnak" - mondja megszeppenve egy idős asszony a barátnőjének.
Sikerpropaganda
A miniszterelnöknek jobban megy a beszéd kevés ember, mint a kamerák előtt. Ezúttal elmaradnak a heves, hadonászó gesztusok, nem hadar, igaz, sok újat sem mond, a szocialista sikerpropagandát ismétli. Tehetségről és segédmunkás szüleiről, testvéréről beszél. "Ha nem is messze, egy darabig már eljutottam" - állítja példaként saját magát a falusiak elé.
Kóka viccel kezd. Szerinte a koalíció legnagyobb erénye, hogy programja és miniszterelnök-jelöltje is van, mert ez nem mondható el mindenkiről - utal arra, hogy az első választási forduló után Orbán Viktor az MDF-fel való megegyezésre hivatkozva visszalépett a jelöltségtől. Gyurcsánynak tetszik a tréfa, szélesen mosolyog, a hallgatók lassan kapcsolnak, de azért ők is értik a viccet.
Kóka a poént még kétszer elsüti a nap folyamán később is, Gyurcsánynak ugyanúgy tetszik, mintha először hallaná. A miniszterelnök sem sokat változtat beszédén, ugyanazokat a paneleket variálja. A lelkesedés mindenhol, Szentlőrincen, Siklóson és Dombóváron is hasonlóan nagy. Egy siklósi iskolás szerint egyszerűen azért, mert "ez a Feri".
Gyurcsányt egész nap lehetetlen megközelíteni 2-3 mondatnál hosszabb időre. Testőrök veszik körül, ha pedig megérkezik valahová, akkor egyből beindul a lelkes hallgatóság. Dombóváron nekünk is jut két kérdes a testőrök és a szocialisták szimpatizánsainak szorításában. A rövid válaszokból kiderül, hogy Gyurcsány az emberekkel való találkoztást szereti a legjobban a kampányban. Rövid fejtörés után megtudjuk azt is, hogy a kampány semmi olyan tanulsággal nem szolgált számára, ami arra késztetné, hogy valamilyen személyes vonásán változtasson. Aztán elnyeli a tömeg.